A széles nyomtáv terve - vasútvonal Záhonytól Dunaújvárosig?

Hírek szerint az új kormány elé került a Záhonytól Dunaújvárosig (egyes változatok szerint innen tovább Győrig) vezető széles nyomtávú, azaz az orosz és ukrán szabványoknak megfelelő vasútvonal terve.
Az elképzeléssel tavaly lapunkban is foglalkoztunk, elsősorban a vasmű szempontjából. Az ukrán és orosz tulajdonban lévő, ottani alapanyag és félkésztermék-szállításoktól komoly mértékben függő cégcsoport számára nyilván előnyös lenne egy ilyen vasút megépítése. Most azonban elsősorban az oroszországi és főleg kínai konténerforgalom miatt került napirendre a terv.
Ezeket a konténereket ugyanis átrakás vagy vasútikocsi-átszerelés nélkül lehetne az ország belsejébe, a Dunáig szállítani, s ott hajóra tenni, kihasználva az olcsó viziút előnyeit.
A tervnek  két variációja van: vagy már meglévő töltéseken kiépíteni (esetleg egy harmadik sínszállal) az új pályát, vagy teljesen új nyomvonalat kialakítani. Záhonytól Dunaújvároson át Győrig mintegy ötszáz kilométeres lenne a vasút. Ez közel hétszázmilliárd forintba kerülne a MÁV szakértői szerint,  mások legalább ezermilliárdra becsülik. Kétszáz kilométert meg lehetne takarítani, ha a vonalat csak Dunaújvárosig építik ki. Új nyomvonalon valamivel olcsóbb lenne: a régi töltéseken haladva az állomásokat is át kellene építeni.
A tervezetnek (talán érthető elfogultsággal mondva) leggyengébb része a Győrig tartó pálya elképzelése, ami röviden szólva: fölösleges. A Dunaújvárosig tartó széles nyomtávú vonal  esetében pedig egy vasúti hidat meg lehetne spórolni: mivel mindenképpen építeni kellene egy korszerű (konténer)kikötőt, azt praktikusabb lenne Dunavecsén létrehozni. Annak ellenére is, hogy a dunaújvárosi közúti híd tervezésénél a nyugati hídfő déli oldalára, a kisapostagi Salbert-szigetre szánták a természetesen még mindig nem létező új kikötőt.
Az elképzelés nemcsak a kereskedelmi forgalmat, hanem a munkahelyteremtést is fellendítené: könnyen lehet, hogy tíz év alatt éppen egymillió új munkahelyet lehetne létrehozni a segítségével.
Csakhogy a dunai átrakáshoz uniós nehézuszályok számára is egész évben hajózhatóvá kellene tenni a Dunát  ami most csak a magyar szakaszon nem hajózható ezekkel tizenkét hónapon át. A bős-nagymarosi tervek leállítása óta ez a hajóút egyszerűen nincs napirenden.

Melyik lobbi lesz a befolyásosabb?

A bős-nagymarosi tervek leállítása után felvetődött egy elképzelés, amely szerint sarkantyúgátakkal, fenékkotrással tegyék hajózhatóvá a folyamot a nehézuszályok számára. Még ezzel sem történt semmi.
További probléma lehet, hogy a széles nyomtávú vasút fölöslegessé tenné a záhonyi átrakókörzetet, s ezzel újabb ezrek maradnának munka nélkül. Nem is beszélve az eddig ott befektetett milliárdokról.