Diplomáciai bonyodalmakat okozott

2021.07.11. 09:00

A szarajevói merényletben elhunyt Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös

1914. június 28-án gyilkolta meg Szarajevóban Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét Gavrilo Princip szerb diák, aki a kétes hírű szerb Fekete Kéz nevű szervezettel állt kapcsolatban. A főhercegi pár halálát követően diplomáciai bonyodalmak keletkeztek az akkori európai nagyhatalmak között, ami végül az első világháború kitöréséhez vezetett.

Farkas Lajos

Fotós: -

Fotós: -

E sorok írója abban a szerencsés helyzetben volt, hogy láthatta az oplenaci szerb királyi birtokon lévő múzeumban azt az eredeti táviratot, amelyben az Osztrák-Magyar Monarchia ultimátumot adott Szerbiának, és ezzel a távirattal elkezdődött az első világégés, ami több tízmillió ember életébe került.

A történészeket ma is foglalkoztatja az a kérdés, hogy a szerbek miért választották célpontjuknak éppen Ferenc Ferdinándot, aki köztudottan egy centralizált monarchiát akart, nem szerette a magyarokat, és inkább a szláv népekben bízott. A trónörökösnek nem volt könnyű a természete. Ridegsége, hiúsága, bizalmatlansága, örökös rosszkedve, összeférhetetlensége folytán nagyon népszerűtlen volt a bécsi udvarban, Ferenc József császárral való rendszeresebb kapcsolat nemhogy javított volna hűvös viszonyukon, hanem tovább növelte közöttük a távolságot, amit azután a trónörökös rangon aluli házassága csak fokozott.

A Balkán mindig is veszélyes terület volt

Ferenc Ferdinánd és felesége, Zsófia hercegnő a Monarchia hadseregének boszniai gyakorlata miatt érkezett Szarajevóba, de látogatásukkal ahhoz is igyekeztek hozzájárulni, hogy helyreálljon a Habsburg-dinasztia megtépázott balkáni tekintélye. Az utazás veszélyei mindenki előtt ismeretesek voltak, hiszen a Bosznia és Hercegovina 1908-as annexiója óta valóságos melegágya lett a szerb terrorista szervezeteknek, amelyek több alkalommal is merényletet kíséreltek meg a Monarchia tisztviselői ellen. A szerbek ugyanis az említett két tartományt saját területüknek szerették volna tudni, így minden eszközt bevetettek, hogy céljukat elérjék. A szerb nacionalista körök már korábban is merényletet terveztek a főherceg ellen, 1914 júniusában segítségükre volt az a tény is, hogy a trónörökös szarajevói látogatásának időpontja és útvonala a sajtónak köszönhetően ismert volt. A dátum is érdekes, ugyanis a merénylet napja Szent Vitus napjára, az 1389-es első rigómezei csata évfordulójára esett. A hagyomány szerint egy szerb nemes az ellenség táborába lopakodva ezen a napon ölte meg I. Murád török szultánt.

A szarajevói merénylet

A főhercegi pár 1914. június 28-án reggel érkezett meg a szarajevói pályaudvarra, ahonnan egy nyitott gépkocsiban, igencsak hanyag biztonsági intézkedések mellett indultak meg a város polgármesteréhez. Az úton a szerb terroristák vártak a trónörökösre, arra készültek, hogy robbanószerkezetekkel, vagy pisztolyokkal végeznek Ferenc Ferdinánddal és feleségével, ám végül csak Nedeljko Čabrinović hajította el gránátját, amely célt tévesztett. Mindez történt 10 óra 10 perckor. A merénylők ezután szétszéledtek, Čabrinović pedig megpróbált végezni magával, ám később mégis rendőrkézre került. Először úgy nézett ki a dolog, hogy a merénylők kudarcot vallottak, Ferenc Ferdinánd már szoros védő őrizetben hallgatta végig a szarajevói polgármester üdvözlő beszédét, majd a városi kórházba látogatott. Ezt követően az útvonalat megváltoztatták, azonban a sofőrök tévedésből mégis az eredeti útvonalat követték.

Ferenc Ferdinánd 1914. június 28-án Szarajevóban, röviddel a meggyilkolása előtt Fotó: AFP-archív

Ferenc Ferdinánd sofőrje is erre haladt, a gépkocsiban tartózkodó Oskar Potiortek osztrák táborszernagy észrevette a tévedést, és erélyesen figyelmeztette a sofőrt, aki erre hirtelen fékezett. A mindössze néhány lépésre tartózkodó Gavrilo Princip ekkor előrántotta pisztolyát, és tüzelt, ezzel halálosan megsebesítette a főhercegi párt. A szerb merénylő a hatalmas tömegben könnyen a veszteglő kocsihoz jutott, majd közvetlen közelről két lövést adott le Ferenc Ferdinándra és Zsófiára, akik egy órán belül belehaltak sérüléseikbe. A főherceg szájából vér buggyant ki, az állapotát illető kérdésekre ezt ismételgette: „Semmiség!”. Ezek voltak utolsó szavai. A kormányzói palotába szállították, ahol körülbelül 10 percen belül elvérzett. A tettest még a helyszínen elfogták, és később fiatal korára való tekintettel életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, Princip azonban még az első világháború befejezése előtt, a börtönben meghalt tuberkulózisban.

Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd

Elsőszülött fiúként Grazban látta meg a napvilágot 1863. december 18-án. Édesapja Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos főherceg, I. Ferenc József császár öccse, édesanyja pedig Mária Annunciáta nápolyi–szicíliai királyi hercegnő volt. Már 15 éves korában megkezdte katonai tanulmányait, első állomáshelye a budapesti 32. gyalogezred volt, ahol hadnagyként teljesített szolgálatot. Gyorsan haladt a ranglétrán, Csehországban, majd Felső-Ausztriában is katonáskodott, ezredessé, majd vezérőrnaggyá léptették elő. Szolgálati ideje alatt többször is megbetegedett tüdőbajban, ezért orvosai tanácsára tengeri körúton vett részt, így alkalma volt ellátogatnia Indiába, Egyiptomba, Japánba, Ausztráliába, Kanadába és az USA-ba. Rudolf trónörökös öngyilkossága után, édesapja lett az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse, majd annak 1896. március 19-én bekövetkezett halála után Ferenc Ferdinánd főherceg lett a birodalmi trón várományosa. 1900-ban Berlinben már ő képviselte Ferenc József császárt, csak úgy, mint 1901-ben Viktória brit királynő temetésén, majd 1902-ben VII. Eduárd brit király koronázásán is.

A főherceg rangon aluli házassága

1900. július 1-jén feleségül vette Chotek Zsófia grófnőt, egy cseh diplomatának, Bohuslaw Choteknek, Chotkowa és Wognin grófjának leányát. A császár a frigyet rangon alulinak tartotta, bár az esküvő napján az uralkodó a menyasszonyt főnemes hercegnői rangra emelte, ennek ellenére csak 9 év múlva adta meg neki az uralkodó család nőtagjait megillető hercegnői címet és az ezzel kijáró „Fenség” megszólítás jogát. Ferenc József csak hosszú vonakodás után engedélyezett egy morganatikus házasság (uralkodóházak férfi tagjainak olyan egyházilag érvényes házassága, amelynél a feleség és gyermekei nem részesülnek a férj kivételes jogaiban, a házasság mindazonáltal érvényesnek, az ebből született gyermekek törvényesnek számítottak) megkötését. Az uralkodó további kikötése az volt, hogy Chotek Zsófia férje trónra lépése után nem viselheti a császárné címet, csupán mint a császár felesége néven szerepelhet, valamint a házasságból született gyermekek ki lesznek zárva a trónöröklésből. Érdekes, hogy a Magyar és a Cseh Királyságban más volt a gyakorlat, így, ha Ferenc Ferdinánd örökölte volna meg a Monarchia trónját, feleségéből lehetett volna Magyarország és Csehország királynéja, de Ausztria császárnéja nem. Ferenc Ferdinánd és Chotek Zsófia házasságából négy gyermek született, akik anyjuk rangját örökölték.

Ferenc Ferdinánd politikai nézetei

Trónra lépése után II. Ferenc császár néven szándékozott uralkodni. Fontosnak tartotta az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének a korszerűsítését és megerősítését. Ránk, magyarokra nézve döntő volt, hogy Ferenc Ferdinánd a dualista rendszert bővíteni szerette volna, mégpedig úgy, hogy az osztrák és a magyar dualista rendszerbe harmadik félként bevonta volna a birodalom szláv népeit is, amit már nagyon régóta szorgalmaztak a cseh politikusok. Az uralkodói szerepre tudatosan készült, annak ellenére, hogy Ferenc József császár nem vonta be a mindennapi munkába, így Ferenc Ferdinándnak hivatalosan sosem volt szerepe a Monarchia politikai vezetésében, mégis aktív részese volt a császári politikának. Köztudott volt, hogy nem szerette a magyarokat, ahol csak tehette a magyar befolyást román, cseh és szlovák politikusokkal ellensúlyozta. Elképzelései a magyar uralkodó osztály érdekeit súlyosan sértették, ezért a trónörököst nem szerették a magyar udvari körökben.

A merénylet alkalmat adott a had­üzenetre, amit az első világ­égés követett

Azt tervezte, hogy birodalmából létrehozza a Nagy-ausztriai Egyesült Államokat, ez viszont államjogilag megszüntette volna a Magyar Királyság és Horvátország unióját, ami egyik meghatározó eleme volt az 1868-as magyar–horvát kiegyezésnek és az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés hatására született. Az Orosz Birodalommal viszont minden áron el szerette volna kerülni a háborút, ugyanis tartott attól, hogy egy esetleges osztrák–orosz háború teret engedne a különböző forradalmi, főleg baloldali eszméknek – e kérdésben a történelem őt igazolta. A kultúra terén, rendkívül elutasító volt minden új irányzattal szemben, mereven ellenzett minden újítást, nézetei pedig tovább rontották az amúgy sem pozitív megítélését. Terveinek Gavrilo Princip golyói vetettek véget, a szarajevói merénylet után a trónörökös és felesége holtestét Bécsbe szállították, ahol eléggé visszafogott keretek között tartották meg a gyászszertartást, majd 1914. július 4-én a főhercegi párt az artstetteni kastélyban (egy parkkal körülvett kastély Alsó-Ausztriában) helyezték örök nyugalomra. A bécsi császári kriptába Zsófia alacsonyabb származása végett nem kerülhettek be, ezért esett a választás Ferenc Ferdinánd magánbirtokán lévő kastélyra.

A cikkhez felhasznált irodalom:

Eöttevényi, Olivér. Ferenc Ferdinánd (magyar nyelven). Budapest: Akadémiai Kiadó.

Mayer, Gregor. A nagy összeesküvés – A szarajevói merénylet és következményei. Budapest: Noran Libro Kiadó. Gregor Mayer: A nagy összeesküvés. A szarajevói merénylet és következményei; ford. Csutak Gabriella; Noran Libro, Bp., 2014.

Gonda Imre, Niederhauser Emil. A Habsburgok. Egy európai jelenség, 2. kiadás, Budapest: Gondolat Kiadó, 1978.

Husnija Kamberović (2005). „Ubojstvo Franza Ferdinanda u Sarajevu 1914. – devedeset godina poslije”. Szerb nyelvű.

Alma Hannig: Ferenc Ferdinánd. Életrajz 20 illusztrációval; ford. Pete Nóra; Saxum, Bp., 2014.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában