Őseink hona, apáink szava – Mindörökkön minket védj!

Molnár István Dániel Dunaújvárosban született, itt járt iskolába, és itt ragadta meg a néptánc is. A Móricz suliban ötödikes volt, amikor elkezdett érdeklődni a néptánc iránt. Iskola után a szakkör keretein belül tanult táncolni. Később Szabó-Sörös Zsuzsanna és Török István ­Péter, akkori tánctanárai invitálták a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttesbe. Ott jóval komolyabb műhelymunka folyt, mint az általános iskolai szakkörben. 2010-től 2015-ig a Vasas Táncegyüttes tanári karában is dolgozott.

A Szentendre Táncegyüttesben Fitos Dezső és Kocsis Enikő ­vezetése alatt is próbálkozott, de a Dunaújváros–Szentendre távolság miatt ezt a lehetőséget el kellett engednie. 2014 decemberében kereste meg a Rácalmási Művelődési Ház akkori vezetője, hogy szeretnék újraindítani a néptáncos életet. A Rácalmási Barina Táncegyüttes 1996-tól jelen volt a körforgásban Wünsch László nyomán, de 2015-ben Molnár István Dániel és Bocsi Nóra indították újra a táncegyüttest, aminek István a művészeti vezetője is lett. István nevéhez köthető a nem­régiben életre hívott Fejér megye Legénytársulat is. Célja a megyében működő együttesek férfitáncosainak lehetőséget adni a közös műhelymunkára, ezzel is ápolva az együttesek közötti kapcsolatot. Tavaly ősszel csatlakozott az Angyalföldi Vadrózsa Táncegyütteshez. Mentorai Fundák Kristóf és Fundák-Kaszai Lili a Népművészet Ifjú Mestere címet viselő, a népművészetben több címet magukénak tudó kiváló koreográfusok.

– Hogy került kapcsolatba a dalszerzővel?

– A Fundák Kristóf és Fundák-Kaszai Lili vezette Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttesben ismerkedtem meg párjával, és gyakorlatilag ez alapozta meg a barátságunkat. Dániel a közösségi médián keresztül látta, hogy drónfelvételekkel is foglalkozom. Amikor átküldte a zenét és felkért a klip forgatására, azonnal igent mondtam. A későbbi egyeztetések során az is felmerült, hogy táncosként megjelenhetnénk a klipben párommal Balogh Lilivel, aminek örömmel eleget is tettünk.

– Milyen körülmények között készült a klip?

– A vírushelyzet megnehezítette a forgatást. Sok mindenben megkötötte a kezünket, de igyekeztünk a maximumot kihozni a helyzetből. A klip helyszínéül a Dunaújvárostól nem messze található Lórévet választottuk. A kápolna körüli erdős, mezős területen készültek a felvételek, ami hangulatában jól megalapozta zene mondanivalóját.

– Mit jelent önnek ez a zene?

– Mivel nem drónpilótaként keresem a kenyerem, ezért csak olyan megkereséseknek teszek eleget, amelyekkel tudok azonosulni. Amikor először meghallottam a dalt, bevallom őszintén, megkönnyeztem. Tihanyi Dániel a valláson keresztül közelítette meg a nemzeti identitást. A dal teljesen pozitív, érzelemdús és mindemellett élvezhető. Teljesen természetesnek vesszük, hogy lélegzünk, hogy felkel a nap, hogy van családunk és szomszédunk. Ezeket meg kell becsülnünk újra. Észre kell vennünk, hogy egymásra vagyunk utalva, szükségünk van egymásra, hogy ez az élet szebb és élhető legyen. A nemzetünk, a magyarságunk, az egymásra utaltságunk mindig fontos, de a vírus okozta helyzet megmutatta, hogy különös jelentőséggel bír.

Táncoltak a Hősök terén június 4-én

A „Táncszáz a Hősök terén” rendezvényt az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójára rendezték meg a Nemzeti Összetartozás Napján, 2020. június 4-én. A megemlékezést a Magyar Teátrumi Társaság szervezte. Száz táncos élőzenével kísért néptánc-előadása emlékeztetett a trianoni diktátumra, annak száz évvel ezelőtti aláírása órájában és percében. A rendezvényen Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára mondott beszédet. Megható része volt a műsornak, amikor a táncosok férfitagjai kalapjukat levették és a hölgyekkel együtt elénekelték a Himnuszt. A látványos műsorba meghívást kapott két, dunaújvárosi táncos is, Molnár István Dániel és Bocsi Nóra, az Angyalföldi Vadrózsa táncosai, a Rácalmási Barina Táncegyüttes újraalkotói. A mintegy 20 perces bemutató során a jellegzetes magyar néptáncok egyvelegét mutatták be a táncospárok. „Olyan összeállítást készítettem, amely szimbolizálja a magyar néptánc sokszínűségét, erejét és lendületét” – mondta Berecz István, a Táncszáz esemény házigazdája és a közös tánc koreográfusa.