Március 15. - Miklósa Erika Kossuth-díjat, Csoóri Sándor Kossuth Nagydíjat kapott

A március 15-i nemzeti ünnepünk alkalmából több jeles, ismert, más-más területen tevékenykedő Fejér megyei személyiséget is kitüntettek a budapesti ünnepségeken. A világhírű operaénekes, Miklósa Erika Kossuth-díjat kapott, ebből az alkalomból így nyilatkozott: sportolói múltja, a küzdeni tudás rengeteget segített művészi pályáján is. Csoóri Sándor a Kossuth Nagydíjat később veszi át.

MTI

Szerdán a Parlamentben Schmitt Pál köztársasági elnöktől vehette át a Kossuth-díjat a Bakonykútiban élő operaénekes, Miklósa Erika.

Miklósa Erika az operairodalom szoprán szerepeinek emlékezetes, magával ragadó megformálásáért, a világ legjelentősebb operaszínpadait is meghódító, közönségét itthon és külföldön egyaránt fantasztikus zenei élménnyel megajándékozó előadóművészetéért részesült az elismerésben.
Beszámolt arról, hogy a budapesti közönség szombaton Richard Strauss Arabellájában láthatja és hallhatja. "A premier előtti finisben remekül érzem magam. Fiakermillit énekelem, ez karakterszerep és pompás feladat. Zeneileg nehéz mű, de én könnyen beszélek, mert már legalább 30 előadás van mögöttem. Az európai operajátszás egyik nagy mesterével, Götz Friedrich rendezővel tanultam meg a szerepet Zürichben, méghozzá igencsak alaposan" - fogalmazott a művész.

Miklósa Erikának az idei a 22. évada a budapesti operaházban; 1990-ben mindössze húszévesen Papagenaként debütált az Erkel Színházban. "Sok mindenen átmentem, mégis úgy érzem, mintha most kezdődne minden, innen kell továbblépnem" - vallotta.
Igen fiatalon és erősen kezdett, ezért a legtöbben rövid pályát jósoltak neki. "Elfelejtették vagy nem vették számításba, hogy én sportolónak indultam és lelkileg az is maradtam. Ez a mentalitás, a küzdeni tudás rengeteget segített nekem, mert az énekesi pályához ugyanúgy állóképesség, türelem, kitartás és szorgalom kell. Valamint fegyelem, ami hosszú távon nagyon kifizetődik" - fogalmazott Miklósa Erika, aki ebben hitt és amit körülötte mondtak, az nem tudta megingatni. "Csináltam a dolgomat és nem törődtem semmi mással" - jegyezte meg.

A szoprán rövidesen Barcelonába utazik, a Gran Teatro del Liceuban énekel, majd északnak veszi az irányt, Malmőbe. A következő évadban rendezi Ascher Tamás A varázsfuvolát, az Éj királynője lesz ott is Miklósa Erika. A következő negyedévben szüksége lesz sportolói állóképességére, mert Chicagóban, San Franciscóban, azután Münchenben lép fel. Úgy tudja, szép feladatok várják a következő szezonban a Magyar Állami Operaházban is.

"Nem lesz időm azon gondolkodni, hogy jaj, istenem, Kossuth-díjat kaptam. Aminek persze nagyon örülök, mert ez tényleg a legnagyobb elismerés, amit az ember a hazájától kaphat. De kötelez is, eggyel magasabb fokozatra kell kapcsolni" - mondta az operaénekes.

Életpálya

Miklósa Erika 1970. június 9-én született Kiskunhalason. Kezdetben a sportban jeleskedett, tizenévesen felfigyeltek hangjára is. Gimnáziumi tanulmányaival párhuzamosan két év alatt végezte el a zeneiskola hat osztályát. Egy sikeres próbaéneklést követően, húszévesen szerződést kapott az operaházban, ezzel ő lett minden idők legfiatalabb magánénekese az intézményben. 1999-ig volt a Magyar Állami Operaház tagja, de azóta is fellép szinte minden évadban Budapesten.

1996-tól Philadelphiában, majd a milánói Scalában volt ösztöndíjas. Leghíresebb szerepében, Mozart A varázsfuvola című operájának Éj királynőjeként a világ legjelentősebb operaszínpadain fellépett, e szerepet eddig több mint háromszázszor énekelte. Szívesen kirándul az operett, a musical világába is, az utóbbi évtizedben több önálló CD-t is kiadott.

1994-ben megkapta a Pro Opera Lirica díjat, 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 2006-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, 2008 óta a Magyar Művészetért Díj birtokosa. 2010-ben Budapest díszpolgára lett, 2012-ben kiérdemelte a Nemzetközi Fair Play Bizottság díját.

 Csoóri Sándoré a Kossuth Nagydíj

Csoóri Sándor Kossuth-díjas költőt, írót, esszéistát, a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alakját Kossuth Nagydíjjal tüntették ki a nemzeti ünnep alkalmából. A művész a díjat váratlan balesete miatt később veszi át.

Az indoklás szerint Csoóri Sándor a "magyar irodalom megújításához való tevőleges hozzájárulásáért, gazdag képvilágú költészetünk hagyományainak megőrzéséért és továbbviteléért, közösségi elkötelezettségű, csodálatos verseiért, sokoldalú és műfajgazdag irodalmi munkásságáért, a magyarság szellemi összetartozás-tudatának ápolásáért, példaértékű életútja elismeréseként" kapta a Kossuth Nagydíjat.

Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja:

Csoóri Sándor 1930. február 3-án született zámolyi földműves családban. 1942-ben a népi írók által kezdeményezett Országos Falusi Tehetségkutató Intézet segítségével került Pápára, ahol 1950-ben a Református Kollégiumban érettségizett. Háromnegyed évig tanult a budapesti Egyetemi Orosz Intézetben orosz-történelem-marxizmus és műfordítás szakon, de betegsége megszakította tanulmányait. Ezután különféle újságoknál dolgozott, 1953-tól az Irodalmi Újság, majd a Szabad Ifjúság és az Új Hang munkatársa lett. 1954-ben jelent meg első kötete Felröppen a madár címmel és ebben az évben kapott József Attila-díjat is.

Csoóri gyorsan kiábrándult a rendszerből, költészetében sajátos módon keveredtek a politika területén érzékelhető ellentmondások személyes vallomásaival. Az 1956-os forradalom után tisztviselő volt a Lakatosipari Vállalatnál, 1958-tól szabadfoglalkozású író, majd 1968-tól a Mafilm dramaturgja. A hatalommal való ütközései miatt többször kényszerült hallgatásra, állt megfigyelés alatt, komolyabb díjat nem kaphatott. A hetvenes évekre forrott ki költészete, amelyet vallomásos közvetlenség, érzékletesség, sokrétegű, gazdag képvilág, szinte rejtett kompozíció jellemez.

Életművében igen jelentős a szociográfia - ennek példája a Tudósítás a toronyból című műve - és a film, forgatókönyvíróként működött közre Kósa Ferenc Tízezer nap, Ítélet, Hószakadás és Sára Sándor Földobott kő, Tüske a köröm alatt, 80 huszár című filmjeiben. Az esszéírás mestere is, esszéiben egyszerre alkalmazza a logikai-fogalmi és a metaforikus megközelítést, nem különíthető el bennük a személyesség és a magyarság sorskérdései iránt érzett felelősség. Összegyűjtött versei 2010-ben Föld, nyitott sebem címmel CD-melléklettel láttak napvilágot, esszékötete 2007-ben Tizenhét kő a parton, új versei 2009-ben Harangok zúgnak bennem címmel jelentek meg.

Csoóri az 1980-as évektől a szellemi és politikai ellenzék egyik vezetőjeként az 1985-ös monori és az 1987-es lakiteleki tanácskozás előkészítője, majd a Magyar Demokrata Fórum alapítója, 1993-ig a mozgalom elnökségi tagja volt, 1988-tól a Hitel című irodalmi és társadalmi folyóirat főszerkesztője. A rendszerváltás után néhány évig a közvetlen társadalmi cselekvést választotta, 1991-2000 között a Magyarok Világszövetségének elnöke volt, ő érte el "a mozaiknemzetet egyben láttató nagy eszköz", a Duna Televízió létrehozását. Esszéivel, publicisztikai írásaival folyamatosan jelen van a közéleti küzdelmekben, nem ritkán viták kereszttüzében.

Csoóri Sándort József Attila-díjjal kétszer tüntették ki, 1954-ben és 1970-ben. 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal ismerték el munkásságát. 1990-ben kapta meg a Kossuth-díjat, amelyet korábban ellenzéki magatartása miatt tagadtak meg tőle. 1997-ben Károli Gáspár-díjat, 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehetett át, 1997-ben Magyar Örökség Díjat kapott. Munkásságát 2003-ban Arany János-nagydíjjal, 2004-ben Magyar Művészetért Díjjal, 2008-ban Prima Primissima Díjjal is elismerték. 2005 óta a Magyar Írószövetség örökös tagja.

További kitüntetettek

A nemzeti ünnep alkalmából Magyar Érdemrend Tisztikereszt kitüntetést vehetett át Károlyi György, a Károlyi József Alapítvány alapítója, aki családjával sokat tett a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély felújításáért.

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét kapta a móri Nagy Benedek szobrászművész, akinek Wekerle Sándort ábrázoló szobrát tavaly avatták fel Móron.

A Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült Gelencsér Ferenc, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum fotóművésze.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) Nők a sportban bizottsága az Éves teljesítményért díjat adományozott a fehérvári Alba Volán egyesület öttusázójának, Kovács Saroltának.

A Vidékfejlesztési Minisztériumban kitüntetettekről ide kattintva olvashat! 

 Fejér megyei rendőrei közül négyen kaptak elismerést. Részletek itt!

Ezek is érdekelhetik