Ilyen a fazekas élet manapság...

Majdnem mindenki otthonában van legalább egy, népművészetinek mondható cseréptárgy, amit fazekasmester, népművész alkotott, vagy egy (talán időben) távoli rokon, esetleg a gyerek próbálkozásának nyomait viseli: ha másért nem, akkor azért áll a polcon, mert szép.

Jólesik a szemnek.

Németh Nóra, a Bögrec fazekasműhely alapítója fiatal fazekas Budakesziről találóan fogalmazta meg az Intercisa Múzeumban kedden este tartott előadásában, hogy miért is esik jól a szemünknek egy-egy ilyen tárgy látványa: mert alternatívát jelent a fogyasztói társadalom tömeggyártásával szemben, vagyis egyedi, eredeti, személyre szóló, környezetbarát, és talán még az alkotóját is ismerjük. Legalábbis neki nagyon szoktak örülni, amikor egy megrendelt darabot leszállít a megbeszélt helyre: nahát, de jó, kedveském, hogy megismerhetem önt!

A fenti meghatározások akár még egy néprajzi fogalomtárba is beleillenének – s ezen nem is csodálkozhatunk: hiszen Németh Nóra néprajz szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, bár még tanulmányai alatt elkezdte fazekassá képezni magát egy kétéves tanfolyamon. Már középiskolás korában biztos volt abban, hogy valamilyen kézműves-foglalkozást választ, olyat, amiben használati tárgyakat készíthet, amelyek mindenki számára elérhetők, színekkel foglalkozhat, szabad rajzokkal díszítheti.

2015-től, diplomája megszerzésétől lett hivatásos fazekas – és nagyon érdekes volt, ahogyan elmagyarázta, ebben a szakmában mi mindennel kell manapság megküzdenie egy fiatal vállalkozónak! Röviden: amikor elhozza kész tárgyait a bérégetőtől, akkor tart nagyjából a munka felénél... Internetes honlapot készített ugyanis, ott fényképeken mutatja be kollekcióját, vagyis dokumentálnia kell mindent, leírást készíteni, facebook-oldalán hírverést csapni az egésznek, árazni, könyvelni, kapcsolatot tartani a vevőkkel, vásárokra járni: tulajdonképpen az a csoda, hogy van ideje leülni a lábbal hajtós korongja mellé, hiszen mindent egyedül intéz, az anyagbeszerzéstől kezdve.

Emellett tavaly nyert a Vándor fazekassegéd pályázaton, és végigjárta az ország mestereit, tanulni. De nem irigy a megszerzett tudásra: közönségét formabontó módon be is vonta a tárgyak készítésébe: a folyosón felállított asztalnál mindenki kipróbálhatta magát...