Csipike és barátai akcióban – létrehozni a szeretet honát

2012 márciusában, 85 évesen hunyt el a jeles erdélyi magyar író, Fodor Sándor, akinek gazdag pályafutását tekintve az igazi nagy áttörést a Csipike-meseregény-sorozat jelentette.

Csipike első története – Csipike, a gonosz törpe címmel – 1966-ban jelent meg, majd ezt követte 1968-ban a Csipike és Kukucsi című mese. A sorozatban további három rész jelent meg: Csipike, a boldog óriás (1970), Csipike, az óriás törpe (1974), Csipike és a gonosz ostoba (1990). A Csipike-sorozat hamar népszerű lett, számos nyelvre lefordították.

Magyarországon is generációk nőttek fel Csipike tanulságos, humoros kalandjain.

Mint arra a librarius.hu-n 2015-ben megjelent cikkében Barcza Réka is felhívta a figyelmet, a 2007-ben 80 éves íróval a Hargita Népe folyóirat készített születésnapi interjút, ebben Fodor Sándor elárulta, kiről is mintázta Csipike alakját: „(…) Kedves barátunk, Réz Pál, a neves budapesti szerkesztő és műfordító, Bajor Andor régi barátja, hajdani osztálytársa, minekutána megismerkedtünk, összehozott a kiváló, kétszeres (akkoriban még csak egyszeres) József Attila-díjas íróval, Szász Imrével, aki vérbeli horgász volt, nemcsak olyan műkedvelő paccer, mint jómagam. Meghívtam hozzánk horgászni – meghívott ő is. A mintegy 190 cm magas, jóvágású Szász Imrét a családja Csipikének becézte. Feleségét Madárnak mondták, kisleányát pedig Nyúlnak. És az én kedves pálya- és kitűnő horgásztársam nem vetette meg a Milkov konyakot, amit ajándékba vittem neki. Első este megittuk, és Szász Imre fogadkozott, hogy megír engem. »Majd meglátjuk, ki kicsodát ír meg« – mondtam, és a végén nem ő volt az, aki széles vállain behurcolt engem a világirodalomba, hanem én őt a hazai gyermekvilágba, hiszen adva volt a Csipike név, a Nyúl és Madár, valamint a Réz Úr.”

Ez tehát Csipike születéstörténete. Fodor kiváló meseregényét Tőkés Imola rendező-koreográfus állította színpadra a Bartók Böröcz György Stúdiótermében. Az előadás a múlt héten pénteken mutatkozott be a főként óvodások és kisiskolások alkotta közönségnek – a gyermekelőadást követő vastaps pedig jelezte, Csipike és Kukucsi bizonyára népszerű lesz az ifjú színházlátogatók és talán szüleik körében is.

„Csipike – az óriásnagy bükk­fa lakója – elhatározta, hogy az Erdőben megvalósítja a szeretet honát. Ne bántsák többé egymást az állatok: Szarvasbika ne verekedjék többé a hegyen túli szarvasbikával, Darázsék ne szurkapiszkálják a Vadméheket, és ha Vöröshangyáékhoz egy fekete hangya téved, ne egyék meg, hanem fogadják szeretettel” – így kezdődik a meseregény, és Csipike és Kukucsi és a többi erdőlakó (Madár, Nyúl, Szarvas) hol humoros, néhol viszontagságos kalamajkája, ugyanis hiába Csipike lelkesedése, a szeretet honát megvalósítani bizony nem könnyű feladat, és gyakorta akad probléma az erdőlakó kollégákkal is. Tőkés Imola rendezésében egy végig pörgős, sok mozgással dolgozó, tanulságos meseelőadás várja a nagyérdeműt, ötletes díszletek és jelmezek között.

Így, karácsony előtt pedig nem is lehetne aktuálisabb elmerengeni a szeretetről, elfogadásról, az egymás iránt érzett felelősségről.

Az előadás alkotói: Csipike – Vrabecz Botond, Kukucsi (vakond) – Fekete Ágnes, Madár – Kecskés Tímea, Nyúl – Gasparik Gábor, Szarvasok: Kecskés Tímea és Gasparik Gábor. Az előadás zenéjét Farkas Bence szerezte, a dramaturg Száz Hanna volt, a rendező munkáját asszisztensként Palkó Panna segítette.

Csipike és Kukucsi története idén még két alkalommal lesz látható a Bartók stúdiótermében: december 11-én, szombaton 16 órakor, és december 30-án, csütörtökön, 16 órakor.