Élményekben fürdet a bank

Az Anzsi Mahacskala csapata vette meg, ha jól emlékszem, több évre 14 és fél milláért, nem, nem forint, ojró. Szerintem keresni is elég szépen fog, évi hárommilliót, szintén ojró: szerintem nincs ezzel semmi baj - Moszkvában fog lakni, nyilván roppant erőteljes körülmények között, testőrök, heti két oldalon fog szerepelni a helyi Blikkovicsban, hozzák-viszik ország-világban, és előbb vagy utóbb nyilván résztvevője lesz valamelyik dagesztáni vacsoracsatának a helyi ertéelen. Most persze zenga zinternet: hű, micsoda egy pénzéhes kozmopolita dög, vagy ő, vagy a csaja, vagy is-is; hogy teszi tönkre a karrierjét, egyszer s mindenkorra kiírva magát a futballtörténelemből; hogy meghatározhatatlan forrásból érkező, bizonytalan pénzekből kapja majd a havi nem kicsit - s hogy amúgy általában: nem magyarosch sok pénzt keresni, s ráadásul csúnyán eltűnni keleten. Még a végén nem áll majd rendelkezésére az állítólag egyre kiválóbb magyar válogatottnak egy-egy kőkemény San Marino-alázás esetén. Ha én lettem volna Dzsudzsák helyében, bevallom, nem mentem volna Moszkvába - különös tekintettel arra a nem mellékes körülményre, hogy bőven mehetett volna máshová is. No, sporttársak, azért kicsit lappasszuk az arcot: nem a Real Madridba, még csak nem is a Bayernbe - de én mondjuk azt a jó kis Lille-t biztosan nem hagytam volna ki télen... Kisváros, kiscsapat, jó, e kettő idézőjelben, ellenben nagy népimádat, BL-főtábla - idézőjel nélkül. Egyébként meg, ha engem hasonló kondíciókkal csak egy hónapra megvenne egy ZS-ligás belmongol huculpóló-csapat, elképesztő elegáns ívben tennék rá, hány ezer troll milyenfajta baromságokat makog rólam a neten - már csak azért is, mert amúgy semmi közük hozzá...

Megígértem a múlt héten - folytatjuk a mágikus piramissal...

Múlt héten már szót ejtettünk az Energiaspirálról, mely a Fibonacci-spirál alakzat elve alapján készült , kis piramisok is vannak a leírásában, bólogass, nehogy azt higgyék, hülye vagy, így leszel csak igazán az, nem röhögnek a szemedbe, azt meghagyják otthonra, amikor leolvassák, hány Energiaspirál ment el a héten, á 19 900, amitől amúgy is mosolyognának. Na, elmondom tömören a magamét, lassan úgy tíz éve fejlesztés alatt, esküszöm, egyszer megcsinálom a gyárat. Mondjuk Büttösön. A lényeg, hogy 8999 forintért kapsz egy fasza mágikus piramist. Csillogós, nagyon szép, tartós műanyagból fog készülni, én becsületes leszek, úgy vagyok vele, hogy egy embernek csak egyszer kelljen mágikus piramist vennie, nem akarok gagyizni, elégedetlen ügyfelekkel kajdászni... A piramis akkora, hogy jól kézbe tudod venni, mondjuk kicsivel nagyobb egy Rubik-kockánál, belül van pár prizma. A mágikus piramissal abszolút semmit nem kell csinálni. Nem kell nézni, nem kell fogdosni, nem kell rá koncentrálni, nem kell benne hinni: megveszed, és kész vagy, legfeljebb kéthavonta letörlöd róla a port. Mindent megcsinál: gyárilag bele van építve például a pénzenergia, amit a tévében drágáért kell kérni. Nem félórára, nem öt évre garantálva (!): örökre, mindig jönni fog a pénz. Kérdezhetsz is tőle: ha a fény felé tartod, és kicsit behunyod a szemed, meglátod a választ, egyszerű képekben, minden kérdésedre. Energiát ad: mindennek és mindenkinek, folyamatosan, amennyit kell. Gyógyít. Mindent. Ennyi. Ha valami nem tiszta, kérdezzetek most: előre megmondom, azt is tudja, igen. Garantálom. Félévente promóciós turnét csinálok: az ország összes településének főterén megállok félórára egy pótkocsin vontatott óriás mágikus piramissal, és teljes mértékben ingyen oda lehet jönni, megnézni, melléállni, ilyesmi. És persze meg lehet venni a kicsit - mint mondtam, 8999 forintért. Előrendeléseket szívesen fogadok, nemsokára kezdünk...

Nincs kapcsolat és/vagy kiépített vezeték az élményfürdő és a gázmotoros erőmű között.

Így aztán nem lesz a Pomázi-projekt járulékos eleme az élményfürdő - cáfolta a városszerte közkeletű legendát egy szakember. Én készséggel el is hiszem - csupán hamvába holt gondolatkísérletként teszem közzé az alábbiakat, ezt is csak azért, hogy szükség esetén majd beidézhessem, mekkora marha is vagyok... Szóval: egy pillanatra ne legyenek kétségeink, beltéri parkoló ide vagy oda, fürdőnk lesz. Továbbmegyek: ha netán nem lesz benne víz, akkor is. Komolyabb problémákon is átlendültek már itt építtetők - Magyarországon, mi több, Dunaújvárosban élünk, higgyük csak el bátran, van-lesz az a pénz, amiért egyszer csak ott lesz az a parkoló, vagy ha nem, hát úgy is jó lesz. (...) A napi üzemeltetés kicsivel több lesz, mint egy milla, plusz húszmillió a törlesztés - csak pár hónap kell, hogy a szakadék alján találja magát az egész cirkusz... Na, akkor majd jön egy ötletgazda, egy városmegmentő ember, aki javasolni fogja, adjuk oda valami jelképes összegért, mondjuk egy forintért egy hasonlóképpen nagyszerű, önzetlen polgártársunknak, aki hajlandó a nyakába venni a gondokat - és hogy ez utóbbi ki lesz, azt tessék elolvasni fentebb.

A fentieket 2007. szeptember 30-án álmodtam. Az élményfürdő immár a CIB banké - és üzemelni fog, egyelőre rendületlenül...