Kézilabda

2010.10.09. 02:29

Kovács Róbert visszatért régi csapatához

Dunaújváros - Három év vargabetű után tért vissza a Dunaferr SE férfikézilabda-csapatához a dunaújvárosi nevelésű kapus, Kovács Róbert, aki úgy volt vele: ez a csapat nem szűnhet meg.

Dunaújvárosi Hírlap

- Azért döntöttem a váltás mellett, mert akkor két klasszis kapus - Richard Stochl és Mikler Roland - volt a csapatnál. Mögöttük nem sok szerepet és lehetőséget kaptam. Ezért döntöttem a váltás mellett, a Kecskeméttel fel is jutottunk az élvonalba, ahol még egy évet játszottam. Utána viszont tanulmányi elfoglaltságaim miatt nem tudtam vállalni az első osztályú szereplést. Akkor keresett meg a Dunaferr korábbi mestere, Kolics János, hogy menjek az általa irányított, NB I/B-s Kalocsához. Amennyiben ő nem hív, akkor lehet nem is kézilabdázom, hanem a civil életben tevékenykedem. Viszont ez az idő ismét lendületet adott nekem. Ugyanis egy kapusnak mindegy, hogy az első- vagy a másodosztályban szerepel, a lényeg: játszhasson. Ezért is mondom, hogy megérte ez a kalocsai kitérő, mégha nem is a legjobbak között szerepeltünk.

- Aztán a nyártól ismét Kovács Róbert áll a kapuban.

- Már korábban is beszéltek velem a dunaújvárosiak, miután végeztem a tanulmányaimmal, ismét tudtam vállalni az NB I-el járó kihívásokat. Mivel Dunaferr nevelésű kézilabdázó vagyok, itt nőttem fel, ide köt minden, nem nagyon kellett gondolkodnom a válaszon. A hívásra azért is mondtam igent, mert úgy voltam vele, nehogy ebben a városban megszűnjön a férfi csapat.

- Azért milyen nagyot fordult a világ, amikor elmentél még a Szegeddel csatázott az együttes a második helyért, most pedig...

- Persze, akkor mások voltak a célok, a lehetőségek. Bizony a csapat jórészét csak látásból ismertem, hiszen akkor a fiatalok még az utánpótlás gárdákban vitézkedtek. De egy nagyon jó közösségbe érkeztem, remekül érzem magam itthon. Kemény József után ugyan én vagyok a legidősebb, de kapusként nem az én feladatom gardírozni a többieket. Persze, beszélgetünk, de a pályán évfolyamársaimnak Széles Lacinak, Muhl Toncsinak a feladata az irányítás.

- Azért döntöttem a váltás mellett, mert akkor két klasszis kapus - Richard Stochl és Mikler Roland - volt a csapatnál. Mögöttük nem sok szerepet és lehetőséget kaptam. Ezért döntöttem a váltás mellett, a Kecskeméttel fel is jutottunk az élvonalba, ahol még egy évet játszottam. Utána viszont tanulmányi elfoglaltságaim miatt nem tudtam vállalni az első osztályú szereplést. Akkor keresett meg a Dunaferr korábbi mestere, Kolics János, hogy menjek az általa irányított, NB I/B-s Kalocsához. Amennyiben ő nem hív, akkor lehet nem is kézilabdázom, hanem a civil életben tevékenykedem. Viszont ez az idő ismét lendületet adott nekem. Ugyanis egy kapusnak mindegy, hogy az első- vagy a másodosztályban szerepel, a lényeg: játszhasson. Ezért is mondom, hogy megérte ez a kalocsai kitérő, mégha nem is a legjobbak között szerepeltünk.

- Aztán a nyártól ismét Kovács Róbert áll a kapuban.

- Már korábban is beszéltek velem a dunaújvárosiak, miután végeztem a tanulmányaimmal, ismét tudtam vállalni az NB I-el járó kihívásokat. Mivel Dunaferr nevelésű kézilabdázó vagyok, itt nőttem fel, ide köt minden, nem nagyon kellett gondolkodnom a válaszon. A hívásra azért is mondtam igent, mert úgy voltam vele, nehogy ebben a városban megszűnjön a férfi csapat.

- Azért milyen nagyot fordult a világ, amikor elmentél még a Szegeddel csatázott az együttes a második helyért, most pedig...

- Persze, akkor mások voltak a célok, a lehetőségek. Bizony a csapat jórészét csak látásból ismertem, hiszen akkor a fiatalok még az utánpótlás gárdákban vitézkedtek. De egy nagyon jó közösségbe érkeztem, remekül érzem magam itthon. Kemény József után ugyan én vagyok a legidősebb, de kapusként nem az én feladatom gardírozni a többieket. Persze, beszélgetünk, de a pályán évfolyamársaimnak Széles Lacinak, Muhl Toncsinak a feladata az irányítás.

- Aztán a nyártól ismét Kovács Róbert áll a kapuban.

- Már korábban is beszéltek velem a dunaújvárosiak, miután végeztem a tanulmányaimmal, ismét tudtam vállalni az NB I-el járó kihívásokat. Mivel Dunaferr nevelésű kézilabdázó vagyok, itt nőttem fel, ide köt minden, nem nagyon kellett gondolkodnom a válaszon. A hívásra azért is mondtam igent, mert úgy voltam vele, nehogy ebben a városban megszűnjön a férfi csapat.

- Azért milyen nagyot fordult a világ, amikor elmentél még a Szegeddel csatázott az együttes a második helyért, most pedig...

- Persze, akkor mások voltak a célok, a lehetőségek. Bizony a csapat jórészét csak látásból ismertem, hiszen akkor a fiatalok még az utánpótlás gárdákban vitézkedtek. De egy nagyon jó közösségbe érkeztem, remekül érzem magam itthon. Kemény József után ugyan én vagyok a legidősebb, de kapusként nem az én feladatom gardírozni a többieket. Persze, beszélgetünk, de a pályán évfolyamársaimnak Széles Lacinak, Muhl Toncsinak a feladata az irányítás.

- Aztán a nyártól ismét Kovács Róbert áll a kapuban.

- Már korábban is beszéltek velem a dunaújvárosiak, miután végeztem a tanulmányaimmal, ismét tudtam vállalni az NB I-el járó kihívásokat. Mivel Dunaferr nevelésű kézilabdázó vagyok, itt nőttem fel, ide köt minden, nem nagyon kellett gondolkodnom a válaszon. A hívásra azért is mondtam igent, mert úgy voltam vele, nehogy ebben a városban megszűnjön a férfi csapat.

- Azért milyen nagyot fordult a világ, amikor elmentél még a Szegeddel csatázott az együttes a második helyért, most pedig...

- Persze, akkor mások voltak a célok, a lehetőségek. Bizony a csapat jórészét csak látásból ismertem, hiszen akkor a fiatalok még az utánpótlás gárdákban vitézkedtek. De egy nagyon jó közösségbe érkeztem, remekül érzem magam itthon. Kemény József után ugyan én vagyok a legidősebb, de kapusként nem az én feladatom gardírozni a többieket. Persze, beszélgetünk, de a pályán évfolyamársaimnak Széles Lacinak, Muhl Toncsinak a feladata az irányítás.

- Aztán a nyártól ismét Kovács Róbert áll a kapuban.

- Már korábban is beszéltek velem a dunaújvárosiak, miután végeztem a tanulmányaimmal, ismét tudtam vállalni az NB I-el járó kihívásokat. Mivel Dunaferr nevelésű kézilabdázó vagyok, itt nőttem fel, ide köt minden, nem nagyon kellett gondolkodnom a válaszon. A hívásra azért is mondtam igent, mert úgy voltam vele, nehogy ebben a városban megszűnjön a férfi csapat.

- Azért milyen nagyot fordult a világ, amikor elmentél még a Szegeddel csatázott az együttes a második helyért, most pedig...

- Persze, akkor mások voltak a célok, a lehetőségek. Bizony a csapat jórészét csak látásból ismertem, hiszen akkor a fiatalok még az utánpótlás gárdákban vitézkedtek. De egy nagyon jó közösségbe érkeztem, remekül érzem magam itthon. Kemény József után ugyan én vagyok a legidősebb, de kapusként nem az én feladatom gardírozni a többieket. Persze, beszélgetünk, de a pályán évfolyamársaimnak Széles Lacinak, Muhl Toncsinak a feladata az irányítás.

- Aztán a nyártól ismét Kovács Róbert áll a kapuban.

- Már korábban is beszéltek velem a dunaújvárosiak, miután végeztem a tanulmányaimmal, ismét tudtam vállalni az NB I-el járó kihívásokat. Mivel Dunaferr nevelésű kézilabdázó vagyok, itt nőttem fel, ide köt minden, nem nagyon kellett gondolkodnom a válaszon. A hívásra azért is mondtam igent, mert úgy voltam vele, nehogy ebben a városban megszűnjön a férfi csapat.

- Azért milyen nagyot fordult a világ, amikor elmentél még a Szegeddel csatázott az együttes a második helyért, most pedig...

- Persze, akkor mások voltak a célok, a lehetőségek. Bizony a csapat jórészét csak látásból ismertem, hiszen akkor a fiatalok még az utánpótlás gárdákban vitézkedtek. De egy nagyon jó közösségbe érkeztem, remekül érzem magam itthon. Kemény József után ugyan én vagyok a legidősebb, de kapusként nem az én feladatom gardírozni a többieket. Persze, beszélgetünk, de a pályán évfolyamársaimnak Széles Lacinak, Muhl Toncsinak a feladata az irányítás.

- Már korábban is beszéltek velem a dunaújvárosiak, miután végeztem a tanulmányaimmal, ismét tudtam vállalni az NB I-el járó kihívásokat. Mivel Dunaferr nevelésű kézilabdázó vagyok, itt nőttem fel, ide köt minden, nem nagyon kellett gondolkodnom a válaszon. A hívásra azért is mondtam igent, mert úgy voltam vele, nehogy ebben a városban megszűnjön a férfi csapat.

- Azért milyen nagyot fordult a világ, amikor elmentél még a Szegeddel csatázott az együttes a második helyért, most pedig...

- Persze, akkor mások voltak a célok, a lehetőségek. Bizony a csapat jórészét csak látásból ismertem, hiszen akkor a fiatalok még az utánpótlás gárdákban vitézkedtek. De egy nagyon jó közösségbe érkeztem, remekül érzem magam itthon. Kemény József után ugyan én vagyok a legidősebb, de kapusként nem az én feladatom gardírozni a többieket. Persze, beszélgetünk, de a pályán évfolyamársaimnak Széles Lacinak, Muhl Toncsinak a feladata az irányítás.

- Már korábban is beszéltek velem a dunaújvárosiak, miután végeztem a tanulmányaimmal, ismét tudtam vállalni az NB I-el járó kihívásokat. Mivel Dunaferr nevelésű kézilabdázó vagyok, itt nőttem fel, ide köt minden, nem nagyon kellett gondolkodnom a válaszon. A hívásra azért is mondtam igent, mert úgy voltam vele, nehogy ebben a városban megszűnjön a férfi csapat.

- Azért milyen nagyot fordult a világ, amikor elmentél még a Szegeddel csatázott az együttes a második helyért, most pedig...

- Persze, akkor mások voltak a célok, a lehetőségek. Bizony a csapat jórészét csak látásból ismertem, hiszen akkor a fiatalok még az utánpótlás gárdákban vitézkedtek. De egy nagyon jó közösségbe érkeztem, remekül érzem magam itthon. Kemény József után ugyan én vagyok a legidősebb, de kapusként nem az én feladatom gardírozni a többieket. Persze, beszélgetünk, de a pályán évfolyamársaimnak Széles Lacinak, Muhl Toncsinak a feladata az irányítás.

- Azért milyen nagyot fordult a világ, amikor elmentél még a Szegeddel csatázott az együttes a második helyért, most pedig...

- Persze, akkor mások voltak a célok, a lehetőségek. Bizony a csapat jórészét csak látásból ismertem, hiszen akkor a fiatalok még az utánpótlás gárdákban vitézkedtek. De egy nagyon jó közösségbe érkeztem, remekül érzem magam itthon. Kemény József után ugyan én vagyok a legidősebb, de kapusként nem az én feladatom gardírozni a többieket. Persze, beszélgetünk, de a pályán évfolyamársaimnak Széles Lacinak, Muhl Toncsinak a feladata az irányítás.

- Azért milyen nagyot fordult a világ, amikor elmentél még a Szegeddel csatázott az együttes a második helyért, most pedig...

- Persze, akkor mások voltak a célok, a lehetőségek. Bizony a csapat jórészét csak látásból ismertem, hiszen akkor a fiatalok még az utánpótlás gárdákban vitézkedtek. De egy nagyon jó közösségbe érkeztem, remekül érzem magam itthon. Kemény József után ugyan én vagyok a legidősebb, de kapusként nem az én feladatom gardírozni a többieket. Persze, beszélgetünk, de a pályán évfolyamársaimnak Széles Lacinak, Muhl Toncsinak a feladata az irányítás.

- Azért milyen nagyot fordult a világ, amikor elmentél még a Szegeddel csatázott az együttes a második helyért, most pedig...

- Persze, akkor mások voltak a célok, a lehetőségek. Bizony a csapat jórészét csak látásból ismertem, hiszen akkor a fiatalok még az utánpótlás gárdákban vitézkedtek. De egy nagyon jó közösségbe érkeztem, remekül érzem magam itthon. Kemény József után ugyan én vagyok a legidősebb, de kapusként nem az én feladatom gardírozni a többieket. Persze, beszélgetünk, de a pályán évfolyamársaimnak Széles Lacinak, Muhl Toncsinak a feladata az irányítás.

- Azért milyen nagyot fordult a világ, amikor elmentél még a Szegeddel csatázott az együttes a második helyért, most pedig...

- Persze, akkor mások voltak a célok, a lehetőségek. Bizony a csapat jórészét csak látásból ismertem, hiszen akkor a fiatalok még az utánpótlás gárdákban vitézkedtek. De egy nagyon jó közösségbe érkeztem, remekül érzem magam itthon. Kemény József után ugyan én vagyok a legidősebb, de kapusként nem az én feladatom gardírozni a többieket. Persze, beszélgetünk, de a pályán évfolyamársaimnak Széles Lacinak, Muhl Toncsinak a feladata az irányítás.

- Persze, akkor mások voltak a célok, a lehetőségek. Bizony a csapat jórészét csak látásból ismertem, hiszen akkor a fiatalok még az utánpótlás gárdákban vitézkedtek. De egy nagyon jó közösségbe érkeztem, remekül érzem magam itthon. Kemény József után ugyan én vagyok a legidősebb, de kapusként nem az én feladatom gardírozni a többieket. Persze, beszélgetünk, de a pályán évfolyamársaimnak Széles Lacinak, Muhl Toncsinak a feladata az irányítás.

- Persze, akkor mások voltak a célok, a lehetőségek. Bizony a csapat jórészét csak látásból ismertem, hiszen akkor a fiatalok még az utánpótlás gárdákban vitézkedtek. De egy nagyon jó közösségbe érkeztem, remekül érzem magam itthon. Kemény József után ugyan én vagyok a legidősebb, de kapusként nem az én feladatom gardírozni a többieket. Persze, beszélgetünk, de a pályán évfolyamársaimnak Széles Lacinak, Muhl Toncsinak a feladata az irányítás.

- Jövőre is első osztályú lesz a csapat?

- Benne van a társaságban a tehetség, a fejlődés lehetősége, amennyiben együtt marad a csapat. Császár Gáborék is így kezdték anno, igaz, mellettük ott voltak rutinos rókák, akik most hiányoznak. Ennek ellenére szorgos munkával fél év alatt hatalmas fejlődésen mehetünk át, hiszem, hogy a befektetett munkának lesz eredménye. A bentmaradásban biztos vagyok, viszont nagy tett lenne, ha a nyolc közé kerülnénk, ami nem lehetetlen vállalkozás. Remek a szakmai munka, és az sem mellékes, hogy nincs még egy klub, ahol húszéves fiatalok folyamatosan a legjobbak között szerepelhetnek. Kapustársammal, Repóth Dániellel együtt gyakorolok, a meccsen tudni kell, mikor kérjen cserét az ember. Ha úgy érzem, hogy ennek itt az ideje, mert nem megy a játék, akkor jöjjön Dani, aki tehetséges, ügyes srác. De addig: ide nekem az oroszlánt!

- Benne van a társaságban a tehetség, a fejlődés lehetősége, amennyiben együtt marad a csapat. Császár Gáborék is így kezdték anno, igaz, mellettük ott voltak rutinos rókák, akik most hiányoznak. Ennek ellenére szorgos munkával fél év alatt hatalmas fejlődésen mehetünk át, hiszem, hogy a befektetett munkának lesz eredménye. A bentmaradásban biztos vagyok, viszont nagy tett lenne, ha a nyolc közé kerülnénk, ami nem lehetetlen vállalkozás. Remek a szakmai munka, és az sem mellékes, hogy nincs még egy klub, ahol húszéves fiatalok folyamatosan a legjobbak között szerepelhetnek. Kapustársammal, Repóth Dániellel együtt gyakorolok, a meccsen tudni kell, mikor kérjen cserét az ember. Ha úgy érzem, hogy ennek itt az ideje, mert nem megy a játék, akkor jöjjön Dani, aki tehetséges, ügyes srác. De addig: ide nekem az oroszlánt!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!