Sok hívő meglepetésére ő lett a katolikus egyház új vezetője

Kelet-Európa bolsevik igáját nyögő népeinek óriási erőt adott, amikor pápaként először látogatott el lengyelországi szülőföldjére, és ott a több százezres tömeg előtt, a megszálló szovjet szuronyok árnyékában bátran kijelentette: „Ne féljetek, mert én veletek vagyok.” Ez a kijelentés reményt adott nemcsak a lengyel, hanem a többi kelet-európai ország, köztük hazánk népnek is. Karol Woj­tyla volt az, aki a kommunizmus koporsójába az első szöget beverte, ezért nem csoda, hogy szálka volt a moszkvai hatalom szemében.

II. János Pál volt 264. egyházfő, 455 év óta az első nem olasz származású pápa és mindvégig büszke volt lengyel származására.

Karol Józef Wojtyła

1920. május 18-án született a dél-lengyelországi Wadowicében. Édesapja, Karol Wojtyła katonatiszt volt az Osztrák–Magyar Monarchiában, édesanyja pedig tanítónő. A család három gyermeke közül ő volt a legfiatalabb, igaz nővére addigra meghalt, mire ő megszületett. Érdekes, hogy a Karol nevet apja azért adta fiának, mert nagy tisztelője volt az utolsó magyar királynak, IV. Károlynak. Gyermekkorában folyamatosan tragédiákkal szembesült, először bátyját, majd édesanyját veszítette el, végül a háború kezdetén édesapját is. Középiskolai tanulmányi után, a krakkói Jagelló Egyetemre iratkozott be, de a német megszállás idején az egyetemet bezárták.

Mindig is érdekelte a színjátszás, több színjátszókörben is tevékenykedett, közben, hogy fenntartsa magát, kemény fizikai munkát végzett egy kőbányában, majd később egy vegyi üzemben. Szerette a sportot, jól síelt, kajakozott, úszott és kiválóan focizott.

1942-ben jelentkezett az illegalitásban működő krakkói szemináriumba (papnevelő intézet), négy évre rá, már a háború után szentelték pappá. A krakkói érsek, látva a fiatal Wojtyla tehetségét és kitartását, Rómába küldte, hogy doktori tanulmányokat folytasson. Ott a francia domonkos szerzetes, Garrigou-Lagrange irányítása alatt tanult. A teológiai doktorátust 1948-ban szerezte meg. Disszertációját „A hit értelmezése Keresztes Szent János szerint” címmel írta. Még abban az évben visszatért hazájába, majd a Szent Flórián-templom plébánosának nevezték ki. Állandóan képezte magát, munkája mellett teológiai és filozófiai tanulmányokat is folytatott, így nemsokára az erkölcstan professzora lett.

Krakkó érseke lett

Püspöki szentelésére 1958-ban került sor, majd hat év múlva már ő lett Krakkó érseke. Püspöki jelmondatát később pápaként is megtartotta: Totus Tuus (Egészen a Tiéd). VI. Pál pápa 1967. június 26-án bíborossá nevezte ki. Karol Wojtyła részt vett a II. vatikáni zsinaton, és fontos szerepe volt a Gaudium et spes (jelentése: örömöt és reménységet) kezdetű lelkipásztori konstitúció (összetétel, összeállítás) megfogalmazásában. VI. Pál pápa halála után tagja lett a konklávénak, annak a testületnek, amely jogosult új pápát választani. A római katolikus egyház 1274-ben hozta létre ezt az alkalmi intézményt. A szó jelentése arra utal, hogy a pápát választó testületet befogadó helyiséget kulcsra zárják, ezt jelentik a latin clavis (kulcs) és cum (val-vel) szavak. Érdekes, hogy régen helyiséget be is falazták, a benti pápaválasztók, csak élelmet kaphattak, hogy a döntés ne húzódjon el, és mások azt ne tudják befolyásolni. VI. Pál döntése alapján, azóta csak a 80 évnél fiatalabb bíborosok vehettek részt a választás folyamatában, a testület maximális létszáma pedig 120 fő lehet.

1978-ban megválasztották I. János Pál pápát, aki mindössze 33 napig volt tisztségében, ugyanis a mai napig tisztázatlan körülmények között, váratlanul elhunyt.

Karol Woj­tyla krakkói érsek kény­telen volt ismét visszamenni Rómába, hogy új pápát válasszon.

Szent Péter trónusán

Sokak meglepetésére és a lengyelek hatalmas örömére őt választották meg a katolikus egyház vezetőjének. A lengyel Karol Wojtyla pápa lett!

Elődje iránt érzett tisztelete jeléül vette fel a II. János Pál nevet. Pápaként is hű maradt ahhoz az elvhez, hogy ő Isten szolgáinak a szolgája. Kedvessége, udvariassága és egyszerűsége mindenkit lenyűgözött. Mindent elkövetett a népek és vallások közti egyetértés megvalósításáért, harcolt az emberi élet és méltóság megőrzéséért. Kritizálta a kapitalizmust, de nem szimpatizált a szocialista tanokkal, a béke híve volt, elítélt minden háborút. II. János Pál pápa számos erkölcsi kérdésben egyháza hagyományaihoz híven konzervatív álláspontot képviselt, ugyanakkor más területeken liberálisabbnak számított. Ellenezte az abortuszt, a halálbüntetést, az eutanáziát és az azonos neműek házasságát. Pápasága alatt 14 pápai enciklikát (körlevelet) adott ki. Katolikus egyházfőként több mint 100-szor utazott külföldre, 1338 embert avatott boldoggá és 482-t szentté. Érdekes, hogy 2004-ben avatta boldoggá azt a IV. Károly magyar királyt, akiről nevét kapta. A magyar szentek közül ő avatta szentté IV. Béla király egyik lányát, Kingát (Lengyelország és Litvánia védőszentje), illetve Nagy Lajos király lányát, Hedviget Lengyelország későbbi királynőjét.

Szent Péter és IX. Piusz után II. János Pál volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa. Már életében nagyon népszerű volt, az egész világon nagyon sokan szerették és tisztelték.

A merénylet

A török Mehmet Ali Agca 1981. május 13-án a Szent Péter téren sikertelen kísérletet tett II. János Pál meggyilkolására, miközben a pápa a szokásos heti audienciáját tartotta. A Római Katolikus Egyház első embere több golyót kapott, és súlyos vérveszteséget szenvedett. Ali Agcát a rendfenntartók azonnal elfogták, majd az olasz bíróság életfogy­tiglani börtönbüntetésre ítélte. A pápa elleni 1981-es merénylet körülményei és okai a mai napig tisztázatlanok. Az egyházfő azonban mindvégig biztos volt abban, hogy ­Agca nem saját akaratából gyilkolt, hanem egy mögötte álló sötét szervezet bábja volt. A merénylet után a pápa megbocsátott Agcának, sőt felszólította híveit, hogy imádkozzanak érte. Ez a gesztus is, II. János Pál hatalmas személyiségét és egyéniségét bizonyította. A pápa már 1983-ban felkereste börtönében Ali Agcát, ahol a merénylő állítólag a találkozás végén, megcsókolta a pápa gyűrűjét. Később összebarátkoztak és 2005. február elején, amikor a pápa már nagy beteg volt, Ali Agca levélben kívánt jobbulást neki.

Az utolsó hónapok

A 25 éves apostoli szolgálat megviselte szervezetét, a merénylet után már nem volt a régi. 1991-ben megállapították, hogy Parkinson-kórban szenved, többen azt tanácsolták neki, hogy egészsége érdekében mondjon le tisztségéről, de II. János Pál nemet mondott. Szerinte egy pápa nem mondhat le betegség miatt, hanem haláláig ül a trónján, majd Istenre bízza a döntést, hogy meddig kell betöltenie hivatalát. 2005. február elején kórházba került, torokgyulladással, igaz részben felépült, de a hamvazószerdai szertartáson már nem tudott részt venni. Néhány napra rá, ismét belázasodott, kórházba szállították, ahol gégemetszést hajtottak rajta végre. Március közepén visszatért a Vatikánba, a húsvéti misét sem tudta elvégezni, csak integetett a híveknek. Aki azt látta, örök életére megmaradt benne az a kép, akár hívő volt az illető, akár nem. Március 31-én fertőzést kapott, láza felszökött, de nem volt hajlandó ismét kórházba menni, a Vatikánban szeretett volna meghalni. Másnap állapota csak romlott, szívrohamot kapott, délutánra elveszítette az eszméletét, majd április 2-án, este 21 óra 37 perckor visszaadta lelkét a teremtőjének. Temetésére 2005. április 8-án került sor a vatikáni Szent Péter-bazilikában. Az egész világ gyászolta.

Utóda XVI. Benedek pápa 2011. május 1-én boldoggá, három év múlva pedig Ferenc pápa szentté avatta.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon másképpen alakult volna Európa és a világ sorsa, ha 1978-ban nem egy lengyel bíborost ültetnek Szent Péter trónusára. Lehet, hogy a kommunizmus árnyéka még ma is belepné kontinensünk egy részét, ha nem lett volna egy II. János Pál pápa. A kelet-európai ember – a magyar is – rengeteget köszönhet neki.

Felhasznált irodalom:

Pánczél Hegedűs János: Kis Magyar Legendárium.

Tad Szule: II. János Pál pápa élete.

Gergely Jenő (2005). A „remény pápája” 4. szám, Kiadó: História folyóirat.

https://mult-kor.hu.

https://ng.hu.

http://oswaldg.web.elte.hu

Katolikus egyházfőként száznál

is többször utazott

külföldre

A 1981-es merénylet

körülményei és okai a mai napig tisztázatlanok