Jogi határzár épül?

A társelnök szerint a migránsok zöme nem gazdasági menekült, hanem háború vagy diktatúra elől menekül.

Pardavi Márta kifejtette: az utóbbi időben hazánkba érkező menekültek többsége a diktatúra és az üldöztetés miatt hagyta el hazáját, ahová nem lehet őket visszaküldeni. A kormányzat állításaival szemben nem bűncselekményt, hanem szabálysértést követnek el, amikor illegálisan átlépik az országhatárt. De az új jogszabályok elfogadásával esélyük sem lesz arra, hogy tisztességes eljárásban megkapják az oltalmazotti vagy menekült státust. Élesen bírálta a menekültügy kezelését, miszerint a kormány milliárdokat költ az idegenellenesség felszítására, holott az EU-val együttműködve Magyarország kellő támogatást kapna a kétségkívül meglévő problémák megoldására. Az uniótól a múlt évben nyolcmillió euró (2,5 milliárd forint) támogatást kaptunk, ez pont annyi, amennyit a kormány a menekültügyre költött.

A magyarországi központosított rendszerrel ellentétben Nyugat-Európában már decentralizálják a menekültügyet, és a civilek, valamint az egyházak bevonásával egy rugalmasan bővíthető és változtatható rendszert működtetnek. Magyarország nem készült fel a várható növekedésre, sőt, a kormánynak ez nincs is szándékában - hangsúlyozta Pardavi Márta.

Pardavi Márta társelnök és Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője
Fotó: Bebes Mátyás

A Magyar Helsinki Bizottság véleménye szerint a jogalkotással a folyamat elérkezett a végpontjához, az új menekültügyi eljárásrend kiüresíti, lerombolja a magyar menekültügyi rendszert. Itt hamarosan új jogi határzár épül mondta Gyulai Gábor, a Helsinki bizottság menekültügyi programjának vezetője. Ennek alátámasztására hat pontba foglalva ismertette azokat a kifogásokat, amelyeket a bizottság elfogadhatatlannak tart az új jogszabályokban. Mindenekelőtt azt, hogy Szerbiát a kormány biztonságos harmadik országnak minősíti, ahová az embereket érdemi vizsgálat nélkül vissza fogják küldeni. Szerbia pedig sem az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, sem a Kúria szerint nem biztonságos menekültügyi szempontból. Ha pedig nem ránézésre utasítják el a kérelmeket, gyorsított eljárás alá kerülnek, amely szinte teljesíthetetlen feltételeket szab a menekültek többsége számára. Ellehetetlenül a jogorvoslat lehetősége is, fenntartható lesz a menekültügyi őrizet a jogorvoslati eljárás ideje alatt is, s a hatóság tábor helyett egy teljes megyét jelöl majd ki kötelező tartózkodási helyként, ami tömeges hajléktalansághoz vezethet. Gyakorlatilag teljesíthetetlen az a kritérium is, hogy a menekülteknek 15 napon belül hazájukból kötelező igazolást szerezni a személyazonosságukról.

Azt a veszélyt, hogy a menekülteket a Dublin III-as rendelet alapján például Ausztria hozzánk küldi majd vissza, a Helsinki bizottság nem tartja komolynak, mivel azokat, akik egy éve már nem Magyarországon élnek, nem toloncolhatják vissza. A menedékkérelmek pozitív elbírálása nálunk amúgy is nagyon alacsony, tavaly kilenc százalék volt, az uniós átlag pedig 45 százalék. Ráadásul több európai uniós tagország bírósága Magyarországot a menekültügyi infrastruktúra alacsony színvonala miatt nem tartja "harmadik biztonságos országnak" , Németország például eddig kilencezer menekültből csupán negyvenkettőt küldött vissza.

A többségük gazdasági bevándorló

A háborús politikai menekülteket, ahogyan eddig, úgy ezután is befogadja Magyarország közölte a Fidesz-frakció, szerintük azonban az ide érkező illegális bevándorlók döntő része nem politikai menekült, hanem gazdasági bevándorló, akik visszaélnek az európai uniós menekültügyi és emberi jogi szabályokkal.

A kormánypárt azután juttatott el közleményt az MTI-hez, hogy Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke pénteken arról beszélt, nem gazdasági menekült, hanem háború vagy diktatúra elől menekül az országba érkező migránsok zöme. A Fidesz-frakció reagálásában azt írta: Magyarországnak kötelessége megvédeni állampolgárait, valamint saját és így az EU schengeni határait. Az illegális bevándorlás törvénysértés, százezres nagyságban pedig elviselhetetlen teher is az országnak hangsúlyozták, hozzátéve: a bevándorláspárti civilekkel és a baloldali pártokkal ellentétben a kormánypárt nem kívánja megvárni a válaszlépésekkel azt, hogy az illegális bevándorlók tömegei fegyveresen próbálkozzanak bejutni az országba . Álláspontjuk szerint a határzárra és a törvényi szigorításra már most szükség van.