Védelem alatt a városi cégek, közművek

A tavaly december 31-én hatályba lépett nemzeti vagyonról szóló törvény hatvan napot adott az önkormányzatoknak arra, hogy rendeletben megjelöljék azokat a vagyonelemeiket, amelyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősítenek. A jogszabályok kiterjednek a közszolgáltatást végző gazdasági társaságok közül is azokra, amelyeket többségben az   önkormányzatnak van többségi részesedése. A védelem jelentősége először a legutóbbi közgyűléskor vált érzékelhetővé, amikor a képviselők kiutat kerestek a CIB által, a DVG Zrt.-vel szemben kezdeményezett felszámolási eljárásból  a  közgyűlés akkor  nemzetgazdasági szempontból kiemelt vagyonként védelem alá helyezte a vagyonkezelőt.

A közgyűlés nemcsak a DVG Zrt. alaptőkéjének 100 százalékát minősítette nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen törzsvagyonnak, hanem más gazdasági társaságokban lévő üzletrészeit is. Bekerültek a védett körbe a levéltári anyagok és közművek is. Cégek közül a Dunaújvárosi Szennyvíztisztító Kft. 51 százalékos törzstőkéje, a Partvédelmi vállalat teljes vagyona, a DVG-nek a Dunanett Kft.-ben és a DVCSH-ban lévő 50,1 százalékos törzstőkéje, a DVN Zrt. alaptőkéje 100 százalékban, a Vasmű út 41. Kft. törzstőkéje 78,4 százalékban, a Média Duna Invest és  a Dunaújvárosi Kistérségi Turisztikai Nkft. törzstőke teljes egészében, továbbá   az Innoparknak 85 százalékos, az Energo-Hőterm és  az Energo-Viterm 50 százalékos része.

E döntés  védelmet jelent, ám egyúttal komoly következménnyel is jár, hiszen a  nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti  vagyonelemek elidegenítési és terhelési tilalom alá kerülnek.