A kormánynak komoly szándéka, hogy a Dunaferr tevékenysége fennmaradjon

- A 2008-as gazdasági válság kezdete óta hat év telt el. Hogyan pozícionálná a stagnáló európai acélpiacon a Dunaferr-t?

- A Dunaferr kis gyártó kapacitású cégnek számít ezen a piacon, sajnálatosan nem is túl modern. Ugyanakkor el kell mondanunk azt is, hogy a kis gyártó kapacitás mellett cégünk egyúttal megtartotta rugalmasságát, a piaci igényekhez kötődő gyors reagáló képességét. A késztermékek tonnánkénti átlagára ugyanakkor alacsonyabb, mint versenytársainké, akiknél US Steel, ThyssenKrupp, Arcelor Mittal sokkal kisebb, ötven százalék alatt van a melegen hengerelt termékként eladott termékek aránya, míg nálunk ez eléri a hetven százalékot. Náluk sokkal nagyobb tehát a hozzáadott értékű, tovább feldolgozott termékek, mint például a hidegen hengerelt, bevonatos, vagy a hidegen alakított termékek aránya. Ez a Dunaferrnél sajnos jóval alacsonyabb arányt képvisel, ami jelentősen meghatározza eladott termékeinkből realizálható árbevételünket is.

- Hogyan értékeli a Dunaferr 2013-as évét, és 2014. első félévét?

- A 2013-as évben az átalakítás következtében jelentős költségeket tudtunk megtakarítani, de nem annyit, mint amennyit szerettünk volna. Ez segített részben abban, hogy túléljük az acélpiaci trendek lejtmenetét. Tavalyi veszteségeink sokkal kisebbek voltak, mint 2012-ben. A 2014-es tervünk pedig az, hogy teljesen veszteségmentesen működjünk. Az év első négy hónapja sikeres volt, vagyis azt a fajta stratégiát meg tudtuk valósítani, hogy ne legyenek veszteségeink. Májustól azonban az acélpiaci árak csökkenő tendenciát mutatnak és ez évi eredményünket nagymértékben befolyásolja a meleghengerműi beruházás miatti leállás is, amely november-decemberben mintegy negyvenöt napig tart majd.

Evgeny Tankhilevich cégvezető bízik a cég sikeres működésében (Fotó: Ónodi Zoltán)

- Aki a nehéz időszakban beruház, az a jövőbe fektet, tartja a mondás. Az I. kohó átépítése hosszú ideig lebegtetve volt, de úgy tűnik, hogy az átépítés alkotmányunk ünnepére befejeződik. Sokan aggódtak a meleghengerműi beruházások felfüggesztése miatt is, de az Ön szavaiból ítélve még ebben az évben megvalósul. Mire fókuszál a meleghengerműi beruházás?

- A meleghengerműnél a korábban megkezdett beruházásokat fejezzük be, amelyekre akkor nem álltak rendelkezésre források. A korábbi a nagy kapacitásnövelésre fókuszáló fejlesztéseket kisebb egységekre bontottuk, ami azt jelenti, hogy elsősorban a magasabb minőségű termékek előállítására és a termelés stabilitására fókuszálunk. A beruházások arra irányulnak, hogy a magasabb minőségű termékeket minél korszerűbb berendezésekkel, minél alacsonyabb áron állítsuk elő. Mindezen beruházások részét képezik egy hosszabb távú stratégiának, amely azt célozza, hogy a Dunaferr beszállítója legyen az autóiparnak és ennek kapcsán magasabb hozzáadott értékű termékeket előállító munkahelyek létesülhetnek.

- Korábbi ismereteim szerint a meleghengerműi fejlesztések a kapacitásbővítést kiemelten kezelték.

- Továbbra sem mondtunk le a kapacitásbővítésről, de annak volumene visszafogottabb, legfeljebb 20 százalék lesz (a korábbi években 40-50 százalékos kapacitásbővítésről is szó volt a szerk.) Azt gondoljuk, hogy a jelenlegi és a jövőbeni piaci helyzetben nincs szükségünk többre. Ha jó lesz a minőség, akkor a teljes termelés száz százalékát értékesíteni tudjuk. A meleghengermű beruházás egy új revétlenítő telepítésétől kezdve a kézsori fejlesztéseken át egészen a kettes csévélő üzembe helyezését jelenti. Mindez húszmillió euróba, közel 6,5 milliárd forintba fog kerülni.

- A cég likviditási helyzete finoman fogalmazva sem kiegyensúlyozott. Míg a költségek kétharmadát az alapanyag- és az energiaköltségek jelentik, addig legtöbbször a személyi jellegű ráfordításokra, mint jelentős teherre hivatkozik a cég.

- Vannak olyan költségek, amelyek menedzselhetők és vannak olyanok, amelyekre nincs, vagy alig van ráhatásunk. Ez utóbbira példák az energiaköltségek. Persze kivételt képez az, ha külön projektet valósítunk meg az energiacsökkentéssel kapcsolatban, de ehhez is előbb beruházásra van szükség, hogy utána jöhessenek a megtakarítások. Természetesen a belső működési folyamatinkat is javítjuk, köztük a beszerzést, az alapanyag beszerzést is, de ebben korábbról megörökölt kötöttségeink is vannak. Ráhatásunk például az emberi erőforrás költségeire lehet. Azzal is tisztában vagyunk azonban, hogy mindez ennek a városnak és a kistérségnek kiemelt ügye, de el kell mondanom: sajnos még most is igen magas az irányítás területén dolgozók aránya. Más hasonló vállalatoknál, például Lengyelországban és Csehországban ez az arány jóval alacsonyabb.

- Nyilván ezt egyik pillanatról a másikra nem lehet megváltoztatni.

- Ez valóban így van, ez egy hosszú folyamat.

- Az I-es kohó felújítását követően kulcskérdés a II-es kohó tovább működtetése. Mi ezzel kapcsolatban a helyzet?

- Köztudott, hogy a Hamburger Hungaria Kft. egy új erőművet épít. Ez közvetlenül hatással lehet a II-es kohó működésére is. Mindez eddig nem sok figyelmet kapott. A II-es kohó működése során ugyanis jelentős mennyiségű kohógáz keletkezik, amit hatékonyan kell felhasználni. Ez a helyben működő papírgyáraknak gőzként át lett alakítva, amit ők szerződésszerűen át is vettek. Két éven belül az a helyzet állhat elő, hogy az ebben a tekintetben legnagyobb vevőnk felmondhatja a gőz szállítására megkötött szerződésünket. Ez a két év tehát arra szolgál, hogy egy olyan tervet készítsünk, hogy mit tegyünk a keletkező kohógázzal. Mindez sajnos visszahathat az I-es kohó működési költségeire is. Ha nem találunk erre megoldást, akkor nehéz helyzetbe kerülhetünk. Ennek többszázmilliós nagyságrendű költségei lehetnek. Ha például környezetvédelmi kérdésekben is együtt tudunk működni a kormánnyal, akkor előre tudunk lépni.

- Meddig tud a II-es kohó ebben a jelenlegi állapotában még működni?

- Addig, ameddig elegendő alapanyagunk, nyersanyagunk lesz ahhoz, hogy működtessük. Mindezt nem tudjuk pontosan megbecsülni, de a II-es kohó technológiailag van olyan jó állapotban, hogy akár két évig is tovább dolgozhasson. A célunk az, hogy az alapanyagellátás finanszírozásán keresztül esély legyen a II. számú kohó működésének fenntartására, melyben a kormány is tudna segítséget nyújtani.

- A kormány az iparvállalatok rezsicsökkentésére is készül. Az alapanyag finanszírozás megoldása és ez a rezsicsökkentés megvalósulása külön- külön is, de együttesen komoly költségcsökkentést eredményezhet a vállalatcsoport számára. Hogyan látja ezt Ön?

- Azt láthattuk, hogy a kormánynak nagyon komoly szándékai vannak abban a tekintetben, hogy a Dunaferr működése fennmaradjon, de megvan a kormány keze is kötve az Unió által. Vannak azonban olyan példák, mint a kassai US Steel és a szlovák kormány közötti megállapodás, amely megmutatja, hogy lehetnek olyan eszközök, amelyeket alkalmazni tudnánk a Dunaferr esetében is. Az újjáalakult kormánnyal természetesen folytatni kívánjuk a korábban megkezdett munkát. Reméljük, hogy ezek a tárgyalások elvezetnek a gyakorlati megvalósuláshoz.

- Az utóbbi időben kiegyensúlyozottabbá, konstruktívabbá vált a kapcsolat a helyi önkormányzattal is

- Mindnyájan abban a fajta kultúrában nőttünk fel, amelyben egy ilyen nagy gyártó cég, mint a Dunaferr és Dunaújváros egymásra vannak utalva. Meggyőződésem, hogy nincs más út, csak a jó és konstruktív együttműködés, hiszen nem is lehet más alternatíva ebben a helyzetben.

- A szakszervezetek és a menedzsment sok mindenben nem ért egyet, de kapcsolatuk normalizálódott.. Összeszoktak, összecsiszolódtak?

- Sokszor lehet olyan a helyzet, hogy a szakszervezetek és a tulajdonosok érdekei ellentétesek. Gyakorlatilag az érdekképviseletek funkciójából adódóan ez az alaphelyzet. A munkavállalók, a menedzsment, a város közös célja azonban az, hogy a vállalat fennmaradjon, fejlődjön, sikeresen működjön, európai cég legyen. Ha sikerül megtalálni a közös nevezőt, akkor kapcsolatunk, viszonyunk sokkal jobb lesz. Mindenkinek vannak saját érdekei, de ha a végén kompromisszumot tudunk találni, akkor ésszerű döntések születhetnek.

- Megkerülhetetlen kérdés az, hogy az ukrán-orosz konfliktus hogyan befolyásolja a cég energiabiztonságát, alapanyag ellátását, egyáltalán a működését?

- Eddig még nem volt semmilyen negatív hatás ebből adódóan, de a helyzet napról napra változik. Nagyon gyorsan zajlanak ott az események, jelenleg egyikünk sincs abban a helyzetben, hogy meg tudja mondani, mi fog ott történni a közeljövőben. Fel kell készülnünk azonban egy olyan vészhelyzeti forgatókönyvre, hogy akár már a következő hónapban függetlenedjünk az ukrajnai beszállítóktól. De bízunk abban, hogy minden rendben lesz.

- A vasasnap a családok és a cég közös ünnepe. Mennyiben más ez, mint a korábbiak?

- Két évvel ezelőtt volt az első vasasnapom, az idei már a harmadik. Mostanra összeállt az a kép, hogy már jó irányba megyünk. Meg vagyok győződve arról, hogy a modernizáció, a fejlesztés és a cég hatékony működése a mi jövőnk.

- Ugyanazt kívánom, mint tavaly, érezzék jól magukat családjukkal és barátaikkal, és koccintsunk a Dunaferr sikerére, jövőjére.

A meleghengerműben megvalósuló fejlesztések technológiai sorrendben: prímer revétlenítő; korszerűbb és nagyobb kapacitású előnyújtói motor; készsori automatikus gépi munka- és támhenger cserélő berendezés; új hengerhajlító rendszer; hosszúlöketi kapszulák beépítése; nagy kapacitású kettes csévélő.

Az alapanyagellátás finanszírozásának megoldásával lehetőség nyílhat a II-es számú kohó további működtetésére