Lassuló ütemű fejlődés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérést készített tavaly a magyar háztartások infokommunikációs eszközökkel való ellátottságáról és az információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatáról. A kutatás eredményeit egy kiadványban adták közre, amely összegzésként megállapítja, hogy a magyar információs társadalom fejlődése folytatódik, bár a korábbinál lassabb ütemben.

PLT

A háztartások televíziókészülékkel való ellátottsága a tavalyi évre elérte a telítettségi szintet, így a háztartások nagy részében a televízió vásárlásának oka ma már elsősorban a minőségi csere. A televíziós műsorok vételi eszközei közül az előző évhez hasonlóan a kábeles volt a legelterjedtebb, a parabolaantennás vételek aránya 3 százalékponttal haladta meg a 2009. évit, az egyéb vételi módok részesedése 14 százalékra csökkent.
A mobiltelefon vezetékes telefonnal szembeni térhódítása tovább folytatódott. 2010-ben csaknem három százalékponttal volt magasabb az előző évinél a mobiltelefonnal rendelkező háztartások aránya. Száz háztartásból már csak 54-ben volt vezetékes telefon, szemben a 2009-es 57-tel.

A háztartások kétharmadában van valamilyen számítógép (asztali, hordozható vagy kézi). A legelterjedtebb (59 százalék) az asztali számítógép. Egyre népszerűbb a hordozható számítógép, ugyanis 2009-ben a háztartások 21 százaléka, 2010-ben már 26 százaléka rendelkezett ezzel az eszközzel.

A magyarországi háztartások több mint fele (60 százalék) eléri az internetet, és ez az arány az előző évhez képest 5,4 százalékponttal nőtt. 2009-ben a 2008. évihez viszonyítva még 6,7 százalékpont volt a változás, tehát az internetkapcsolattal rendelkező háztartások arányának növekedése némileg lassult, ami az internethasználat minőségét befolyásoló szélessávú internetelérés arányában (2010-ben 52 százalék) is megfigyelhető. Hasonló tendencia jellemzi az Európai Unió több országát is.

A háztartásokban használt internetkapcsolat-típusok között a legnagyobb arányt a kábel, a szélessávú mobil és a DSL képviseli.
Az interneten végzett tevékenységek rámutatnak arra, hogy milyen mértékben képesek kihasználni az emberek a világháló nyújtotta előnyöket. A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbben információszerzésre és kommunikációra használják az internetet (98, illetve 95 százalék). A következő legjelentősebb cél (54 százalék) az oktatással, képzéssel kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele. A negyedik legnépszerűbb internetes tevékenység a kapcsolattartás hivatalokkal, amit a netezők 44 százaléka vett igénybe. Az áruk és szolgáltatások eladása, banki szolgáltatások igénybevétele 35 százalékos arányával az utolsó a sorban.
A lakosság csaknem 92 százaléka használ mobiltelefont. A fiatalabb csoportokban az arány az országos felett, az 5564 éves korcsoportban az alatt van (4 százalékponttal). Az időskorúak (6574 évesek) körében a mobiltelefont használók aránya 69 százalék.