Ercsi értéktár bizottság: az unokák érdekében

Gedő Attila plébános büszke a visszaszerzett és műemlékké nyilváníttatott kápolnájukra

A települések többségéhez hasonlóan Ercsiben is megalakult a helyi értéktár bizottság. Vezetője Miklós Gergely múzeumi szakember lett, aki ugyan Martonvásáron él, de jól ismeri Ercsit. Elmondása szerint öt olyan ember került be a bizottságba, akik a város helytörténetének, értékeinek jó ismerői.

Most ott tart a bizottság munkája, hogy gyűjtik a javaslatokat. Ami elsődlegesen szóba került, az a cukorgyártás, hiszen az majd évszázadon át meghatározta a település életét. De ugyanígy szerepel a javaslatok között az ercsi uradalom gazdaságtörténete, különös tekintettel Lilien József báróra, Eötvös József nagyapjára.

Felmerült jelöltként az ercsi katonai helyőrség is, hiszen vitathatatlan létének befolyása a település életére. Mások a katolikus délszlávok, az ercsi rácok hagyományait, például a kialakult helyi rác népviseletet javasolták. De szóba kerültek a helyi cigányok hagyományos mesterségei is, például az, hogy a helyi teknővájók híresek voltak annak idején.

Ercsitől elválaszthatatlan a Duna, így az halászat is. Miklós Gergely emlékeztet rá, hogy a tévéből is ismert Lévai Ferenc is ercsi halászcsaládból származik.

Felmerültek néprajzi vonatkozások, így a magyar summások folklórja, a helyi rácok hagyományai, de például az egykori gazdasági központ, a Tótlik története is szóbakerült.

Miklós Gergely azt mondja, külön fejezetet képeznek a szakrális emlékek, például a plébánia templom, benne a Rác Madonnával, a cukorgyári kápolna, vagy a most lerobbant állapotban lévő Eötvös-kápolna. Volt egy kolostor is a településen, ami a törökkorban pusztult el. Szóba kerülhetnek a helyi gyűjtemények, mint az Eötvös-ház, vagy a helytörténeti gyűjtemény. De a tűzoltó torony és az egykori polgári iskola is.

Bekerülhetnek az értéktárba az egykori puszták is, hiszen tudni kell, hogy Besnyő, Beloiannisz és Iváncsa egy része valamikor Ercsihez tartozott. És akkor még nem beszéltünk a településhez kötődő életutakról.

Az egyik szóbajöhető, az utókor számára megőrzendő helyi érték a cukorgyári kápolna. Az egyházmegye tulajdonában álló épületet 1934. szeptember 29-én szentelték fel. A cukorgyár megszűnése után egy Kft. tulajdonába került, s 2007-ben vásárolta meg az egyházmegye. Így sikerült megőriznie az épületet, s elérték, hogy műemlékké nyilvánítsák. Közben persze aktív egyházi épület, ahol minden kedden és vasárnap reggel misét tartanak.

Gedő Attila plébános büszke a kápolnára, ami annak idején üres telekként szerepelt a tulajdoni lapon. Az ő elkötelezettségének köszönhető, hogy a Zsolnay-tetős, nagyon szép kápolna megmaradt kinézetében és funkciójában. A plébános arra is felhívja a figyelmünket, hogy a közelben van Savanyú rét, a romák által lakott terület, Ők katolikusok és Mária-hívők. Ez a kápolna könnyebben elérhető számukra, mint a a település központjában lévő plébánia templom. A roma elsőáldozókat egyébként évente egyszer Csatkára viszik el.

Miklós Gergely a helyi értéktár bizottság vezetője nem akar találgatásokba bocsátkozni, végül mi minden lehet majd helyi érték. Szerinte Ercsi gazdag múltja és a cikkben is felsorolt javaslatok mutatják, hogy gazdag a választék. Ám a jogszabály komoly adminisztrációt, alapos felmérést és alapos dokumentációt ír elő. Mivel a bizottság tagjai nem főállásúak, nem lehet gyorsan haladni. Ezzel együtt még a nyáron várhatóak az első döntések.

Az elsők, hiszen egy folyamatról van szó, nem pedig egyszeri döntésről. A kialakítandó lista a jövőben állandóan bővíthető lesz.