izgatott várakozás

2021.10.03. 16:50

Nyerhet-e idén Karikó Katalin?

A szakma és a közvélemény idén egy dologban egyetért: az mRNS-vakcinát kifejlesztő Karikó Katalin és Drew Weissman az orvosi Nobel-díj favoritja.

Október 4-én az orvosi, másnap a fizikai, szerdán a kémiai Nobel-díjas nevét ismertetik. Csütörtökön jelentik be az irodalmi kategória nyertesét, pénteken a Nobel-békedíjas személy vagy szervezet nevét teszik közzé, míg október 11-én a közgazdasági kategória kitüntetett személye derül ki – írja a Magyar Nemzet.

Magyarok, illetve magyar származásúak közül először Lénárd Fülöp (1905, fizikai) vehette át az elismerést, akit Bárány Róbert (1915, orvosi), Zsigmondy Richárd (1925, ké­miai), Szent-Györgyi Albert (1937, orvosi), Hevesy György (1943, kémiai), Békésy György (1961, orvosi), Wigner Jenő (1963, fizikai), Gábor Dénes (1971, fizikai), Oláh György (1994, kémiai), Harsányi János (1994, közgazdasági) és Kertész Imre (2002, irodalmi) követett. A legutolsó magyar vonatkozású díjazott az 1937-ben Karcagon született, majd 1950-ben a szülei­vel Izraelbe kivándorló Herskó Ferenc (Avram Hersko), aki 2004-ben kémiai Nobel-díjat vehetett át. Évről évre megy a találgatás, hogy abban az évben kinek van a legnagyobb esélye a Nobel-díj elnyerésére. Van, amikor egyértelmű, van, amikor évtizedeket kell várni. Peter Higgs, az Edinburgh-ban élő 92 éves fizikus 1964-ben publikálta híres cikkét a spontán szimmetria­sértésről és a Higgs-bozon létezéséről. A részecske létezését szűk fél évszázaddal később, 2012-ben igazolták a genfi nagy hadronütköztető kísérleteivel. Peter Higgs és a belga Fran­cois Englert 2013-ban kapott fizikai Nobel-díjat a Higgs-bozon létének megjóslásáért. Van, amikor azonnal díjazni kell egy átütő eredményt.

„Adjanak Nobel-díjat ennek a nőnek!” – írta a Twitteren tavaly decemberben Richard Dawkins világhírű evolúcióbiológus Karikó Katalin munkásságát méltatva. Azt nem tudni, hogy a díjat odaítélők hallgatnak-e Dawkinsra, de az biztos, hogy a Szegeden biológusdiplomát szerző, majd a Szegedi Bioló­giai Központban elhelyezkedő kutatónőt az elmúlt hónapokban legalább félszáz díjjal tüntették ki az mRNS-technológia kifejlesztésében játszott szerepéért.

Az első bizonyított koronavírusos esetet 2019 novemberében jegyezték fel, azóta 232 millió ember fertőződött meg és 4,75 millió hunyt el. A világ számos pontján kezdődött el a vírus elleni hatékony vakcina kifejlesztése. Karikó Katalin és Drew Weissman 2005-ös tanulmányukban arról írtak, hogy az mRNS megváltoztatható, majd hatékonyan bejuttatható a szervezetbe, ott immunválaszt indít el. A Karikó–Weissman-féle mRNS-alapú terápiás módszer – olvasható a Szegedi Tudományegyetem közleményében – olyan „gyárakká” változtatja a sejteket, amelyek ideiglenesen képesek fehérjéket „termelni”. Ezek a fehérjék a szervezet immunrendszerét a kórokozó megtámadására ösztökélik, miközben a káros gyulladásos választ minimalizálják. Többéves kutatómunkájuknak köszönhetően az új típusú koronavírus okozta betegség megjelenését követően néhány hónapon belül kifejlesztették és bevezették a Covid–19 elleni mRNS-vakcinákat. A Pfizer–BioNTech oltóanyagát – ennek a cégnek alelnöke Karikó Katalin – 126, a hasonló elven működő Moderna-vakcinát 71 országban alkalmazzák.

Azt senki sem tudja, hány ember életét mentették meg az mRNS-vakcinák, de az egyértelmű, hogy a különböző országok, tudományos közösségek díjak sorával ismerték el a technológiát kidolgozó kutatók munkásságát. Az idén Széchenyi-díjjal kitüntetett kutató ezen a nyáron a tudomány és technológia kategóriában megkapta az Asztúria hercegnője kitüntetést. Ez „a spanyol Nobel-díj”. Augusztusi hír, hogy Karikó Katalin és Drew Weissman nyerte el a Columbia Egyetem rangos kitüntetését, a 2021. évi Horwitz-díjat. Szeptember kilencedikén jött a hír, hogy a hárommillió dollárral járó egyik Breakthrough-díj kettőjüké lett. Az mRNS-vakcina kifejlesztéséhez vezető specifikus RNS-módosítás felfedezéséért ítélték oda a Keio Orvosi Díjat Karikó Katalinnak – jelentették be szeptember 15-én. Hat nappal később Németország legrangosabb orvostudományi kitüntetését, a Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedler-díjat közösen nyerte el a BioNTech három irányítója – Karikó Katalin, Özlem Türeci és Uğur Şahin. Szeptember 24-én pedig arról jött a hír, hogy Karikó Katalin és Drew Weissman kapja a ­2021-es Lasker-díjat, az amerikai Nobel-díjnak is nevezett kitüntetést. A díj alapítása óta 95 Lasker-díjas kapta meg a Nobel-díjat is.

Az óvatos elemzők azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy nagyon ritkán fordult elő, hogy egy átütő tudományos sikert azonnal a legrangosabb tudományos elismeréssel ismerték el. Azért volt erre is példa.

Aranyérem és pénz

1901 és 2018 között összesen 603 díjat osztottak ki. Mivel adott évben egy kategóriában akár három embert is díjazhatnak, ezért a kitüntetettek száma ennél nagyobb: 934 személy és 28 szervezet vehette át az elismerést. A férfiak jelentős túlsúlyát jelzi, hogy mindössze 57 nőt ismertek el. 1980-ig a mintegy 200 grammos, 66 milliméter átmérőjű érmék 23 karátos aranyból készültek. Azóta 18 karátos újrahasznosított aranyból öntik, a tömegük 175 gramm, kivéve a közgazdasági díjat, amely 185 grammos. A pénzjutalom összege az idők során változott: 150 ezer koronával indult, és 1981-ben emelkedett egymillió koronára. Az összeg ugrásszerűen nőtt, 2000-ben kilenc-, egy évvel később tízmillió korona lett. A 2008/09-es pénzügyi válság nyomán a Nobel-díj összegét 2011-ben csökkentették tízről nyolcmillió koronára, hogy megerősítsék pénzügyileg az alapítványt. Bár a szervezet pénzügyi helyzetének hosszú távú megszilárdítása további intézkedéseket igényel, pénzügyei stabilizálódtak. Ennek köszönhetően hat év után, 2017-ben kategóriánként egymillió svéd koronával emelte a Nobel-díjjal járó pénzjutalom összegét a svéd Nobel Alapítvány, azaz 2017-ben kilencmillió korona volt, majd 2020-ban érte el újra a tízmillió koronát. 2021-ben is ennyit adnak kategóriánként.

Borítókép: A Széchenyi-díjjal idén kitüntetett Karikó Katalin Semmelweis Ignác-díjas kutatóbiológus, biokémikus, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, a mainzi BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem egyetemi docense Budapesten 2021. május 27-én.

Ezek is érdekelhetik