Haumann Petra: édesapám nagy drukkerünk

Eszméletlenül jól néz ki, ki van virulva...

Az elmúlt pár hónapban sikerült lelassulni, kicsit átértékeltem a dolgokat. Két szerelem van, a gyerekeim és a színház. Utóbbit egy időre elvesztettem, viszont ezáltal rengeteg időt nyertem, amit a lányaimra, Rozira és Bellára tudtam fordítani. A nehézségeivel együtt csodának éltem meg ezt az időszakot. Azt hiszem, ez az elégedettség látszik az arcomon.

Gondolom hiányzott már a színpad.

– De még mennyire! A diplomám megszerzése óta soha nem volt még arra példa, hogy ennyi hónapot ne játsszak. A legnehezebb része az volt, hogy nem látszott mikor lesz vége ennek az őrületnek, így nem tudtam előre tervezni. Május 8-án volt az első szinkron munkám.

Főszerep?

Nagyon szép feladattal talált meg Dezsőffy Rajz Katalin, úgy gondolta, hogy a Mrs. Amerika című sorozatban Cate-Blanchett-nek én legyek a magyar hangja. Egyébként már komoly elvonási tüneteim voltak ezen a téren is, örülök, hogy újból munkába állhattam.

Akkor már tele a naptárja feladatokkal?

Még mindig óvatos vagyok, de ez az alkatomból adódik. Nem lehet tudni, hogy a jelenlegi helyzetben merre megy a világ. Annyira képlékeny minden, hogy örülök annak, ami van. Ősztől elvileg megy tovább két Háy János darab, Az Utánképzés ittas vezetőknek és a Házasságon innen, házasságon túl a Pesti Magyar Színházban. Előbbi előadást 2018 márciusában mutattuk be, utóbbinál egy szerepátvétel történet, a darab nagyjából tíz éve szerepel a repertoáron.

Sokáig játszott Kecskeméten. Miért pont oda ment?

A Vígszínházban voltam gyakorlaton, majd felajánlottak egy nagyon szép feladatot, a Mágnás Miskából Marcsát kellett alakítanom, amire nem tudtam nemet mondani. Így Kecskeméten kötöttem ki, rögtön mély víz, operett. Engem egyébként a kihívást jelentő feladatok éltetnek. Véleményem szerint egy színésznek mindenhez értenie kell. Nincs külön zenés és prózai, csak színész van. Életem legszebb szakmai sikereit, ennek az időszaknak köszönhetem. Egyik legjobb barátnőmet is, akit itt ismertem meg.

Miért jött el?

Mert terhes lettem egy csodás kislánnyal, aki mindjárt 15 éves lesz. Néha én is rácsodálkozom, milyen gyorsan megy az idő, már kész felnőtt. Egyébként őt és a kisebbik lányomat is nagyon érdekli a színház, amit nem csodálok, hiszen csak színészek veszik őket körbe. Egy művész családban két lehetőség van: vagy minden erejükkel eltolják maguktól ezt az egészet, vagy beszippantja őket ez a csoda világ.

Támogatja őket a törekvéseikben?

Az ő feladatuk eldönteni, hogy merre akarnak tovább menni. Nekem meg az, hogy támogassam őket. Felnyissam a szemüket, ha rossz irányba tévednek.

Önnél ez hogy volt?

Édesapám nem vitt a próbákra és a forgatásokra, de a kész munkáit mindig megnéztük a testvéremmel. Ettől függetlenül a legtöbb színház főbejáratát nem ismerjük, mindig a művészbejárón lógtunk be. Valahogy mi sem tudtunk ellenállni ennek a világnak. A testvéremmel, Mátéval így mi is színészek lettünk.

A testvérével soha nem volt konfliktusa?

Nem, mert egyrészt nagyon szeretjük egymást, másrészt mindketten megtaláltuk a saját terepünket. Őt inkább a filmezés vonzza, engem meg a színház. Mátéval művészileg is nagyon egy rugóra jár az agyunk. Pár évvel ezelőtt valaki azt mondta nekünk, hogy olyanok vagyunk, mint az ikrek. Van benne valami, csak öt év különbséggel születtünk.

Pont három éve történt, hogy a három Haumann egy színpadon állt, ami egy ritka ajándék a nézőknek és önöknek is...

Eperjes Károly volt az ötletgazda, ő kereste meg aput, hogy mi lenne ha A fösvény című darabot, együtt játszanánk el. Mindnyájan úgy gondoltuk, hogy ez egy kiváló alkalom lenne arra, hogy végre hárman egy színpadon lehessünk. Külön-külön már dolgoztunk együtt, de erre a különleges alkalomra idáig kellett várni. A rendező, Lengyel Ferenc próbáin nem volt bennünk félelem, minden annyira magától értetődően történt, mintha csak otthon lettünk volna. Ez nem munka volt, sokkal inkább egy igazi jutalomjáték.

Édesapja büszke volt?

Nagyon, de ő egyébként is nagy drukkerünk. Megható érzés volt, hogy a rendező úgy rakott össze a tapsrendbe, hogy apunak két oldalról fogtuk a kezét. Ez egy megismételhetetlen és felemelő érzés.

Az előadás megy még?

Sajnos technikai okok miatt levették a repertoárról. Azt gondolom, hogy a színháztörténetben nem volt még ilyen hármas együttállás, ami nekünk megadatott. Csodálatos időszak volt és örülünk, hogy a miénk lehetett.

Április óta fut az RTL Klubon az Apatigris című sorozat, amiben szintén megvillantotta tehetségét.

Egy forgatási napom volt, nagyon szerettem. Reggel hatkor volt az indulás, de előtte valahogy el kellett intéznem, hogy az egyik gyermekem Budaörsre a másik meg Törökbálintra el tudjon jutni az iskolába. A nagyobb megoldotta egyedül, de a kisebbiknek valami megoldást kellett találnom. A kislányom osztályfőnöke végül felajánlotta, hogy mivel ő úgyis korán kel, így eljön nekem segíteni. Így jutottam el a forgatásra, ahol a rendező, Herczeg Attila igazi színész barát volt. A csapatot azonnal a szívembe zártam. Scherer Péter igazi profi, így mellette biztonságban éreztem magam. De a legjobb dolog az egészben, hogy bár külön-külön, de mindhárman – Haumannok benne vagyunk a sorozatban.

Hiányzott a filmezés?

Ritkán filmezek, annak idején játszottam a Kisvárosban, a Presszóban és a Jóban Rosszban című sorozatokban is. Sokáig nem voltam szem előtt, hiszen fontosabb volt számomra, hogy a lányaimmal lehessek. Nem bírtam volna, hogy egy filmes felkérés vagy egy színházi feladat miatt ne én fektessem le őket. Ott akartam lenni velük, megélni az anyaság minden értékes pillanatát. Ez az időszak ugyanis nem jön vissza...

Ha már itt tartunk, három kolléganőjével tabuk nélkül beszélnek az anyaság árnyoldaláról is, az Anyád kínja című előadásban az Orfeumban. Valóban elválaszthatatlan barátok lettek?

Augusztus 11-én léptünk ismét színpadra. Újra be kellett próbálunk az egész előadást, mert sokáig nem játszottuk. A karantén után a lányokkal, Horváth Lilivel, Kisfalvi Krisztinával és Oszter Alexandrával az első dolgunk az volt, hogy összefutottunk, mert már nagyon hiányoztunk egymásnak. Azt hiszem jókor és jó időben hozott össze minket Tallós Rita a rendező. Ez a darab komolyan összekovácsolt minket.

Pár hét alatt több százan, köztük ön és az édesapja is jelentkeztek a Városmajori Szabadtéri Színpad által meghirdetett Összefogás Gálára, ami a szakma megsegítésére jött létre. Az augusztus 16-ai eseményen mivel lépnek fel?

A Macskákból egy duettet fogunk előadni. Benkő Nóra barátnőm és kolléganőm, a Városmajori Szabadtéri Színpad igazgatójának ötlete volt, hogy a koronavírus-járvány miatt megoldhatatlannak tűnő, egzisztenciális helyzetbe került kollégákon miként lehetne segíteni. Így született meg az Összefogás Gála gondolata, amire pillanatok alatt rengetegen jelentkeztünk. Összejött a végső csapat, az eseményen velünk együtt fellép Koltai Róbert, Kautzky Armand, Esztergályos Cecília, Ráckevei Anna, Mácsai Pál, Homonnay Zsolt, Kamarás Iván, Janza Kata és még sokan mások. Az est házigazdái Peller Anna és Csonka András lesznek. A műsor egyébként nagyon színes és vegyes lesz, mert minden színpadi műfaj képviselteti magát. Ami a legfontosabb, hogy boldogok leszünk, mert együtt lehetünk és visszakapjuk életünk egy fontos részét!

Borítókép: Haumann Petra (b) II. Erzsébet és Chován Gábor (j) V. I. Lenin szerepében Oleg Bogajev Orosz népi posta című drámájának próbáján a budapesti Pinceszínházban 2014. december 2-án