2013.04.07. 19:38
Egyre több készpénz a párna alatt?
Nem bízunk a bankokban, vagy meg akarjuk úszni a tranzakciós adót? Valószínűleg ez is, az is igaz, mert hatszor annyi készpénzt tartunk otthon, mint a nyugat-európaiak - derült ki egy friss felmérésből.
Az mindenesetre biztos, hogy amióta a tranzakciós adót bevezették, az otthon tartott pénz mennyisége jelentősen megnőtt. A tavalyi év közepén a magyar háztartások a készpénzvagyonuk 12,7 százalékát őrizték a párna alatt, ez nemzetközi összehasonlításban rekordnak számít, hiszen a nyugat-európai átlag mindössze két százalék. Az idén pedig ez a készpénz-állomány 143 milliárd forinttal emelkedett!
Bonda Balázs, a Bankmonitor.hu elemzője szerint egyértelmű, hogy ez a készpénzfelvételhez kapcsolódó 0,3 százalékos, tranzakciós adó bevezetése miatt történt. A korábbi években ugyanis általában 40-57 milliárd forint volt az év végi növekedés, ezt az összeget többnyire az év eleji fogyasztásra tettek félre a polgárok. Most pedig sokan nyilván azzal számolnak, hogy jobban járnak, ha nem használják a banki szolgáltatásokat. Az elemző azonban cáfolja ezt: szerinte a papírpénzhez való ragaszkodás hosszabb távon nem éri meg. Egyrészt jelentősebb költségekkel jár, a készpénzfelvétel banki díjtételei ugyanis mindenütt lényegesen magasabbak a kártyás vásárlások banki költségeinél, valamint az elektronikus bankolás, például az internetes átutalás terheinél is.
Másrészt az otthon tartott pénz után nem jár semmilyen kamat, pedig a bankbetétek kamatai - a március végi újabb jegybanki kamatvágás ellenére - még ma is kiugróan magasak - hangsúlyozta Bonda Balázs.
- A megtakarításokkal és a befektetésekkel rendelkezők számára fontos tényező az inflációs előrejelzés is, ami jelentősen változott az utóbbi fél évben. Az év végre várható infláció mértéke 4,8 százalékról az alapkamat csökkenését meghaladó mértékkel - 2,2 százalékra csökkent, ami pozitív hatással van a befektetők számára elérhető reálkamatra is. Bár az tény, hogy a kamatok jellemzően 0,25 százalékponttal esnek minden kamatvágás után, kivéve néhány kiemelt akciós ajánlatot, amellyel a bankok az ügyfélszám növelését célozzák. A hazánkban elérhető három százalékos reálkamat azonban nemzetközi összehasonlításban továbbra is egyedülállóan magasnak számít. A banki kamatajánlatok valós értéke összességében tehát nem csökkent a megtakarítók számára - szögezte le az elemző.
A jelenleg elérhető legmagasabb a betéti kamat - egyéves időtávon 6,09 százalékos EBKM értékkel, az MNB inflációs becslése alapján, 3,3 százalékos reálkamatot ígér, feltétele viszont az aktív bankkapcsolat. A feltétel nélkül elérhető legmagasabb betéti kamat 5,75 százalék, ez 2,97 százalékos reálkamatot jelent, de kizárólag Tartós Betétlekötési Szerződés keretében köthető le. Az euró alapú lekötéseknél feltételmentesen a legjobb ajánlat jelenleg 3,08 százalékos hozam; az alacsonyabb euróinflációs prognózis miatt az euró reálkamata 1,26 százalék.