Átadták a Tolna Vármegyei Év Vállalkozója díjakat (képgalériával)

Demján Sándor kezdeményezésére 2003-ban adták át az első a Prima Primissima díjakat. Őket két évre rá, elsőként a Tolna Vármegyeiek követték.  A mostani esemény résztvevőit elsőként Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára köszöntötte, akinek a beszédéből idézünk:

– Örülök annak, hogy a VOSZ Vármegyei szervezete 2005-től évről-évre megrendezi ezt a gálát, ahol helyi kiválóságokat díjaznak a szakmai, illetve közéleti kategóriákban. Ez alkalommal is tizenhét kiválóság neve hangzik el. Ez úton is szívből gratulálok nekik! 

Tőle hallottuk díjat alapítóról szóló, örökérvényű, máig tanulságos történetet:

– Demján Sándor a Skála Metró igazgatójaként a délelőtti órákban sétált az áruház folyosóján és az egyik üzletben meglátta a százával sorakozó árut, amire az volt kiírva, hogy román póló 900.- Ft. Megkérdezte az eladónőt, hogy mennyit adott el belőle, aki elárulta, hogy egyet sem. Visszafelé szólt neki, hogy vegye le azt a táblát, és írja ki, hogy „Import póló 100.- Ft”. Amikor délután arra járt megkérdezte tőle, hogy hová lett az az árú? Mire a hölgy azt válaszolta, hogy mindet eladtam!

A küldetésünk

Gesztesi Béla, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója is köszöntötte a díjazottakat, s a gála résztvevőit. Rövid előadásából idézünk:

– A szövetségünk alapítói annak idején máig érvényesen pontosan meghatározták a küldetésünket. Ez a magyar vállalkozások és munkaadók tevékenységének és sikerének a támogatása. Ez a Demján-örökség, amit mi büszkén viszünk tovább. Az alapelveink pedig az önkéntesség, függetlenség, együttműködés és szakmaiság. A mai díjakat átvevők tevékenysége példaértékű mindannyiunk számára.

Dávid István vehette át az elismerést

A Tolna Vármegyei Év Vállalkozója díjat elsőként Dávid István vehette át. Az elhangzott méltatásából idézünk:

Dávid István a Dunaföldváron található jó hírű Aranyfácán étterem és a Kelecsárda tulajdonosa 1966-ban született. A vendéglátó pályára 1988-ban lépett és 1991 óta vállalkozóként dolgozik.  A kezdetektől megfogta a szakmának az a varázsa, amikor a betérőket a várható kívánságaikat előre átgondolva, felkészülten látjuk vendégül.  Máig ennek a szolgálatnak megfelelően végzi a dolgát. Egész életében fölvállalta azt a versenyhelyzetet, amibe őt és a pályatársait az élet belekényszerítette, és sikerrel helyt is állt benne. Ez nála a folyamatos gasztronómiai és az azt kiszolgáló technológia és marketing fejlődést is jelenti. A hagyományos éttermi vendéglátás és az All You Can Eat rendszer mellett egész éven át szívesen áll helyet a bálok, és a különleges partik kihívásainak. Külön szenvedélyének látszik a nagy létszámú, folyamatosan változó igényeket támasztó szabadtéri rendezvények kiszolgálása is.

Az alkalmazottait a munkatársainak tekinti, felelőséget érez irántuk. Jó kapcsolatban áll velük, kölcsönösen élvezik egymás bizalmát, amire azért törekedett, hogy segíteni tudja őket, amikor szükségük lehet rá. Igazi csapatot épített belőlük, akikkel vállvetve végzik el a nem könnyű feladataikat. Fontosnak tartja és törekedik a továbbképzésükre. A Covid-járvány alatt is együtt tartotta őket.

A duális képzés híveként az általa működtetett egységekben az ott végzett tevékenységeknek megfelelően folyamatosan helyet biztosít a szakképzésnek. Fontosnak tartja, hogy a fiatalok és a munka mellett a szakmát megtanulni szándékozók a valóságos élethelyzetekben, a munkahelyükön szakemberekként dolgozó mesterektől sajátíthassák el az ismereteket. Ők már a kezdetektől találkoznak a vendégekkel és a munka során azonnali megoldást követelő problémákkal. Felkészült munkavállalók válhatnak belőlük.

A munkáját a közösség irányában is felelőséggel végzi. A segítségére sokan számíthatnak.

A díjazott meghatódott

– Jóleső hitetlenkedéssel fogadtam a róla szóló értesítést. Először az jutott eszembe, hogy vajon tényleg megérdemlem én ezt a megtisztelő címet? Aztán egy kicsit érlelve magamban ezt az élményt, elismerem, hogy meg is hatódtam miatta. Hálás vagyok érte és most úgy érzem, hogy ezentúl még keményebben kell helytállnom. Egy ilyen sikert senki sem érhet el egyedül. A tevékenységemben mindig támaszkodhattam az  általam vezetett tehetséges és fáradhatatlan kollektívára. Velük együtt a legfontosabb munka,- és alkotótársamra, a feleségemre Dávid Katára. Köszönöm nekik!