Érezhető a fejlődés minden településen

Sokan elképzelni sem tudják, vagy már nem emlékeznek, valójában milyen elképesztő hátrányból indult ez a körzet 2010-ben. Korábban Dél-Fejér a baloldali kormányok által elhanyagolt, szűkülő lehetőségekkel bíró és magas munkanélküliségtől szenvedő térség volt. Építkezés helyett az intézménybezárások voltak jellemzőek, nem újultak meg közintézmények, utak nem épültek, a vállalkozások és a gazdák pedig küszködtek. Varga Gáborral a terület országgyűlési képviselőjével beszélgettünk.

Azt hiszem kimondhatjuk, hogy az elmúlt bő egy évtizedben nagyon sok dolgot sikerült megváltoztatni és megvalósítani Dél-Fejérben! 

– A vidék iránt elkötelezett polgári kormányok támogatásával mára sikerült a hátrányunk jelentős részét lefaragnunk. Megtisztelő és büszke vagyok arra, hogy ezt a fejlődést én is segíthetem az itt lakók bizalmából, hiszen 2010 óta képviselem a dél-mezőföldi polgárokat az Országházban. Ezen idő alatt, a kormány vidékfejlesztési szándékának és támogatásának köszönhetően a mi térségünk új lendületet kapott: drasztikusan lecsökkent munkanélküliség, épülő-szépülő települések, bővülő és javuló minőségű közszolgáltatások, szépen gyarapodó családok és vállalkozások jellemzik ma már a térségünket, és sikerült a drasztikus népességfogyást is megállítanunk. Büszke vagyok az itt élőkkel közös munkánk eredményeire: a megújult közintézményekre, közösségi terekre, a szépülő és bővülő bölcsődékre, óvodákra, iskolákra és egészségügyi intézményekre, a megújuló utakra, az új kerékpárutakra, az új és megújult sportlétesítményekre szerte a választókörzetemben. 

A Dél-Fejérben élőknek is fontos, hogy világos jövőképük legyen. Tervezhető a fejlődés üteme és módszertana? 

– Határozott elképzeléseink vannak, hogy mint közösség, merre szeretnénk fejlődni, és hogy ehhez a fejlődéshez milyen beruházásra, eszközre, forrásra lenne szükség. A szilárd jövőkép értékét manapság, úgy gondolom, nem kell senkinek sem bemutatni. Mára valamennyi 2000 fő feletti településünk kiépített csatornahálózattal rendelkezik – szeretnénk ezt az összes településünkön megvalósítani. Abán és Enyingen új rendelőintézetet építettünk, a sárbogárdi rendelőintézetet pedig teljes körűen modernizáltuk. Szinte valamennyi településen felújítottuk vagy felújítjuk az orvosi rendelőket, számos szolgálati lakást. Van, ahol teljesen új rendelőt építettünk: 2020-ban adtuk át például a párját ritkító lepsényi egészségházat. Az elmúlt években csaknem 100 kilométer alsóbbrendű utat, főutat és belterületi utcát raktunk rendbe, és egy új Sió-hidat is építettünk Mezőkomárom és Szabadhídvég között. Ezek összköltsége bőven meghaladja a 10 milliárd forintot. 

Az intézmények felújítására és korszerűsítésére milyen lehetőségiek voltak, és vannak? 

– A Magyar Falu Program segítségével tudtuk felújítani a hantosi és a nagylóki óvodát, az előszállási és a kislángi iskola tornatermét, valamint az alapi és az előszállási iskolákat. A Magyar Falu Program biztosított forrást településeinknek csaknem 400 millió forint értékben közterület karbantartó eszközök beszerzésére is. Csaknem 200 millió forintos nagyságrendben szolgálati lakások újultak meg többek közt Tácon, Daruszentmiklóson, Sárosdon és Mezőkomáromban. Az összesen csaknem 200 millió forintból felújított orvosi rendelőket több mint 100 millió forintnyi új orvosi eszközzel tudtuk felszerelni. Baracson felújítottuk az iskolát, az új óvodát négy éve, az új bölcsődét két éve vették birtokba az gyerekek és a nevelők. Cecén csaknem 1 milliárd forintos iskola- és tornaterem-fejlesztést hajtottunk végre. Sárbogárdon a Mészöly Géza Általános Iskola újult meg félmilliárd forintból, Sárszentmiklóson és Lepsényben felújítottuk az iskolát, Dégen kívül-belül teljesen újjá varázsoltuk három évvel ezelőtt az általános iskolát. Sárkeresztúron a meglévő iskola felújítása mellett ugyancsak 2020-ban egy 4 osztályos új iskolarészt is építettünk. A Baracson, Kisapostagon, Mezőfalván vagy Seregélyesen találhatóhoz hasonló szépségű és jól felszerelt óvodák sorát építettük meg az elmúlt években, Vajta tavaly vette birtokba az új intézményét, Szabadhídvégen is zajlanak már a munkálatok. Szintén kormányzati támogatással, 2020 óta a választókerületem 13 településen, köztük Seregélyesen, Mezőszilason, Sárosdon és Mezőfalván adtunk át új bölcsődét, összesen több mint 2 milliárd forint értékben. Mezőszilason és Cecén teljesen új tornacsarnokot építettünk, Enyingen és Sárbogárdon emellett új tanuszodák állnak az általános iskolások és a nagyközönség rendelkezésére. Sárbogárdon új multifunkciós sportcsarnok és új rendőrkapitányság építése valósult meg, valamint elkészült az iparterület fejlesztése és az inkubátorház építése is. Nagy erőkkel dolgozunk azon, hogy végre az új mentőállomás építése is elindulhasson. 

Azt hiszem, ezek az eredmények önmagukért beszélnek, de felteszem bőven akad még munka a területen?

– Én is ebben a térségben élek, négy gyermek boldog édesapjaként. Itt nőttem fel, a családomnak generációk óta a gyönyörű Dél-Mezőföld az otthona. Becsülöm az itt élők tenni akarását, mert tudom, hogy csak kitartással, szorgalommal és kemény munkával érhetjük el céljainkat. Vannak a dégi Festetics-kastélyhoz vagy a VADEX Ökocentrumához hasonló csodáink, virágzik a horgász- és kerékpáros turizmus, mégis ez a vidék máshogy szép, más miatt jó itt élni, mint egy hegységben vagy a Balaton partján – de akik itt élünk, jellemzően semmi pénzért nem cserélnénk el. A természetközeliség, a kedves és dolgos emberek alkotta közösségek nem véletlen, hogy megragadják az ide látogatókat. Természetesen célunk a környezettudatos iparágak, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztése, megágyazni az új munkahelyek ide településének, valamint a családok és a fiatalok számára még vonzóbb életkörülményeket biztosítani. Ezeken a területeken már sokat léptünk előre, és Magyarország Kormánya támogatásával Dél-Fejér fejlődése a jövőben is töretlen lehet.

Beszéljünk egy kicsit a közlekedés és úthálózat kérdésről, milyen fejlesztésekre és beruházásokra készülnek ezen a területen? 

– Dél-Fejér számára nyilvánvaló gazdasági szintlépést fog jelenteni az M8-as gyorsforgalmi út és a 63-as számú főút 2×2 sávos gyorsforgalmi úttá való fejlesztése. Előbbi „öv–autópályaként” kapcsolja majd be az ország és Európa gazdasági vérkeringésébe Dél-Fejért, míg utóbbi a Dunántúl egyik legforgalmasabb tranzit útvonalát teszi gyorsabbá és legfőképp biztonságosabbá várhatóan 2028-tól. A 63-as és a 64-es számú főút teljes hosszában való felújítására hamarosan sort kell kerítenünk, valamint a sárbogárdi elkerülő utat is meg kell építenünk. Minden e tekintetben még fejlesztendő településünkön a belterületi utak korszerűsítésére is meg kell találni a további forrásokat, jogos elvárás az itt élők részéről a normális állapotú utcahálózat.

A vállalkozások helyben tartása és a munkahelyek létrehozása, a megélhetés kérdése is fontos feladat, ezt hogy látja jelenleg? 

– Az ipari területeink felelős és jó gazda szemléletű hasznosításával már most is számos vállalkozásnak adnak otthont, új munkahelyeket létrehozva a helyi munkanélküliséget már eddig is drasztikusan lefaragó Dél-Fejérben, itt azonban még bőven nem értük el a képességeink határát. Dél-Fejérre mindig törekszem úgy tekinteni, mint 35 kisebb–nagyobb település közösségére. Nyilván fontosak a szemnek is látványos építkezések, beruházások szerte a választókörzetben. Az épületek azonban mit sem érnek, ha nem töltjük meg őket élettel, ha nem építjük és gondozzuk a helyi közösségeket falvainkban és városainkban. 2022 ősze és 2023 tavasza között munkatársaimmal úgy döntöttünk, hogy egy sorozat keretében minden településünkre ellátogatunk. Leülünk beszélgetni a helyi közélet formálóival, polgármesterekkel, pedagógusokkal, közösségszervezőkkel, szociális munkásokkal, meghatározó civil szervezeti vezetőkkel és vállalkozókkal arról, hogy a helyi közösségi életet hogyan lehet feléleszteni, vagy továbbra is úgy lendületben tartani, hogy a településen élők jól érezzék magukat, szeressenek ott élni, ez a trend a jövőben is fennmaradjon vagy még tovább javuljon.

Számtalan rendezvényre hívják, és rengeteg emberrel találkozik naponta a településeken, össze lehet foglalni röviden, hogy miket tapasztal meg egy-egy beszélgetés, vagy találkozás alkalmával? 

– Szeretnek az emberek itt élni, jól érzik itt magukat, túlnyomó többségük itt képzeli el saját és családja jövőjét is. Felemelő érzés azt hallani 800 fős településen élő kisgyermekes anyukáktól és 3-4 ezer fős nagyközségben élő idősektől egyaránt, hogy eszük ágában sincs elköltözni, nekik az ő településük jelenti a világ közepét 2023-ban. Jól is van ez így, azon kell dolgoznunk, hogy ez az érzés megmaradjon. Valahol itt kell keresni a sikerünk „titkát”. Úgy gondolom, hogy Dél-Fejérnek erős lokálpatriotizmusra épülő jelene és ezért biztató jövője is van. Természeti értékeink, tiszta környezetünk, egyre vonzóbb életminőséget nyújtó falvaink és városaink teszik Dél-Fejért az ország egyik legszebb, legszerethetőbb otthonává minden korosztály számára. Azon dolgozunk, hogy ez még nagyon sokáig így is maradjon.Forrás: feol.hu