2015.03.24. 14:32
OGY - Kulturális bizottság - Változások lesznek a Klik működésében
Több ponton változások lesznek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működésében: a tervek szerint a funkcionális feladatok a megyeközpontokhoz kerülnek, a járásoknál marad a szakmai irányítás és a dologi költségekre kincstári kártyát vezetnek be - jelentette be a Klik elnöke az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt kedden.
Hanesz József elmondta: a kincstári kártyával az intézmények pénzellátását oldanák meg, a kisebb beszerzéseket így a tankerületek nélkül is el tudják majd intézni. A kártya működését pontosan szabályozni fogják, és minden intézmény költségvetési keretéből fogják az éves, a havi és heti keretet lebontani.
Kitért arra is, hogy a humánerő-felvétel járási, megyeközponti hatáskörben marad. Az átszervezések a Klik új szervezeti és működési szabályzatának közeljövőben történő elfogadása után kezdődhetnek - jelezte.
A változásoktól gyorsabb és rugalmasabb működést várnak. Az elnök rögzítette: fegyelmezett intézményfenntartó központként kívánnak működni.
Dunai Mónika (Fidesz) arra volt kíváncsi, hogy Budapestet hogyan érinti a változtatás. Megjegyezte, érzik a középszintű irányítás hiányát. Kitért arra is, hogy a tankerületi állomány létszáma nagyon eltérő, s azt firtatta, terveznek-e változtatásokat.
Pósán László (Fidesz) szerint nem biztos, hogy a megyei tankerületek járások fölé emelése hosszú távon a jó megoldás. Kitért arra is, hogy nemhogy csökkent, hanem inkább nőtt az adminisztrációs teher.
Hiller István (MSZP) egyetértett Pósán Lászlóval abban, hogy ne válasszák szét a megyét és a járást a tervezett módon, mondván, kaotikus állapotok jöhetnek létre. Hozzátette: a 2010-14 közötti oktatáspolitika megbukott, nem működőképes az a modell, hogy Budapestről egy irodaépületből irányítsák az összes intézményt. Mint mondta, örül annak, hogy ezt a tárca illetékesei is beismerik. A szocialista politikus utalva a szakképzés átszervezésére, közölte: nem érti, hogy ha valami egy központból nem működött, miért gondolják azt, hogy kettőből fog.
Dúró Dóra (Jobbik), a bizottság elnöke szerint a Hanesz József által elmondottak homlokegyenest ellentétesek az elmúlt négy év történéseivel, de fontos jelzés, hogy képesek az önkorrekcióra. Szintén az adminisztrációs terhek növelésére hívta fel a figyelmet és arról is szólt, hogy nagyon alacsony a pedagógiai munkát segítők aránya.
Ikotity István (LMP) üdvözölte az átalakításokat, a részletekről további információkat vár, és szóvá tette a pedagógusok munkaterhelését.
Szabó Szabocs (független) a Klik havi ötmilliárd forintos adósságát firtatta.
Mendrey László, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondta, hogy a Klik "idegen test" a közoktatás rendszerváltás utáni időszakában, és nincs helye a rendszerben. Szerinte Hanesz József nincs tisztában azzal, miből áll a pedagógusok munkaideje, és jelezte: kezdeményezték Balog Zoltán szakminiszternél a felmentését. Szóvá tette azt is, hogy a Klik egyáltalán nem válaszol beadványaikra.
Hanesz József közölte: működési korrekciókat hajtanak végre, a megyei szintet pedig megerősítik. A funkcionális feladatok átvétele szerinte segítség a járásoknak, ahol sokszor szakemberhiánnyal küzdöttek.
Az adminisztrációs terhekről szólva az elnök kiemelte: a rendelkezésre álló adatokat újból nem kérik be, csak adatpontosításra törekednek. Jelezte: jelenleg minden tíz pedagógusra egy nevelést-oktatást segítő kolléga jut, és ezt megfelelőnek tartják. A pedagógusok munkaterheléséről végzett felmérésük szerint az alapképzésben 23,72, a középiskolákban pedig 23,9 óra volt a terhelés. A Klik adósságát a szervezet több mint 550 milliárdos költségvetésével vetette össze, és azt mondta, még nem kellően gyors a működés, sok időt vesz igénybe, amíg végigér a kifizetés a rendszeren.
Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár arról beszélt, hogy a köznevelési törvényben nagy változás nem várható a tavaszi időszakban. Folyik a munka, hogy a pedagógus életpályamodellnél a minőségi többletmunkát is el tudják ismerni.
Kérdésre válaszolva közölte: a kilenc évfolyamos iskola ügyében szakmai és elemző munka folyik, az MTA-t is felkérték módszertani munkára. A tartalmi évfolyambontás mellett el kell végezni a nemzetközi összehasonlítást is - tette hozzá.
Ikotity István (LMP) alelnök az általa jegyzett határozati javaslatról azt mondta, szeretnék, hogy 2016 december végéig végezzen a kormány a szegregációra vonatkozó felmérést és dolgozzon ki stratégiai tervet.
Pósán László (Fidesz) szerint nem lehet tudni, hogy a származásra vonatkozó adatokat hogyan lehet ellenőrizni. Gondjai voltak a szóhasználattal is, amíg nem lesz egyértelmű jelentéstartalma a szónak - mondta -, nagyon furcsa eredményekre lehet jutni. Érdemi megoldást nem hoz az előterjesztés - tette hozzá.
Dúró Dóra szerint az oktatás színvonala felől kellene a problémát közelíteni. Nem tartja gondnak, ha a bőrszín alapján többségben vannak a cigány gyerekek egy adott iskolában, ha megkapják azt a színvonalú oktatást, mint a többiek.
Hiller István (MSZP) azt vetette fel, hogy meghatározott időpontban, felkészülve, oktatáskutatókat bevonva tartsanak tematikus napot, amikor erről a kérdésről felelősen beszélnek. Határidőnek október 30-át javasolta.
A felvetéssel egyetértett Szabó Szabolcs (független) és Kucsák László (Fidesz) is, és nem zárkózott el az előterjesztő sem. Ikotity István ugyanakkor azt mondta: amíg nem tudják a szegregáció mértékét, nem lehet hatékonyan küzdeni sem ellene. Nem érti, miért ütközik akadályba ennek felmérése - mondta.
A felmérésről szóló határozati javaslatot végül a bizottság 5 igen 7 nem és 3 tartózkodó szavazattal elvetette. A testület ugyanakkor egyhangúlag támogatta Hiller István kezdeményezését.