Péntektől hosszabbodnak a nappalok

A Téli napforduló, avagy napéjegyenlőség az idén december 22-re, péntekre esik, és ez a csillagászati tél kezdete is.

A napfordulók és napéjegyenlőségek a Föld forgástengelyének hajlásszöge miatt következnek be. A Föld forgástengelye nem merőleges a Nap körüli pályájára, hanem 23,5 fokos szöget zár be vele. Ennek következtében az északi féltekén az év során kétszer, decemberben és júniusban van olyan nap, amikor a Nap a legmélyebben jár az égen. Ezen a napon van a téli napforduló az északi féltekén, és a nyári napforduló a déli féltekén.

Az északi féltekén a téli napforduló az év legrövidebb napja és a leghosszabb éjszakája. Ezen a napon a Nap a horizont alatt van a leghosszabb ideig, és csak 8,5 órát van fent. A napforduló után a nappalok fokozatosan hosszabbodnak, és az éjszakák rövidebbek lesznek.

Számos népszokás és hagyomány kapcsolódik ehhez a naphoz. Egyfajta fordulópont az évben, ezért lélektanilag mindig is fontos volt.  

Az ősi magyarságnál a téli napforduló volt a Karacsun, azaz a sötétség és a tél elleni ünnep. A napforduló idején a tűz fontos szerepet játszott, hiszen a tűz a fényt és a meleget jelképezte. A tűz mellett más termékenységvarázsló szertartásokat is tartottak, például szőlővesszőt hajtották vízbe, hogy megjósolják az adott évi bortermést. Ezekről részletesebben a nepszokasok.hu oldalon olvashatnak.