Ez itt egy készpénzes ország...

A kártyával fizetés sem eléggé elterjedt még Magyarországon: a leolvasóberendezések nincsenek ingyen. Ezért aztán vagy csörög apró a zsebedben a kis címletű mellett, vagy könnyen megszorulhatsz. Különösen idegen településen, munkaidő után, a város szélén...

Ez egy készpénzes ország.

A pénzváltással mindig baj van. Ha sok az apró, az a baj. Ha nincs apró, akkor meg az.

- Az autóbuszainkon valóban kinn van a felirat, hogy a gépkocsivezető pénzváltásra nem kötelezhető - mondja Erdős Sándor, az Alba Volán dunaújvárosi üzemigazgatóságának vezetője. - Üzemkezdetnél természetesen egy bizonyos mennyiségű, rendszerint ezer forintnyi váltópénzzel ellátjuk a kollégáinkat, de nem létezik annyi váltópénz, amennyivel mindig mindenféle címletből vissza tudnának adni. Már csak biztonsági szempontok miatt is le kell számolniuk időnként az összegyűlt pénzzel. De van egy előírásunk arra az esetre, ha az utas nem kapná meg a visszajáró pénzét: felírjuk az adatait, és a neki járó összeget postán küldjük el. Egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hányszor kellett alkalmaznunk ezt az eljárást: az utasok általában váltópénzzel készülnek - mondja az üzemigazgató.

- Szolgáltatást nem tagadhatunk meg - mondja ki a szolgáltatásokra szoruló mber fülének oly kedves mondatot Tomecskó Tamás, a Magyar Posta szóvivője. - Ha valaki beállít bármelyik hivatalunkba, hogy a sárga csekkjeit mondjuk huszonháromezer-kétszáznegyvenegy darab ötforintossal óhajtja kiegyenlíteni, zokszó nélkül elfogadjuk a pénzét! Legfeljebb annyit kérünk, hogy jöjjön vissza félóra múlva, amikorra három munkatársat beállítunk a pénzszámlálásra, ne tartsa fel ez a munka a sort. De az ötforintos is hivatalos magyar fizetőeszköz: el kell fogadni!

A dunaújvárosiaknak természetes, hogy viszonylag könnyen hozzájutnak a pénzükhöz, mert bárhol vannak is, ötszáz méteres körzetben biztosan találnak bankjegykiadó automatát. A falvakban élőknek macerásabb a dolog, mert például a mezőfalvi nyugdíjasnak a városig kell utaznia, ha készpénzben akarja látni a nyugdíját. A kistérségben mindössze két településen, Nagyvenyimen és Rácalmáson van pénzautomata. A bankok ugyanis osztanak-szoroznak a telepítés előtt, kiszámolják, hogy megéri-e a költséget - az ezres lélekszámú községek például feleslegesen is reménykednek ilyesmiben. Nagyvenyimen korábban az új élelmiszerbolt előtt vehettek fel pénzt a falubeliek - oda jártak a mezőfalviak is -, ám a boltos leszereltette a készüléket, mert az áramszámlája megnőtt, viszont akkora forgalmat nem hozott az automata, amekkorára számított. Az önkormányzat vezetőinek közbenjárására nemrég új pénzkiadó automatát telepített a bank, mégpedig a falu központjában lévő egyik üzlethez.

- Ha valakinek segíteni tudunk azzal, hogy felváltjuk a nagyobb címletű pénzét kisebbre, akkor azt szívesen megtesszük - fogalmaz Gábris Lajos, az MKB Bank dunaújvárosi fiókjának vezetője, hozzátéve: a különféle pénzintézeteknél azért az adott vezető, az ott dolgozó ügyintézők személyes jóindulatán is sok múlhat.

Tény, hogy az élet produkál olyan történéseket, amelyek aztán gyanakvásra késztethetik a pénztárosokat, a pénzintézeteket. Pénzváltás címszóval például terepszemlét is lehet tartani, egy tervezett rablást előkészítve. Éppen ezért az ismeretlenekkel szemben nagyobb a gyanakvás. Könnyen lehet, hogy aki csak címletet akar váltani, az így akarja a kifejezetten jó minőségű hamis pénzét elsózni. Az is megtörténhet, hogy maga az ügyfél, a váltó sem tudja, hogy a pénze, amit szeretne felváltatni, nem valódi - térünk ki különféle eshetőségekre a bankvezetővel.

Nagyobb tételű pénzbeváltásoknál létezik díj. Erről az adott bankok kondíciós listáin lehet tájékozódni. Száz darabig a címletcsere díjmentes, a fölött (pénzváltóknak, üzletek, boltok tulajdonosainak) viszont fizetni kell érte. Az MKB-nál például fél százalékot, minimum hatszáz forintot a bankjegy, tíz százalékot az érme után - ha ügyfélről van szó. Egyszerű betérőknél ez a díj a bankjegynél magasabb, három százalék, minimum hatszáz forint.

S ez így marad, amíg nem lesz kártyás fizetés minden sarki boltban.

A sárga csekkjeit mondjuk huszonháromezer-kétszáznegyvenegy darab ötforintossal akarja kiegyenlíteni...