Termékbemutató

Ugye önök is találkoztak már a nagyáruházakban olyan fiatalokkal, akik termékbemutató címén kóstolót kínálnak rendre valamilyen élelmiszerből. Többnyire nem is új áruféleségről van szó, hanem egy-egy már meglévő termék vásárlók általi személyes megtapasztalásának lehetőségéről. Valami olyanról, amiről nincs információ a csomagoláson és a reklámokba sem fér bele, azok rövidsége miatt. Így a szándék szerint többet megtudhatunk a többnyire tömegtermékekről, mint például a kekszekről, ropikról, olcsó(bb) felvágottakról, a kávékról, majonézekről, joghurtokról, margarinokról, és ezek „mutációiról”. Mondom, a szándék szerint, mert a gyakorlat nem ezt mutatja.

A csomagolásból kibontott „színtelen, szagtalan, ízetlen” falatok és kortyok olyanok, mint hasonszőrű versenytársaik. Éppen ezért az a kérdés, hogy miben különböznek az adott kampánytermékek társaiktól, többnyire megoldhatatlan feladat elé állítja a fiatalokat. Pedig a kóstolásnak nevezett standolás egyfajta márkaépítés is lehetne. De nem az, mivel ezek a fiatalok (tisztelet a kivételnek), de nem azonosulnak a termékekkel, nem hisznek abban, amit „képviselnek”. Talán nem is kell nekik, hiszen – pár forintért – egyszerűen csak termékbemutató címén kell helytállniuk a fogyasztók felé. Persze szűklátókörűség lenne azt hinni, hogy ez egyedi eset, ugyanis, ha jól „körbenézünk” számos hasonló példával találkozhatunk. Sőt, ha belegondolok, ez alól talán egyikünk sem kivétel.

Vezető képünk illusztráció.