Újabb izraeli-palesztin közvetett tárgyalások zajlottak Kairóban

Máté Bence, az MTI tudósítója jelenti:

A felek abban állapodtak meg, hogy a gázai övezeti válságnak átmenetileg véget vető fegyvernyugvás megerősítését és hosszú távú fenntartását célzó tárgyalási folyamat október végén folytatódik, miután az elkövetkező hetek zsidó és muzulmán ünnepei véget érnek.
Egyiptom a tárgyalások után megerősítette: mindkét fél elkötelezettnek mutatkozott a tűzszünet fenntartása mellett.

A kairói közvetítéssel folyó egyezkedés a MENA hivatalos hírügynökség jelentése szerint az egyiptomi titkosszolgálat főépületében zajlott.

A diplomáciai erőfeszítések újjáélesztése kis híján meghiúsult, miután az izraeli biztonsági erők kedd hajnalban Ciszjordániában megöltek két palesztint, akiket azzal vádoltak, hogy júniusban elraboltak, majd agyonlőttek három izraeli tizenévest. A szóban forgó gyilkosságok nagyban hozzájárultak a több mint 2200 halálos áldozatot követelő, ötvennapos gázai válság kirobbanásához.

Ezzat er-Risk, a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet egyik magas rangú képviselője úgy nyilatkozott, hogy a palesztin küldöttség éppen az egyiptomi titkosszolgálat kairói főhadiszállása felé tartott, amikor értesültek a történtekről, s tiltakozásuk jeléül visszafordultak. Mahmúd ez-Zahhár, a Hamász egyik alapító tagja szerint a szervezet Gázában és az övezeten kívül élő tisztségviselőivel folytatott egyeztetés után a palesztin küldöttek úgy határoztak, folytatják a tárgyalásokat.

A ciszjordániai Hebron városában végrehajtott katonai akcióról értesülve több Hamász-küldött is azzal vádolta Izraelt, hogy az időzítés célja a tárgyalások folytatásának megakadályozása volt. A szélsőséges szervezet szóvivője, Számi Abu Zuhri Gázavárosban nyilatkozva elítélte a két "vértanú" meggyilkolását. Abu Zuhri kijelentette, hogy a két megölt férfi, Ammár Abu Ísza és Marván el-Kavászmi "jelentősen hozzájárult a zsidó telepesek elüldözéséért tett erőfeszítésekhez". Zuhri hangsúlyozta: kivégzésük nem gyengíti a palesztin ellenállást.

A Maan palesztin hírügynökség szerint egy magas rangú Hamász-tisztviselő a Ciszjordániát a kezében tartó - és a kairói tárgyalásokon részt vevő - Fatah pártot is megvádolta a történtekkel kapcsolatban, azt állítva, az izraeli akció kivitelezése lehetetlen lett volna anélkül, hogy Izrael egyeztetett volna a Fatahhal.

Ezzat er-Risk Facebook-oldalán azt írta, hogy mindkét fél beterjesztette az októberben folytatódó egyezkedések során megvitatandó követeléseit. Megfigyelők szerint a tárgyalófelek nehéz időszaknak néznek elébe, hiszen a legfontosabb kérdésekben egyikük sem mutat közeledési szándékot. Az izraeliek például egyelőre hallani sem akarnak a palesztinok által létszükségesnek tartott tengeri, illetve légikikötő megépüléséről a Gázai övezetben.

A Hamász ugyanakkor nem hajlandó megválni fegyvereitől. Ennek a feltételnek a teljesítése nélkül azonban nem valószínű, hogy Izrael feloldja az enklávé elleni, több mint hét éve fenntartott blokádját. Az iszlamista szervezet az öthetes háború alatt a határok megnyitását jelölte meg a harc egyik legfőbb céljaként, Izrael viszont a megszorítások lazítása előtt biztosra akarja venni, hogy azok nem nyitnak meg új utakat az övezetbe beáramló fegyverek előtt.

Mindemellett a palesztin frakciók közt dúló belviszály csillapítása érdekében a Hamász és a Fatah szerdán kétnapos tárgyalásokba kezd Kairóban. Utóbbi azt veti riválisa szemére, hogy a júniusban alakult palesztin egységkormány ellenére továbbra sem engedi ki kezéből az övezet feletti hatalmat. A gázai vezetők ugyanakkor - egyebek mellett - azt róják fel a Fatahnak, hogy a Palesztin Hatóság, amelyben a Fatah döntő befolyással bír, nem hajlandó folyósítani a Hamász közalkalmazottjainak fizetését.