A hit tisztelete

2019.01.13. 08:30

Január 13. a vallásszabadság napja Magyarországon

Az Erdélyben, 1568. január 6-13. között tartott tordai országgyűlés a világon először hirdette meg a vallásszabadságot.

Január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította a magyar parlament a 2018. évi I. törvényében annak emlékére, hogy Erdélyben az 1568. január 6-13. között tartott tordai országgyűlés a világon először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva ezzel a négy vallás – katolikus, evangélikus, református, unitárius – szabadságát és egyenjogúságát.

A középkori Európa nem ismerte a vallási türelmet, a római katolikus egyház a tanaitól való legkisebb eltérést is eretnekségnek bélyegezte. Nem hozott megértést vagy türelmet az eltérő vallási felfogások iránt a reformáció sem, legnagyobb alakjai úgy vélték, hogy a „libertas conscientiae”, a lelkiismereti szabadság, a más hiten lévők megtűrésének gondolata a sátán találmánya, melynek egyedüli célja, hogy az emberekben kételyt ébresszen, meggyöngítve hitüket.

A vallásszabadság első kinyilvánításának 450. évfordulóján felavatott Vallásszabadság emlékművének részlete avatásán az erdélyi Tordán 2018. január 13-án.
MTI Fotó: Biró István

Miután az évtizedes vallásháborúk során nyilvánvalóvá vált, hogy egyik fél sem tudja a másikat meggyőzni vagy térdre kényszeríteni, az együttélést valamilyen módon rendezni kellett. A Német-római Birodalomban 1555-ben megkötött augsburgi vallásbéke kimondta ugyan az evangélikus vallás egyenjogúságát a katolikussal, de a szabad vallásválasztást és -gyakorlást nem engedte meg.

Az alattvalóknak követniük kellett a fejedelmek vallását az akié az ország, annak vallása követendő (cuius regio, eius religio) elv alapján.

Magyarországon az 1526-os mohácsi vészt követően gyorsan elterjedt a protestantizmus. Az 1542-től önálló Erdélyi Fejedelemségben az 1550-es évekre a lakosság nagy része a lutheri reformációhoz csatlakozott János Zsigmond fejedelemmel együtt, katolikusnak csak a Székelyföld egy része, Csíkszék és néhány főúri család maradt meg. Az 1557. évi országgyűlés törvényben bevett vallássá nyilvánította az evangélikus vallást, és a katolikussal azonos jogokat biztosított számára. Amikor a magyar lakosság és a fejedelem a reformáció kálvini irányzatához csatlakozott (a szászok megmaradtak lutheránusnak), az 1564. évi tordai országgyűlés bevett vallássá nyilvánította a kálvinizmust is. Az erdélyi reformáció harmadik ága akkor alakult ki, amikor a reformátusok egy része az unitáriusnak nevezett antitrinitárius (Szentháromság-ellenes) tanokhoz pártolt, így tett udvari papja, Dávid Ferenc hatására János Zsigmond fejedelem is.

János Zsigmond erdélyi fejedelem (1540-1570)
Fotó: dka.oszk.hu

Ezek után tartották 1568. január 6-13. között az újabb tordai országgyűlést, amely egyenjogúsította az unitárius vallást is, így alakult ki a négy bevett vallás, a katolikus, evangélikus, református és unitárius.

Az országgyűlés addig sehol nem ismert mértékben foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, pontosabban az erdélyi gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást.

A rendek által elfogadott határozat kimondta: „Midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az ű lelke azon meg nem nyugodván; de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik.

Ezért penig senki ... az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, ... mert a hit Istennek ajándéka.”

Erdély e téren messze megelőzte Európa fejlettebb, nyugati részét, a vallási toleranciában példát mutatott a világnak. Államvallás nem volt, az uralkodói hatalom fölötte állt az egyházinak, de nem volt joga a vallások között bármilyen szempontból különbséget tenni. A vallási türelmetlenségben izzó Európában Erdély a felekezeti béke szigete lett, e törvény tiszteletben tartása teremtette meg annak lehetőségét, hogy a keresztény felekezetek viszonylagos békében élhessenek egymás mellett, saját szellemi értékeikkel gazdagítsák szülőföldjüket.

„450 éves az unitárius egyház” megnevezéssel 10 000 forint névértékű ezüst és 2000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki 2018. november 12-én az egyetlen magyar alapítású egyház 450 éves fennállásának alkalmából, valamint a vallásszabadságot hirdető tordai országgyűlés emlékére. Fotó: unitarius.org

A Magyar Unitárius Egyház az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatától kezdődően számítja létét. Az Erdélyben megvalósult felekezetközi békét Európában csak a katolikusok és protestánsok közötti harmincéves vallásháborút 1648-ban lezáró vesztfáliai béke teremtette meg.

Borítókép: Kőrösfői-Kriesch Aladár: Az 1567-iki tordai országgyűlés. Fotó: dka.oszk.hu

Ezek is érdekelhetik