Egy szomorú végű love-story

Amikor a székesfehérvári Farkas Zsolt tavaly októberben kimondta a boldogító igent a házasságkötő teremben  az erdélyi Demény Zsuzsának, maga sem hitte volna, hogy a szépnek induló történet eltéved majd  a hivatalok útvesztőjében. Amikor ugyanis az esküvőt követően bementek a bevándorlási és állampolgársági  hivatalba, ott azt mondták, regisztrációs kártyát csak akkor állíthatanak ki, ha Zsuzsának van munkahelye. Elmentek egy munkaközvetítő céghez, ahol Zsuzsa végzettsége és gyakorlata alapján (Erdélyben egy élelmiszerboltban dolgozott) tudtak volna neki munkát adni, ám mivel sem TB-kártyája, sem lakcímkártyája nem volt, így azt mondták, ezeket be kell szerezni, utána jöjjenek vissza.

A bevándorlási hivatalhoz bevittük a házassági anyakönyvi kivonatot, ennek ellenére az egy hónappal később kiállított regisztrációs kártyára a feleségem lánykori neve került. A társadalombiztosítónál viszont azt mondták, hogy így nem állíthatnak ki TB-kártyát, mert a házasságot követően már nem a lánykori nevét viseli Zsuzsa, így ez okirathamisítás lenne  idézi fel a történteket Farkas Zsolt, akinek az elmondása szerint így Zsuzsa végül nem kapott munkát. Állás hiányában pedig azt is igazolniuk kellett volna, hogy Zsuzsa elegendő összeggel rendelkezik a korábbi házasságából született két gyerekének, valamint önmagának a magyarországi megélhetéséhez.

- Zsuzsa ezt nem tudta  igazolni, ugyanakkor,  mivel a feleségem,  nyilvánvaló, hogy  eltartottam volna  mondja Zsolt. Az esküvő óta közel négy hónap telt el, Zsoltnak nagyléptékben apadt a megspórolt pénze, mint mondja, közel egymillió forintja ment el. Fizette felesége erdélyi lakásának albérleti díját, s persze közben az itteni megélhetésüket is. Ezen kívül a magyar állampolgárság elnyeréséhez szükséges iratok fordítása, az emiatti többszöri hazautazás is több százezer forintba került. Amikor Zsuzsa egyszer rosszul lett, bevitte a mentő a kórházba, aztán miután hazaengedték, jött a gógykezelésről szóló 27 ezer forintos számla is. Merthogy nem volt TB-kártya...

 Zsuzsa pedig lelkileg is belefáradt a kilátástalanságba: Jó szívvel jött Magyarországra, ám ez a jó érzés elmúlt, december végén már nem bírta és hazaköltözött. Zsolt járt bent a polgármesteri hivatalban is, ahol a szociális irodára irányították, de  nem tudtak neki segíteni:

- Ha kaptam volna gyorssegélyt, talán kihúztuk volna, amíg Zsuzsa megkapja a magyar állampolgárságot és így munkához jutott volna. De ilyen jogcímen nem lehet segélyt igényelni, azt mondták - mondja keserűen Zsolt.

A bevándorlási hivatal sajtóreferense, Daragó Réka kérdésünkre, miszerint miért nem a férjezett névre állították ki a regisztrációs kártyát, írásban a következő választ adta a folyamatról:  A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a bemutatott személyazonosító igazolvány vagy útlevélben foglalt adatok alapján állítja ki a regisztrációs igazolást. Az útlevél (személyi igazolvány) és a regisztrációs igazolás adatainak minden esetben egyezniük kell.  Amennyiben az ügyfél személyazonosító okmányában foglalt adattól eltérő adatot jelöl meg, azt minden esetben okirattal kell igazolnia. Ez minden esetben állampolgárságtól függetlenül azonos szabályokat ír elő.  A sajtóreferens szerint a személyiségi jogok miatt konkrét ügyben nem adhatnak tájékoztatást. A lánykori nevére szóló regisztrációs kártya miatt nem kapott TB-kártyát, így munkát sem...