Medvevitéz, közepes költő és elismert műfordító

Legalábbis ezt mondta magáról Varró Dániel (képünkön) egy közelmúltbeli interjújában, amikor arról kérdezték, mi szeretne lenni. A medvét még csak-csak elfogadjuk, és valóban kiválóan fordít, de a közepes költővel lenne némi vitatkoznivalónk.

Varró Dániel már a negyedik x-nél jár, férj és édesapa, és ez költészetén is megmutatkozik, hiszen játékos, – zömmel – szerelmes költeményei mellett rengeteg gyerekverset és mesét is írt, valamennyit pedig saját családja ihlette. Az a fajta költő, akit inkább a forma, mintsem a tartalom izgat, mesterien bánik a verslábakkal és a rímekkel, lírai műfajokkal, ugyanakkor művei tartalmilag is hibátlanok: meghatók, szívfacsaróak, viccesek és nagyon személyesek.

Varró Dániel november 26-án, fél ötkor érkezik a Rácalmási Művelődési Ház és Könyvtárba, hogy egy rendhagyó irodalomórát tartson a helyi cimboráknak. Az összejövetel házigazdája természetesen Törökné Antal Mária, azaz Marcsi néni lesz.