Több, mint 10 év után volt munkásgyűlés a vasműben

Mint ismeretes a Liberty Steel magyarországi vállalata ezév október 20-tól teljes jogú tulajdonosa lett a felszámolt Dunaferr eszközeinek, termelőeszközeinek. A Liberty Dunaújváros brand néven működő cégcsoport vezetése a szakszervezetekkel történt tárgyalások során már jelezte, hogy szándékaik szerint nyitottak egy új kollektív szerződés megkötésére és jelezték azt is, hogy rövid időn belül munkásgyűlést is tartanak. 

Szerdán „eljött az idő”, mintegy 300-an biztos, egyes becslések szerint ennél többen is eljöttek a vállalat kultúrtermébe, hogy meghallgassák a menedzsment tájékoztatóját a 100 napos programról, a vállalat előtt álló feladatokról, változásokról és választ kapjanak az írásban feltett kérdésekre. A tájékoztatót a menedzsment részéről Ashok Patil, a Liberty Steel Group európai pénzügyi igazgatója, Rahul Yenurkar, a Liberty Dunaújváros üzemeltetésért felelős ügyvezető igazgatója, és dr. Móger Róbert, a vállalat HR és kormányzati kapcsolati igazgatója tartotta.

Arról már korábban is hallhattunk, hogy a cég paradigma váltás előtt áll. Az új technológiára, az elektroacélgyártásra történő átállás Dunaújvárosban is időbe telik, hiszen a Liberty Steel nem csak városunkban, hanem Lengyelországban, Csehországban és Romániában is termel, beágyazva tevékenységébe azokat a technológiákat, amelyekkel eredményesen működhet. 

Integrálni a Liberty Dunaújvárost a cégcsoportba

Ashok Patil prezentációjában bemutatta a 100 napos program irányító bizottsága tagjait. A program sikeres lebonyolításáért felelős vezetője Arnaud De Wert, ő a Liberty Steel Group operatív vezérigazgató – helyettese, Rahul Yenurkar, akit cikkünk elején már bemutattunk, Manish Agarwal, a Liberty Steel Group iparági teljesítmény menedzsmentjének vezetője, Apnav Miglani, aki sok éves tapasztalatokkal rendelkezik a vállalati pénzügyek, a kincstár, a kockázatkezelési programok területén és természetesen maga Ashok Patil, aki a fentebb felsorolt személyekről adott tájékoztatást. 

Ashok Patil – tapasztalt szakemberként - arról beszélt, hogyan kívánják integrálni a Liberty Dunaújvárost a Liberty Csoportba az itteni szakemberek bevonásával annak érdekében, hogy megfelelő pályára állítsák a céget.  Az irányító bizottságnak a 100 napos program alatt a napi operatív feladatok mellett foglalkoznia kell az itteni üzleti tevékenység átalakításával is. Egyik legfontosabb eleme ennek a költségszerkezet átvizsgálása, folyamatosan – a Benchmark adatok mentén - összehasonlítva a csoport többi tagjának költségstruktúrájával, a hatékonyabb működés elérése érdekében. Nagyon fontos az, hogy a költségeket megfelelő szinten tartsák ahhoz, hogy értéknövelő tevékenységet tudjanak végezni. Ennek érdekében kell meghatározni a következő évi üzleti tervet, amely mentén működnek majd, legfőképpen arra fókuszálva, hogy ezt a dunaújvárosi gyárat Green Steel üzletággá alakítsák át a következő években. Ennek a folyamatnak nagyon fontos eleme az, hogy hatékonyan tudjanak együttműködni az acélipari vállalatcsoporton belül is. Ennek érdekében legfelsőbb szinten heti és havi rendszerességgel megbeszéléseket tartanak, ennek köszönhetően gyorsan tudnak döntéseket hozni annak érdekében, hogy a forgalom és a működés csoport szinten is sikeres legyen.

A Liberty Dunaújváros üzemeltetéséért felelős ügyvezető igazgatójaként Rahul Yenurkar, aki évtizedek óta felsővezetőként dolgozik az acéliparban, - párhuzamot vonva vállalati tapasztalataival-  elmondta, hogy itt Dunaújvárosban is csökkenteni fogják a fix és változó költségeket. Ezeket az átalakításokat végre fogják hajtani annak érdekében, hogy eredményesen működjenek. (Egy kis kitérőt téve elmondta, hogy egyébként itt lakik a város közelében, pár hónap után megszerette a magyar ételeket és jól érzi magát Magyarországon. – a szerk.) 

Rahul Yenurkar kiemelte, hogy Európában az acéliparban negyedik legnagyobb Liberty Csoport egy nagyon fontos helyszíne Dunaújváros, amely adottságait tekintve együtt tud működni a csoport többi tagjával. Emlékeztetett arra, hogy vannak gyáraik Romániában, Lengyelországban, Csehországban. Ezért is döntöttek úgy, hogy megvásárolják a vasműt, hogy ezeket a szinergiákat tovább bővítsék a csoportban.

Első kézből a Liberty Steel Group-ról

A Liberty Dunaújváros vezetője megfogalmazása szerint az acélipari divizió alapvetően három részre tagozódik . Az egyik a nyersvasalapú acélgyártás, amelyek Ausztráliában, illetve az európai helyszíneken jelenleg a romániai Galatiban, a csehországi Ostravában és Dunaújvárosban vannak. A második pillér a Liberty Green Steel, ilyen gyáraik vannak Ausztráliában, az USA-ban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban. A harmadik pillér a downstream üzletág, amelyhez sok feldolgozó, termelőüzem tartozik. Mindez azt jelenti, hogy az nyers- és alapanyagoktól elkezdve a feldolgozott acéltermékekig mindent elő tudnak állítani. Piacaik az autóipar, az építőipar, a gáz- és olajipar, de szállítanak bevonatos termékeket is például a légitársaságok részére.  Dunaújvárosban egy csomópont lenne az európai gyárak között, összekapcsolva a környező acélpiacokat is, ezzel széles termékválasztékot nyújtva egész Európában.

A közeljövő feladatairól

Rahul Yenurkar kitért a közeljövő feladataira is. Azzal, hogy Dunaújváros a Liberty Csoport tagja lett, a csoport standardok alapján kell történnie az átalakításnak. Ezt 100 napos programnak hívják, ami már elkezdődött és folyamatban is van. 

A következő időszakban a termelés felfuttatását bugák beszállításával kívánják megoldani. Az acélpiaci helyzet javulását várják már a jövő év elejétől, és amennyiben ez bekövetkezik, akkor megvizsgálják a nyersvas és acélgyártás újraindítását. Úgy fogalmazott, hogy kokszolókat folyamatosan üzemben tartották és tartják, a nagyolvasztók pedig úgy lettek leállítva, hogy azok újra indíthatók legyenek. Ahogy a piaci, értékesítési árak javulnak, és eközben sikerül javítaniuk a költségszerkezetükön, a fix és változó költségeiken, akkor sokkal jobb esélyük lesz a túlélésre.  A költségek átvilágítása a helybéli szakemberekkel együttműködve transzparens módon történik. Ehhez kérte a munkavállalók együttműködését. Az átalakulás utáni működéshez pedig biztosítják a képzési programokat is. Szeretnének egy zöldebb, fenntarthatóbb jövőt biztosítani az itt élők számára.

A képzésekről, ösztöndíj programról

A munkásgyűlés egyik legjobban várt része a munkavállalók által feltett kérdések voltak. Az elektronikusan közel 300 kérdést tíz kérdéscsoportba sorolták, amelyekre a menedzsment képviseletében dr. Móger Róbert HR és kormányzati kapcsolati igazgató válaszolt.

Az igazgató a kérdések megválaszolása előtt elmondta, hogy az acélpiaci helyzet alakulásától függően januártól indulna a folyamatos termelés és márciustól egyre növekvő termelési szintet szeretnének elérni. Ezzel együtt kiemelte, hogy képzésekkel, tréningekkel kívánják felkészíteni a munkavállalókat a változásokra, amelyekről részletesen tájékoztatni fogják őket. 

A Green Steel technológiai képzésre van két évük, ezt is időben el akarják kezdeni. Ez mind középfokú, mind pedig felsőfokú képzéseket is jelent a Green Steel Akadémia keretein belül, szorosan együttműködve a Dunaújvárosi Egyetemmel. 

A vasműben rég nem tapasztalt ösztöndíj program lehetőségét kínálja a Sanjeev Gupta elnök által alapított GFG Alapítvány, amely egy működő modell, és ami elsősorban a középiskolásokat orientálja a vasmű, a „zöldacél” folyamat megismerésének irányába. 

Nincs létszámleépítés a Liberty Dunaújvárosnál

Arra a kérdésre, hogy a létszámleépítés mennyire érinti a vasműs dolgozókat, dr. Móger Róbert elmondta, hogy ez nem érinti a Liberty Dunaújváros munkavállalóit. Az igazgató kifejtette, a Dunaferrbe korábban beszállító cégeknél történnek elbocsátások. A Dunaferr és körülötte a kiszolgáló cégek kapcsolata lényegében úgy nézett ki, hogy a Dunaferr veszteséges volt, az összes többi cég meg nyereséges. Ebben történik most elmozdulás, egyfajta váltás, ami szintén a 100 napos program része. Zajlanak az egyeztetések arról, hogyan lehet azt megoldani, hogy a beszállító cégek is rentábilisak legyenek, ugyanakkor a Dunaferr-t felvásárló Liberty Dunaújváros is nyereséges legyen, hogy az elkövetkező időszak beruházási költségeit ki tudja termelni. Ennek valószínű lesznek a cégek között áldozatai, amelyek nem tudják megvalósítani azt, amit a Liberty Dunaújváros kér. Nyilván itt folyamatosan a költségekről van szó, ezek fogják meghatározni a jövőben azt, hogy a Liberty Dunaújváros sikeres lesz vagy sem. Hogyha a költségeket a megfelelő szintre le tudja csökkenteni akkor sikeres lesz, ha nem tudja, nem lesz! Amelyik beszállító cég tudja ezt teljesíteni azzal folytatják az együttműködést, amelyik nem, attól megválnak. Ennek az eredménye az, hogy bizonyos sajtóorgánumokban a leépítésekről szóló hírek keringenek. Nem a Liberty Dunaújváros bocsát el embereket. 

Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik, hogy a külsős vállalkozók egy részével meghosszabbították a szerződést, vannak olyanok, amelyekkel folyamatban vannak a tárgyalások és vannak olyanok is, akikkel nem hosszabbítanak. 

Kollektív szerződés, bérfejlesztés, jutalom

A munkavállalókat élénken foglalkoztatja, hogy lesz-e új kollektív szerződése a vasműnek. Az igazgató elmondta, hogy az érdekképviseletekkel elkezdődtek az új kollektív szerződéssel kapcsolatos tárgyalások. Jelenleg az érvényben lévő munkáltatói utasítás szerint történnek a munka törvénykönyvén felüli munkavállalói kifizetések. Amíg az új kollektív szerződés nem készül el, addig ez érvényben van. 

Kiemelt kérdés volt a bérfejlesztés kérdése. Az emberek az elmúlt egy évben is megkapták a fizetésüket. (Köszönhetően a Kormánynak és a Liberty-nek – a szerk.)  Az igazgató tudja jól, hogy van bérfejlesztési igény, de ezt egy rendszerben, egy csomagban, - a kollektív szerződés, jutalom, bónusz, fizetésemelés - szeretnénk kezelni. A szakszervezetekkel együtt ezen dolgoznak.

Több fontos téma is szóba került még, a négy műszakkal, a munkavállalók által igényelt banki hitelekkel, a munkavállalói orvosi alkalmassági vizsgálatokkal, az állásidővel (nem lesz – a szerk.)  és más témákkal kapcsolatban, amelyekre a dolgozók a helyszínen kaptak választ.