Életből, élet – dr. János Péter Dunaújvárosban járt

Stermeczki András lelkész házigazdaként külön is köszöntve a hölgyeket, kiemelte, hogy a Szentírás minden lánygyermekben tiszteli a leendő anyát, hiszen a megszülető lánygyermek a születése pillanatában már méhében hordozza a következő élet lehetőségét, magát a petesejtet.

Az előadó dr. János Péter pszichológus, aki a fenti témából írta doktori disszertációját, és mindezek mellett a Magyarországi Kineziológusok Szövetségének alapítója. Neki köszönhető, hogy a világon egyedülállóan a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásáról szóló kormányrendeletben benne van egy stresszoldó technika, a kineziológia, mint orvosi kiegészítő gyógymód.

Az előadóval már közel tizenöt éve ismerjük egymást, így engedjék meg nekem, hogy tegező hangnemben faggassam őt.

Azt kell mondanom, hogy te egy olyan csodabogár vagy, aki kineziológusként doktori disszertációt írtál. Ez azért nem olyan gyakori. Ha jól tudom, 1992 óta praktizálsz kineziológusként. Hogyan kezdődött ez?

– Akkoriban igen lelkes agykontrollos voltam, klubot is vezettem, így elmentem dr. Domján László agykontrolloktató szervezésében egy előadásra, ahol egy vékonyka középkorú amerikai hölgy beszélt egy módszerről. A hölgyet Carol Ann Hontznak hívták, és azt érdemes róla tudni, hogy ő hozta Magyarországra elsőként a kineziológiai módszert, amiről akkor még nem igen tudtuk, hogy mi az. Másnap egy házaspár jött hozzám, akik segítséget kértek, mert a bácsi akkor már nyolc éve nem mozdult ki a lakásból csak kísérettel, mondván igen súlyos pánikbeteg. Nekem nem jutott más az eszembe, mint amit előző nap Carol mutatott az előadáson. Ez pedig a tarkó-homlok tartás volt, amit a kineziológia egyszerűen ÉSO-nak, azaz Érzelmi Stressz Oldásnak nevez.

Fogtam a bácsi tarkóját és homlokát, és közben mondtam, képzelje el, hogy felöltözik és a legtermészetesebb módon elmegy sétálni. Sőt azt is, hogy felszáll a villamosra, és azzal is utazik egy-két megállót. Alig tartott tíz percig a dolog. Meglepetésemre, másnap felhívott a néni, hogy képzeljem csak el, a férje sétálni volt, és még villamoson is utazott, és köszöni szépen jól érzi magát! Így aztán minél előbb el akartam sajátítani ezt a módszert, és mindent tudni akartam róla. Tanultunk Caroltól, majd a módszer alapítóitól Gordon Stokestől és Daniel Whiteside, és másoktól is.

1992 tavaszától már mint kineziológus dolgoztam az általam vezetett Phoenix Stúdióban, ami azóta is helyet biztosít az oldásoknak, az általunk tartott tanfolyamoknak, és a szövetségi találkozóknak, mert hogy 1992 szeptemberében 32 fővel megalapítottuk a Magyarországi Kineziológusok Szövetségét. Tavaly ünnepeltük a 25 éves évfordulónkat egy nagyon jól sikerült konferenciával.

Hogyan működik ez a szövetség?

– Minden hónap első szerdáján összejövünk. Ekkor egy megadott témáról egy-egy tagtársunk felkészül, és elő-adást tart. Az idei év témája a kapcsolatokról szól. Legyen az párkapcsolat, családi kapcsolódás vagy éppen a munkahelyi kapcsolatok kiegyensúlyozása, illetve ezek segítése kineziológiai módszerekkel. Ezek a találkozók igen jelentős szakmai hátteret adnak a tagjaink számára.

Ki lehet tagja ennek a szövetségnek?

– Az alapszabályunk ezt pontosan leírja, amit a honlapunkon megtalálhat az érdeklődő, de a lényeg, hogy igazolni kell a végzettséget, meghatározott számú elvégzett oldást és kell két ajánló, majd egy szövetségi ülésen a tagság dönt a felvételről.

Akkor most arról mesélj, honnan jött a pszichológia az életedbe?

– ’96-ot írtunk és Magyarországon az Egészségügyi Minisztérium égisze alatt működött a Természetgyógyász Kamara, amely csinált egy SZITA – szintre hozó – akadémiát. Fél évig havonta egy teljes hetet tanultunk. Legalább 120-an voltunk. Ott volt mindenki, aki egy kicsit is számított. Mondhatni Magyarország természetgyógyászainak a krémje jelen volt. Még orvosok is szép számmal, akiket a hagyományos orvoslás mellett érdeket az alternatív gyógyászat. Ott találkoztam Szilvásiné dr. Mazurek Magdával, aki megkérdezte, miért nincs nekem pszichológusi végzettségem, mert az nekem kelleni fog. Így kerültem egy magánegyetemre, ahol aztán megszereztem ezt a végzettséget.

Úgy tudom, hogy miközben tanultál, közben tanítottál is ezen az egyetemen.

– A történet lényege, hogy megjelent egy cikkem a Komplementer medicina nevű szakfolyóiratban a pre és perinatális (születés előtti és születéskori) traumák és ezek hatásának témájában. Ennek köszönhetem, hogy felkértek arra, hogy a témát oktassam. A tantárgy a pre és perinatális pszichológia nevet kapta és így történt, hogy 16 évig oktatója lehettem ennek a miskolci egyetemen.

A disszertációd tartalmaz egy különleges statisztikát. Mondanál erről néhány szót?

– A statisztika 1200 fővel végzett kineziológiai oldás tapasztalatainak összevetését tartalmazza. A statisztikát nem egyedül készítettem, hanem dr. Korcsmáros Magda kineziológus társam segítségével, hiszen ez egy igen nagy munka volt. Kirajzolódott számunkra, hogy a magzatkorunk és a születésünk körülményei óriási mértékben befolyásolják, bizonyos szinten meghatározzák a személyiségünk alakulását. A lényeg az, hogy bebizonyosodott a rengeteg példán keresztül, hogy a személyiségünk fundamentuma a magzatkor és a születés. Óriási jelentősége van a személyiség későbbi működésében, hogy mivel kerültünk kapcsolatba és mit éltünk meg mi magunk, illetve mit éltek meg, mit éreztek a hozzánk tartozó szülők és a minket fogadó családunk tagjai az életünknek ebben a legkorábbi szakaszában. Meghatározó az érzelmi töltés, ahogyan foganunk, ahogyan a méhben hordoz és táplál bennünket a szülőanyánk és milyen érzésekkel vár bennünket a családi környezet.

Rendkívül élvezetessé tette az előadást, hogy mindenre hoztál egy megoldott példát a praxisodból. Persze 26 éves tapasztalat van a tarsolyodban, így volt miből válogatni.

– A legjobb, hogy másfajta látásmódot adott nekem. Másként szemlélem a világot és az embereket. Az a tapasztalatom, hogy a kineziológia a leghatékonyabb módszer a jelen korszakban.