Az édesburgonyáról, ami nem is burgonya, batáta

De mi is az az édesburgonya? Elsőként tisztázzuk, nem családtag a burgonyáknál, az alakja miatt nevezi a népnyelv burgonyának, ami végül is batáta.

Nagyon régóta ismert zöldségről van szó, Magyarországon is közel száz éve ismerik, de csak az elmúlt években lett közismert, kelendő a vásárlók körében. (Hasonló utat járt be, mint a medvehagyma.)

Magról nehéz ültetni, legjobb, ha palántával szaporítjuk, igénytelen, bőtermő az édesburgonya

Magyarországon az édesburgonyát elsősorban gumójáért termesztik, de gyakorlatilag az egész növény ehető. Az édesburgonyának magas a C-, B2-, B6- valamint E-vitamin-tartalma, gazdag olyan ásványi anyagokban, mint a kálium, a réz és a mangán, alacsony a zsír- és koleszterintartalma, és neve ellenére cukorbetegek is fogyaszthatják. A gyökérgumó húsának színe fajtától függően lehet fehér, narancssárga, sárga, lila, rózsaszín vagy vörös. Készítenek belőle lisztet, keményítőt és szeszes italt is. Felhasználható köretnek, süthető, főzhető, grillezhető, de akár édes süteményt is lehet készíteni belőle.

De miért is kezdtünk el foglalkozni az édesburgonyával? Az igen egyszerű válasz az, hogy több olvasónk is feltette szerkesztőségünknek a kérdést, kiskertben lehet-e ter­meszteni, és ha igen, miként? Volt, aki afelől is érdeklődött, hol lehet édesburgonya-magot venni. Nos, a válasz: az édesburgonyát magról termeszthetjük, de nagyon macerás, nem nagyon ajánlott, mint annyi más zöldség esetében. (A magot biotermesztőknél érdemes keresni, nem gyakori termék a szakboltokban.) No, de akkor hogyan termesszük az édesburgonyát? Lehet dugványozni, vagy palántázni. A kiskertekben, de alapvetően bárhol a palántázás az egyszerűbb és a „sikeresebb” is. A batáta kimondottan könnyen termeszthető és igénytelen növény.

Február közepén kezdjük a gyökereztetést – erről már lemaradtunk, de azért még nincs teljesen veszve az ügy – néhány (két kilónyi) félbe vágott gumót vízzel töltött nagyobb poharakba, vagy kisebb méretű befőttesüvegekbe helyezzük, és gyökereztetjük. Fontos, hogy a gumó félbe vágott része mindig vízben legyen. Az első gyökérkezdemények már néhány nap elteltével megjelennek. Alul nőnek a gyökerek, felül a friss leveles hajtások, amelyekre szükség van a további szaporításhoz. Azonban ne menjünk ennyire a dolgok elébe! Első lépésként a gumókba középen három oldalról hurkapálcát (a kisebbeknél a fogpiszkáló is elég) szúrunk. Ennek azért van jelentősége, hogy a gumók ne essenek bele a gyökereztetésre használt edénybe, vagyis a gumó alja és az üveg alja között legyen néhány centiméter távolság. Ha már szép nagyok a hajtások, tíz-tizenöt centiméteresek, törjük le a gumókról, és tegyük bele például tejfölösdobozokba – a gumók maradhatnak az üvegekben, hiszen újabb hajtást hoznak még –, és ott elkezdenek gyökeret ereszteni, amelyeket május közepén, végén már ki is ültethetünk a kertünkbe, a kiválasztott helyre.

Egy-egy gumó akár tizenöt-húsz hajtást is hozhat, vagyis, egy gyökérből lesz tizenöt-húsz bokrunk. Az édesburgonya igen terebélyes növény, ez azért jó, mert mint írásunk elején említettük, szinte minden része ehető, a gumó mellett elsősorban a levele fogyasztható. Az utóbbiból remek szószt lehet készíteni, de salátának is nagyszerű. Az sem mellékes, hogy a nagy növénynek sok a termése. Ennek megfelelően legalább 30 centiméteres tőtávolsággal, és egyméteres sortávolsággal ültessük a palántákat.

Időnként, ha úgy érezzük, hogy elburjánzottak a levelek, mint annyi más növényt, ezt is metsszük meg. Ennek egy észszerű oka van, ne a zöldrész vigye el a növény energiáját, hanem a földben lévő gumó.

Ami még nagy előnye a batátának, hogy különösebb gondozást nem igényel. Ha az időjárás is kegyes hozzánk, sok termést hoz. Igaz, ez majd csak késő ősszel derül ki, amikor megkezdjük a „szüretet”, vagyis a gumók felszedését a földből.

Forrás: wikipedia.hu, hobbikert.hu, divany.hu.