Sok vélemény lát napvilágot a szakértők részéről

1945. augusztus 6-án és 9-én a II. világháborúban az Egyesült Államok két atombombát dobott le Japánra, előbb Hirosima, majd Nagaszaki városára. Az akció a második világháborút lezáró katonai művelet volt. Hirosimára augusztus 6-án egy Little Boy nevű, urán töltetű, majd 9-én Nagaszakira egy Fat Man típusú, plutónium töltetű atombombát dobtak le, előbbit az Enola Gay, utóbbit a Bockscarbombázó fedélzetéről. A bombázások utáni négy hónapban Hirosimában becslések szerint 90 000–166 000, Nagaszakiban 60 000–80 000 ember hunyt el a bombázások hatásainak következtében, nagyjából felük a bombázások napjain. Augusztus 15-én, hat nappal Nagaszaki bombázása után, és hét nappal a Szovjetunió hadüzenetének bejelentése után, Japán feltétel nélkül megadta magát a szövetséges erőknek. A megadási nyilatkozatot szeptember 2-án írták alá, ezzel hivatalosan is lezárva a második világháborút. A bombázások szerepe a megadásban, és a felvetődő etikai, morális kérdések máig heves viták tárgyát képzik.

Hozzájárult Japán feltétel nélküli kapitulációjához

A következmények felsorolása nem lehet teljes anélkül, hogy ne hangsúlyozzuk: az atomtámadás kétségtelenül hozzájárult Japán feltétel nélküli kapitulációjához és a második világháború befejezéséhez. Az atomtámadás kapcsán napjainkig sok vélemény lát napvilágot a szakértők részéről. A viták két fő csoportba sorolhatók: az egyik elfogadja az atomtámadásokat. Érveik közé a többi között az sorolható, hogy az atomtámadások következményeképp Japán kapitulált, amelynek köszönhetően elkerülhetővé váltak a további emberveszteségek és gyorsabban be tudták fejezni a háborút. A támogatók továbbá azt is hangsúlyozzák, hogy az atomtámadásokat egy totális háború részeként hajtották végre az amerikaiak, valamint csak így lehetett elérni, hogy a japánok letegyék a fegyvert.

Egyes elemzők ezzel szemben azt állítják, hogy katonailag már nem volt értelme a támadásoknak, mivel elegendő lett volna tengeri blokád alá venni a szigetországot. Mások pedig azt hangsúlyozzák, hogy a támadásokkal háborús, vagy emberiség elleni bűntettet követett el az Egyesült Államok. Más elemzőknek az a véleményük, hogy a támadás az állami terror klasszikus példája volt, és az atombombák bevetése alapvető erkölcsi normákba ütközött. Olyan álláspontok is vannak, hogy a két támadás közül elegendő lett volna csak az egyiket végrehajtani (forrás: hu.wikipediea.org, biztonsagpolitika.hu).