Hatvanéves kor felett, több alkalomra bontva, heti két óra intenzív mozgás javasolt

Csupán minden ötödik magyar sportol rendszeresen, a 60 év felettieknél pedig még rosszabb ez az arány. Ennek következtében a nyugdíjasok 80 százalékának fáj a mozgás!

A terápiás lehetőségekről és a megelőzésről Zolnay Péter reumatológus, fizioterápiás szakorvos, a Szenior mozgásprogram szakértője beszélt.

– A magyar lakosság rendkívül keveset mozog, és ez mind a fiatalokra, mind az idősekre egyaránt igaz. Hazánkban csak a lakosság 20 százaléka sportol rendszeresen, 53 százaléka egyáltalán nem mozog, 24 százaléka pedig havi egy–három alkalommal. A lakosság négyötöde tehát nem mozog eleget. Nem meglepő, hogy a mozgásszegény életmódból következő különböző mozgásszervi, keringési, anyagcsere- és idegrendszeri betegségek terén Magyarország vezeti az európai toplistákat – állítja a reumatológus.

Az emberi lény ugyanis mozgásra termett; aki nem mozog, az a túlsúly és a gyenge izomzat, ízületek miatt előbbutóbb kénytelen szembenézni a fájdalommal is. A mozgásszervi megbetegedések igen elterjedtek hazánkban: a felnőtt magyar lakosság kétharmada érintett, ez az arány az 50 év felettiek körében még magasabb, 80 százalékos. A problémák leggyakoribb formája a derékés a nyakfájás, mert ezek a legmozgékonyabb gerincszakaszok. Többségében a gerincet körülvevő hátsó izomzat gyengesége vezet a gerincproblémákhoz, porckorongsérvhez, különböző gyulladásokhoz, egyszóval fájdalomhoz. Idősebb korban nagyon gyakoriak az ízületeket érintő problémák, a csontritkulás.

– A mozgásszervi betegségek egyik gyógymódja maga a mozgás lehet. Az időskori testedzés kétféle pozitív hatással jár: egyrészt a megelőzés révén segít, másrészt terápiás, rehabilitációs célra is használható. Amíg fiatal korban heti 6-7 órát kell mozogni, addig 30 éves kortól kezdve tízévente heti egy órával lehet csökkenteni az aktivitást. Tehát 60 éves kortól mindenképpen heti két óra intenzív mozgást szoktunk javasolni. Ennek keretén belül legalább félórás testedzés szükséges alkalmanként, egy idősebb szervezetnél tehát ez heti három alkalmat jelent. Mindegy, hogy milyen sportot végez az illető. Egyrészt fontos az úgynevezett erőedzés, vagyis valamilyen súly emelése, de ennél lényegesebb a dinamikus testedzés, amikor az állóképességünket növeljük. Idetartozik a kocogás, séta. A kétféle testmozgás aránya 20- 80 százalék legyen utóbbi javára – mondta Zolnay Péter.

De mit lehet tenni abban az esetben, ha a fájdalom miatt már nem képes a mozgásra az idős beteg? Sajnos minden ötödik magyar hetente többször szed fájdalomcsillapítót mozgásszervi fájdalmakra, holott más, előnyösebb megoldások is léteznek a reumatológus szerint. Szakember által végzett állapotfelmérés után el kell kezdeni a közösen kidolgozott mozgásterápiát. A fájdalom ellen pedig érdemes inkább külsődleges géleket használni, mert ezek rögtön a probléma helyén szívódnak fel és hatnak, így nem terhelik az emésztőrendszert feleslegesen. Ha elmúlt a fájdalom, kezdődhet a mozgás! Rendszeres gyógytornával, sporttal csökkenhet a testsúly, erősödnek a csontok, az ízületek, és kevesebb lesz a fájdalom is.