Élen az unióban

2022.04.25. 08:08

Így áll európai összevetésben a magyar bérdinamika

Egész Európa megsínyli a háború hatásait, legfőképp a drasztikus áremelkedéseket. A nemzetközi adatokból ugyanakkor úgy tűnik, hogy az erős bérdinamikának köszönhetően a magyar háztartások szenvedik meg a legkevésbé az idei évet.

Januárban 14,2 százalékkal nőttek a hazai keresetek, amivel Magyarország a második helyezést érte el a teljes európai mezőnyben, az uniós országok között pedig ezzel az első helyen áll – derül ki a Trading Economics adatbázisából a Világgazdaság szerint. 

Az európai államok statisztikai hivatalai által eddig közölt számok szerint az év elején

Magyarország után Lengyelország, Románia, illetve Horvátország következett 9,5, 8,7 és 5,7 százalékos béremelkedéssel.

Bár több európai állam még nem frissítette az adatokat, a következő hónapokban a magyar bérdinamika átveheti a vezetést, ugyanis januárban még Ukrajnában volt a legnagyobb emelkedés: a háború előtt északkeleti szomszédunkban 18,6 százalékkal nőttek a keresetek.

A dinamikus béremelkedési ütem ellenére sem látja túl biztatónak a jövőt Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A szakember úgy véli, hogy az infláció jókora részt leharap a hazai vásárlóerőből, annak ellenére, hogy a reálbérek várhatóan 3 százalékkal nőhetnek az idén, tehát egészében nő a fizetések vásárlóértéke. Erre minden esély megvan, főleg ha valóban 9-10 százalék körül alakul idén az éves infláció, miközben megmarad a bruttó keresetek 13-14 százalékos dinamikája.

Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy az év elején a legtöbb szakértő a 10 százalék fölötti reálbér-növekedést sem zárta ki, miután a minimálbér- és egyéb kormányzati emelések alaposan berobbantották a dinamikát. Persze ehhez az is kellett, hogy az inflációs várakozások akkor még jóval mérsékeltebbek voltak. Mint emlékezetes,

a Magyar Nemzeti Bank a tavaly decemberi inflációs jelentésében még 4,7–5,1 százalék közötti árnövekedést jósolt 2022-re, egy hónapja már sokkal inkább a 8–9 százalék közötti ütemet tartotta valószínűnek.

Németh Dávid rámutatott, hogy a nyugat-európai országok rosszabb helyzetben vannak, mivel ott várhatóan mérséklődni fognak a reálkeresetek, és szerinte az eurózónában 1,5-2 százalékkal biztosan csökkenni fog a fizetések vásárlóereje. A Trading Economics év eleji adatai is ezt mutatják: januárban Portugáliában – amelyet vásárlóerő-paritáson éppen tavaly előztünk meg – az átlagbér-emelkedés mindössze 4,2 százalékos volt 3,4 százalékos infláció mellett, ráadásul azóta 5,5 százalékra gyorsult az áremelkedés üteme. Hollandiában pedig egészen drámai mértékben eshet vissza idén a vásárlóerő, ugyanis márciusban 2,4 százalékkal nőttek a bérek, miközben a fogyasztói árindex 11,4 százalékos volt, ami az egész unióban a negyedik legmagasabb érték. De nem sokkal jobb a helyzet Szlovéniában, Németországban és Csehországban sem, ahol még az átlagbérek is csökkentek decemberben és januárban.

Márpedig ha Nyugaton visszaesik a vásárlóerő, az itt is érezteti hatását, például a magyar gazdaság számára jelentős súlyú autóipar így továbbra sem fog magára találni.

Egyelőre nem látszik, hogy beindult volna a gazdasági lassulás, de egyre több jel utal arra, hogy ez be fog következni

– figyelmeztetett az elemző, hozzátéve, hogy várakozásai szerint az erős évkezdet után a második negyedévtől stagnálásba válthat a magyar gazdaság. Idén a magyar GDP 3,5 százalékkal növekedhet, de az utolsó negyedévben az enyhe recesszió sem zárható ki – közölte Németh Dávid.

Borítókép: Illusztrációfotó / Zalai Hírlap / Szakony Attila 
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában