A szoba funkciója és berendezési tárgyai alapján válassza ki az anyagot

Az első és legfontosabb lépés: a tervezés Készítsen

listát a szükséges eszközökről, majd ezzel látogasson el egy közeli barkácsáruházba! Előzőleg döntse el, hogy milyen hangulatot szeretne a helyiségben, és ennek fényében vizsgálja meg a színeket! Ne siesse el a választást, inkább vigyen haza színkártyát, és másnap térjen vissza a boltba! Számolja ki, mennyi alapanyagra lesz szüksége, majd hasonlítsa össze az egyes festékek tulajdonságait! A pénztárcabarát megoldás érdekében gondos megfontolás után válasszon!

A falfelület előkészítése

Szükség esetén javítsa ki a fal hibáit. A glettelést, csiszolást, portalanítást követően mélyalapozás ajánlott, ezután következhet a falfestés. A padlót védje takarófóliával – bár ha csepegésmentes falfestéket választ, ennek szerepe elenyésző. Szerelje le vagy maszkolószalaggal ragassza le a villanykapcsolókat, konnektorokat, és ha nem egyforma színt használ, maszkolja a mennyezet és az oldalfalak találkozását is. A festést mindig a mennyezettel kezdje, utána térjen rá az oldalfalakra.

Anyagok

Vásárlás előtt nem árt ismernie az anyagok összetételét, hogy kiválaszthassa, melyik felületen milyet alkalmazzon. A festékek nagy része két alapvető csoportba tartozik: vannak hagyományos, olaj- vagy oldószerbázisúak, és vannak vízben oldható, úgynevezett akrilbázisú, vagyis emulziós festékek. Az olajfestékeknek hosszabb a száradási idejük, illetve a szaguk is kellemetlen. Emellett károsíthatják a környezetet. Emiatt manapság egyre népszerűbbek a vizes alapú akrilfestékek (diszperziósnak is nevezik), ma már ezek uralják a piacot.

Melyiket hova?

Alapozóval kezelje a felületeket, mielőtt felvinné a további rétegeket. Minden nyers fát, fémet ezzel kell átkenni festés előtt, hogy kellően megtapadjanak rajta a további anyagok. Közbenső festéknek hívnak minden olyan réteget, amely az alapozó és a fedő festékréteg közé kerül. A közbenső zománc matt festék, ideális favagy nagy igénybevételnek kitett felületek színezésére. A legstrapabíróbb fedőfesték a zománc, amely jó megoldás a fa kezelésére, falra azonban nem ajánlott. Az emulziós fedőfesték számtalan változatban kapható. Előnye: könnyen kezelhető, bármilyen anyagon használható. Egyes fajtáiban vinil-klorid is található, ami miatt enyhén fénylő, lemos ható lesz a felület. A természetes hatást keltő festékek, a lazúrok, lakkok, pácok segítségével hangsúlyozhatja a fa erezetét.

Színkeverés

Az egy termékcsaládba tartozó festékek általában jól keverhetők egymással, de minden esetben figyeljünk a gyártó utasításaira. Segítségül hívhatunk színkártyákat, amelyekből kileshetjük az arányokat. Ha saját magunk keverjük a festéket, ne kalkuláljuk alul a szükséges mennyiséget, hiszen kétszer ugyanazt az árnyalatot igen nehéz előállítani. Érdemes néhány csíkkal próbafestést végezni, majd száradás után, nagyjából 2 óra múlva döntsünk, hiszen sokszor módosul az árnyalat. Bevethetünk különböző színező pasztákat is; ezekkel maximum közép pasztellszínig tudunk színezni.

Tesztelje a megfelelőnek vélt színeket és mintákat!

Ha lehetséges, a kiválasztott árnyalatot tesztelje természetes és mesterséges fénynél egyaránt. Annak változása ugyanis nagymértékben befolyásolja a színek hatását. Ha egyenes vonalakkal, sávokkal szeretnénk játszani, akkor nagy segítség a maszko lószalag. Létezik olyan maszko lószalag, amelyet kifejezetten falra, tapétára terveztek, tehát biztosan nem szakítja fel és nem sérti fel a felületet leszedéskor. Segítségével könnyedén ki tudjuk jelölni a tervezett mintát. Festéskor az átfolyások miatt fentről lefelé, illetve a világosabb árnyalattól a sötétebb felé haladjunk. Amennyiben nem geometriai mintákban gondolkodik, rajzolja fel előre a kívánt motívumot vagy használja a vetítő megoldást.