Szent István - Az ember és a jelkép

Vitek Gábor történész, főlevéltáros főbb kutatási területe a történelem egyes segédtudománya: a  pecséttan, a címertan, a zászlótan, a genealógia, az általános igazgatástan és a megyei közigazgatás, valamint ezek jogtörténeti vonatkozása. A témán belül különösen Fejér megye, a települések és a helyi nemesség szimbólumait vizsgálja. Ezt egészíti ki a megyei helytörténet egyes aspektusainak tanulmányozása. És mindezek mellett avatott ismerője Szent István király személyének és a korszaknak, amelyben az államalapító élt.

- Mi ragadta meg Szent István történelmi alakjában?

- Szent István király államszervező tevékenysége és alakja korszakos jelentőségű Magyarország és a vármegyék történelmében. S ezt nem csupán a kései utókor fedezte fel, hanem már a 11. századi kortársak is vallották - mondta lapunknak Vitek Gábor. - Szent Istvánnal gyökeresen új korszak vette kezdetét históriánkban. A korai középkor ezt a tiszteletet többféle képpen is kifejezte; elsősorban azzal, hogy 1083-ban szentté avatták, de első királyunkat tisztelték meg azzal is, hogy rá vezettek vissza minden jogot és kiváltságot. Szent István vált minden szabadság eredőjévé és letéteményesévé. A húsvér emberből, az uralkodóból az évtizedek, az évszázadok múltával nemzeti jelkép lett, a személyéhez kötődő vagy kapcsolt tárgyi emlékek, földi maradványok nemzeti ereklyévé nemesültek. Amikor 1038. augusztus 15-én a király lehunyta szemét, a valaha élt legjelentősebb magyar államférfi távozott az élők sorából. Szent István elévülhetetlen érdeme a magyar állam Kárpát-medencei méretekben történt kiépítése, s ezzel a tettével megteremtette a magyarság politikai egységét. Hozzáigazította és átvételre, alkalmazkodásra késztette a magasabb kultúrák fellegvárait feldúló, félnomád életet élő nép politikai struktúráját a korszerű európai modellhez. Az európai elemekkel, műveltséggel ötvöződött magyar állam és kultúra a haladó történelmi folyamatok fő sodrához igazodott. S ez tette első királyunkat történelmünk egyik legnagyobb államférfijává, ugyanis következetes államalapító, vármegye- és egyházszervező munkájával olyan államot hozott létre, amely több, mint egy évezred múltával napjainkban is létezik.

- Mennyiben képzel el róla mást a közvélemény, mint amilyen valójában lehetett?

- Nem hiszem azt, hogy alapvetően mást gondolnánk róla, mint ami a tetteiből leszűrhető, szerintem Szent István király éppen az a történelmi személyiség, akit - jó értelemben véve - helyén kezel az akár a laikus, akár a történészi közvélemény.

- A politikusok gyakran hivatkoznak rá. Többnyire helyesen teszik ezt, vagy sok a tévedés, a csúsztatás?

- Más a szakma és más a politika. Korszakonként igyekeztek és igyekeznek egyesek kisajátítani maguknak a Szent István-i eszmét, gondolatot, kiragadva egy-egy nekik megfelelő momentumot, de Szent István csak egy van, Szent István-i örökség csak egy van, és  ő éppen az a történelmi személyiség, aki sokat próbált nemzetünket összeköti, s nem szétválasztja. Szent István királyról elmondhatjuk, hogy személye hiteles, eszméje igazi érték, kiállta az idők próbáját, ezer év alatt sem veszített erejéből. Nekünk utódainak, mai magyaroknak az a feladatunk, hogy megőrizzük és gyarapítsuk az országot és a magyarságot István példája nyomán.

- Melyik az a történet Szent István királlyal kapcsolatban, amely talán a legjobban jellemzi uralkodását?

- Helyi történettel apellálok: a 11. század közepétől Fejér vármegye területén, a Sárvíz mellett megjelentek a besenyők települései. A besenyők Fejér vármegyei szállásterületeinek kialakulása kapcsán pedig mindenképpen utalnunk kell Szent Istvánnak fiához, Imre herceghez írt intelmeire. Különösen annak 6. fejezetére, amelyben egyértelművé teszi, hogy az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. "Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak."

- Játsszunk a gondolattal: mi történt volna, ha hibásan méri fel a tetteinek súlyát, és másként cselekszik?

- Erre röviden csak annyit válaszolhatok: most nem beszélgethetnénk itt...

Név: Vitek Gábor (szül: 1975, Mór)

Iskolák: A székesfehérvári Jáky József Szakközépiskolában magasépítő technikusi képesítést szerez, az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelem szakon végez

Munkák: Lovasberényben fél évig napközis nevelő, történelmet tanít a székesfehérvári Gróf Széchenyi szakközépiskolában, 2001-től dolgozik a megyei levéltárban. Ma az intézmény igazgatója

Írások: Többek között egy önálló monográfia, több tanulmánykötet, közel 30 tanulmány, cikkek sora

Család: Nős, egy leánygyermek édesapja