A kis hercegtől a Mario és a varázslóig – tágas a repertoár

Dunaújváros

A Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza ezt az évadot a születésnapját ünneplő városnak ajánlja, hiszen a Város évadát hirdették meg. De nem puszta frázisról van szó, hiszen úgy tiszteleg a város építői előtt, hogy a 2020/2021-es évadban minden 70 év fölötti dunaújvárosi nézőnek ingyenes belépést biztosítanak az előadásokra, és ugyanígy Dunaújváros valamennyi egészségügyi dolgozójának is, akiknek a helytállását köszönik meg ily módon.

Az első bemutatón már túl is vagyunk, a Jónás könyve című fizikai színházi előadást már láthatta a közönség, a következő a hónap végén egy új magyar musical ősbemutatója lesz: a Sándor Mátyás zenéjét Szemenyei János szerezte, a dalszövegeket Závada Péter, a darabot pedig Mikó Csaba írta Jules Verne regénye alapján. A próbákon már túl vannak, egy előbemutatót is tartottak a Kultkikötőben, és bíznak a musical hazai sikerében Léner András rendezésében. Október elején már érkezik is a következő premier a kamarateremben, mégpedig Szentesi Éva azonos című könyvéből készült monodráma, a Hamvaimból, amelynek színpadi ötlete és adaptációja is a főszerepet játszó Tőkés Nikoletta eltökéltségét dicséri. Az előadás rendezője Bereczki Csilla, a zeneszerző Sulyok Benedek, a dalokat pedig Mujahid Zoltán jegyzi szerzőként. Végigkövethetjük Szentesi Éva gyógyulásának útját. Ki ez a vagány csaj, aki lazán bemutat a halálnak, kétszer is megnyeri ellene a csatát, és aztán arra teszi föl az életét, hogy felhívja a figyelmet a rákszűrés fontosságára? Te vagy a felelős a saját testedért! – mondja. Már eddig is nagyon sok nő életét mentette meg azzal, hogy kiállt a nyilvánosság elé a saját történetével. Bármelyikünkkel megeshet, amit átélt.

Ahogyan már arról beszámoltunk, nagyban folynak Gábor Andor: Dollárpapa című zenés darabjának próbái, amelynek műfaja egyszerűen csak „A pénz komédiája”. A rendezői feladatokat Őze Áron vállalta, a címszerepben Papp Jánost láthatjuk. Az előadás a Bartók kamaraszínház, az egri Gárdonyi Géza Színház és a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház közös produkciója, és október 9-én láthatja először a közönség. November közepén visszatér egy bemutató erejéig a színház egykori művészeti igazgatója, Smuk Imre is. Kiss Csaba: Világtalanok című balladáját viszi színre rendezőként. Ez egy valódi történeten alapuló, ballada jellegű játék. Az eset, a „bűntény” a maga idejében, jó pár évvel ezelőtt mindössze egy-két napig foglalkoztatta a szenzációra éhes médiát: egy meglett férfi, az apa karácsony előtt pár nappal kivezette születése óta vak fiát a Mecsek egyik erdejébe és sorsára hagyta. A fiú holttestére egy hónap múlva bukkantak rá a falubeliek. Ennyi volt az antik görögök kegyetlen leszámolásait felidéző hír. De a történet – a valóságos és a színpadon játszott – nem az emberölésről szól, hanem a féltékenységről, az élnivágyásról, a kiszolgáltatottságról és a szeretetről. A Világtalanok a társadalmi lét szélére szorult emberek egymásrautaltságának története. Emberek a létezés peremén.

A táncszínház is több bemutatót tervez, egyik a Nem leszek a játékszered

A Varidance és a Bartók Táncszínház élőzenés tánckölteménnyel készül. A Vári Bertalan vezette csapat Petőfi Sándor János vitézét viszi színre. Az 1904-es, Kacsóh Pongrác által megzenésített darab mai hangszerelését Szirtes Edina „Mókus” alkotta meg, és közösen adják elő a „Ferenczi György 1-ső Pesti Rackák” zenekarának tagjaival. Felejtsük el, amit eddig a János vitézről tudtunk, adjuk át magunkat nyitottan az újnak, az egészen egyedi hangzásnak, látványvilágnak. Ezek a csodálatos művészek úgy vezetnek át egy addig nem látott világba dallamokkal, énekkel, tánccal, a csizmák koppanásával, ahogyan Kukorica Jancsit – földi kalandjait követően – átvezeti sorsa Tündérországba. A rendező-koreográfus Vári Bertalan, a bemutató november végén lesz. A táncszínház másik bemutatója Nem leszek a játékszered... címmel készül Csadi Zoltán rendezésében. Az előadás a hatvanas-hetvenes évek Magyarországán játszódik. A kitörni vágyás darabja. Az elvágyódást járja körül egy olyan időszakban, amikor az emberek látszólag szabadságban és egyfajta sajátosan megélt és értelmezett jólétben éltek, mégis zárt világban és kiszolgáltatva a hatalomnak. Az egykori Táncdalfesztiválok ma is népszerű és jól csengő dalaira, ismert slágerekre, ikonikus filmzenékre, mozgásokra, táncokra, színészi és táncszínházi gesztusokra építő előadás egy gyárban játszódik. A dalok, mint például az Add már Uram az esőt, Megáll az idő, Késő bánat, Fák, virágok, fény, Most már utánam a vízözön, Csön­ded vagyok, Nagy utazás vagy a Nem akarok mindenáron férjhez menni, különleges

hangszerelésben, élő zenei kísérettel csendülnek fel a táncjátékban. A koreográfus: Dunaveczki Éva lesz, a bemutató pedig február elején.

Előtte azonban Csadi Zoltán rendez még egy prózai előadást is decemberben a kamarateremben, mégpedig Thomas Mann: Mario és a varázsló című klasszikusát. A művet színpadra alkalmazta: Balassa Eszter és Csadi Zoltán. Cipolla, az arrogáns illuzionista azt mondja: „Azt teszed, amit akarsz. Vagy előfordult már, hogy azt tetted, amit nem akartál?” Cipolla az előadásain hipnózissal kezdetben mulatságos, majd egyre visszataszítóbb ötleteinek végrehajtására veszi rá a gyanútlan nézőket. Ördögi demagógiájában a „parancsolás és az engedelmesség egylényegűek, és feloldhatatlan egységet alkotnak”. Szánalmassága és behízelgő alázata mögött féktelen uralomvágy van, ezért hirdeti a vezér elhivatottságát. A fiatal pincér, Mario képes kiválni a tömegből, és szembefordulni a varázsló emberfölötti hatalmával. Thomas Mann – aki szerint a demokrácia és a humanizmus egyet jelentenek – a fasizmus veszélyére igyekezett felhívni a figyelmet írásával. Azok a kispolgárok, akiket az író felvonultat, egyéniségük feladásával hajlandók vakon alávetni magukat egy rendszernek, amelyet a vezér megszemélyesít. Az ifjúsági előadás középpontjában a manipulálhatóság áll: vajon mindenki manipulált és manipuláló egyszerre? Egyáltalán: van-e saját akaratunk?

A zenés műfajt alaposan (szerzőként is) ismerő új vendégrendező érkezik a színházba. Korcsmáros György a Hja, kérem, a nő, az nő című zenés darabbal mutatkozik be Dunaújvárosban. Karinthy Frigyes szerint a férfi és a nő mindig mást akar: a férfi a nőt, a nő a férfit. Ezt a húsbavágó problémát nem elég felismerni, de analizálni kell! Számtalan nagyszerű irodalmi alkotás született erről a témáról a múlt század első felében remek íróink tollából. Jelenetek, kuplék, versek és drámák boncolgatták az örök kérdést. De mi ma a nő? Ennek megfejtésében segít nekik többek között Szép Ernő, Szirmai Albert, Balassa Emil, Reinitz Béla, Heltai Jenő, Eisemann Mihály, Békeffi István, Fényes Szabolcs. Végül minden néző megkapja a megnyugtató választ: a nő van mindennek a központjában! És néha a férfi. De előbb a nő! Bemutató január végén.

Az évad második fele is izgalmasnak ígérkezik, a fehérorosz rendező, Alla Fedoryshyna egy párkapcsolati krimit hoz Oleksandr Mardan tollából Valentin-nap éjszakája címmel februárban, majd Sipos Imre vállalkozik arra, hogy színpadra állítsa sokak kedvencét, Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című zenés mesejátékát márciusban. László Miklós: Illatszertár című bűbájosan komikus szerelmi történetét Szűcs Gábor rendezi majd április végi bemutatóval, majd Szarka János komoly témához nyúl, Latinovits Zoltán Ködszurkáló című könyvének színpadi adaptációjára vállalkozva, amelyben a „színészt” Őze Áron alakítja majd április végén.