A teherautó platóján

A múzeum előtti padon ülve csütörtökön „megtekintettem” a Városháza térre szervezett politikai gyűlést. A múzeum udvarán, a „rácsok mögött” Lenin állt a vártán, előttem kissé távolabb, mikrofonnal a kezében Magyar Péter szónokolt. Nem tisztem minősíteni azt az embert, aki most a teherautó platójára felkapaszkodva mondta a „tutit”. Azt azért megosztanám, hogy a mintegy ötszáz fős hallgatóság százfős magja a kisteherautó mellett állva a szónok által előre megkomponált kérdéseire kórusban mantrázta az igeneket vagy épp a nemeket. Hol így, hol úgy. Hogy miért is mondom ezt? A szónok felkészületlenségéről árulkodott ugyanis az, hogy számos, a platóról általa feltett kérdéseke rossz választ adtak a lent álló emberek. Ezen talán nem is csodálkozunk, hiszen a szónok hallgatóságának egy busznyi része az esemény előtt állítólag egy óvárosi fagyizóban nyalt.  Jó lett volna azonban tájékozódniuk is, ha már eljöttek hozzánk.