1956: Az igazságtalanság kora

1956. Az évszám, amely nyomot hagy, teret kér és nem enged. Jobb esetben. E sorok írója úgy cseperedett fel, hogy élt mellette egy 56-os, nem túlélő, de a Petőfi Körben mozgalmai szerepet vállaló, majd az egyetemről történő kicsapatás folytán Sztálinvárosba költöző fiatal, aki idősebb korára sem feledte el azt ami vele akkor történt. E történet egyéni és sajátos, nem illeszkedik a történelemkönyvek sablonjaira, mégis élő, eleven és merőben szubjektív. Mindezen privát helyzetjelzővel azért hozakodtam elő, mert meglátásom szerint nincs és nem is lehet, sőt, nem is kellő, hogy legyen egy mindenki által befogadott és elfogadott 56-os olvasat.

A Bartók Kamaraszínház Igazságtalanság című darabja sem fekete-fehér alapon osztja meg a vélt és/vagy valós igazságot. A maga helyzetjelentését, ismertetését rögzíti, ám a végső ítéletet a nézőközönségre bízza. Nem titok, hogy Galambos Attila, a Bartók felkérésére írta a darabot és úgy fércelte össze az 56-os forradalom két mártírjának Tóth Ilonának (Tőkés Nikolett) és Mansfeld Péternek (Rábavölgyi Tamás) élettörtének utolsó fázisait, hogy azok szinte rímelnek egymásra.

Átvilágított személyek - két fiatal forradalmár életének kérdőjeleit feszegeti Galambos darabja   Fotó: Zsedrovits Enikő

És ami e párosból leginkább kiviláglik az nem más mint, hogy a Bartók, Csadi Zoltán rendezésében - és szereplésével - nem kívánt mögékerülni a nagy kérdéseknek. Jelesül: mi értelme is volt ennek az egésznek, az abban résztvevő fiatal értelmiségieknek és egyszerű kétkezi munkásoknak, pontosan mit is akartak azok a fiatalok, akik hatvan évvel ezelőtt az utcára mentek, majd fegyvert fogtak... Az Igazságtalanság című darab egy jól felépített előadás, amely számos apró kis kihívással küzd, ám mégis okos és értelmes választ kínál a már fentebb nevezett dilemmákra. A két főszereplő sorsa, gyakran egymással kavarodva bontakozik ki, akár egy szerelmi történet, ám tudható, hogy a való életben a két főhős még nem is találkozott egymással.

E két fiatal életritmusa mégis találkozik és közlésükben kibomlik az 56-os események számos fontos fordulópontja.

A darab nyomatékkal tárgyalja a két hős perének és megtorlásának momentumait. Mindkettőjüket halálra ítélték, Tóth Ilona és Mansfeld Péter pere a mai napig megosztja a történészeket, ám abban egyezség mutatkozik, hogy a két fiatalt a rezsim drasztikusan és kegyelem nélkül döntő bírósága ítélte halálra. Az Igazságtalanság jó darab, amelynek végén kérdésekkel távozunk, és ez (is) a színház...