Mol-INA-ügy - Az ORFK megkapta a horvát megkeresést

"A horvátok megkeresése horvát nyelven megérkezett a rendőrségre, azt az eljárásrendnek megfelelően a rendőrség továbbítja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak" - közölte az ORFK Kommunikációs Szolgálat arra a kérdésre, hogy Hernádi Zsolttal kapcsolatban a magyar hatóságok kaptak-e Interpol körözést, illetve európai elfogatóparancsot.

Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A Mol visszautasította a vádakat és korábban azt közölte: soha nem vesztegetett meg egyetlen politikust sem, és nem fizetett kenőpénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait. A Mol-INA ügy kapcsán korrupció miatt tíz év börtönre ítélte Ivo Sanadert egy horvát bíróság egy ével ezelőtt.

A napokban a zágrábi megyei bíróság elrendelte Hernádi előzetes letartóztatását a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) kérésére, mert úgy ítélték meg, hogy fennáll a szökés veszélye.

Az ügyészség azért kérte a fogva tartást, mert Magyarország a közelmúltban elutasította, hogy kézbesítse Hernádi számára a horvátországi meghallgatásra szóló idézést, korábban pedig a magyar hatóságok nem akarták kihallgatni a Mol elnök-vezérigazgatóját nemzeti érdekekre hivatkozva. A magyar fél azt mondta, hogy már lefolytatták az eljárást, és megállapították, hogy a Mol vezetője nem követte el az említett törvénytelenségeket.

A Mol csoport jogi igazgatója a napokban az őrizetbe vétel elrendelését a Mol és a cég elnöke elleni fenyegetésként értékelte.

A magyar ügyészség által lefolytatott magyarországi nyomozás során Hernádi Zsolt teljes mértékben együttműködött a magyar hatóságokkal és részletes tanúvallomást tett. A Központi Nyomozó Főügyészség 2012. január 20-án megszüntette az eljárást, mert "sem Hernádi Zsolt, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt". A nyomozást ugyanazon tényállásra és tények alapján folytatták le, és ahhoz a horvát nyomozás anyaga rendelkezésre állt a főügyészség szerint.

Bánáti: a magyar hatóságok megtagadhatják a kiadatást

A magyar hatóságok bizonyos esetekben megtagadhatják az Interpol-körözés, a nemzetközi vagy akár az európai elfogatóparancs alapján keresett személyek kiadatását - közölte az ilyen jellegű ügyeket jól ismerő Bánáti János ügyvéd szerdán az MTI érdeklődésére annak kapcsán, hogy sajtóhírek szerint a horvát hatóságok Interpol-körözést, illetve európai elfogatóparancsot bocsátottak ki Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen.

A szakember azt mondta: a főszabály szerint ilyen esetekben az érintett ország hatóságainak az a feladatuk, hogy a keresett személyt felkutassák, elfogják és kiadják. Bizonyos kivételek azonban mindegyik jogintézménynél vannak, általában ezek közé tartozik, ha az érintett ország hatósága is vizsgálta az adott ügyet és az az álláspontja, hogy nem történt bűncselekmény.

Interpol-körözés esetén a rendőrség felkutatja és őrizetbe veszi a keresett személyt, majd a bíróság vizsgálja, hogy fennállnak-e a kiadatás feltételei. Nemzetközi elfogatóparancsnál a két ország közti jogsegélyegyezmények pontos tartalma dönti el az eljárás végkimenetelét, de még a leginkább automatikusan zajló európai elfogatóparancsnál is előfordulhat, hogy megtagadják a kiadatást, ha abban az ügyben, amely miatt azt kérik, az érintett ország hatóságai is vizsgálódtak már és nem állapítottak meg bűncselekményt. Ilyenkor a döntő az, hogy ugyanazon tényállást vizsgálták-e a két ország hatóságai - jegyezte meg Bánáti János.

Hozzátette, ha a keresett személyt egy harmadik ország hatóságai kerítik kézre, amelyek magával a konkrét üggyel nem foglalkoztak, akkor nyilván a fenti okból nem tagadhatják meg a kiadatást. Ilyenkor elsősorban a megkeresés szabályszerűségének az ellenőrzése fontos, ezért egy ügyvéd ilyen helyzetben azt szokta tanácsolni ügyfelének, hogy ne hagyja el hazáját - fejtette ki.