A tiszteletet ki kell érdemelni

A hat évfolyamos gimnáziumi képzésben jelenleg öt osztály vesz részt, jövőre már hat fog tanulni a hatosztályos, és nyolc a négyosztályos képzési rendszerben, bővítést már nem terveznek.

A műveltséget nem a gólya hozza, írja Márai. Ezt napjainkra vetítve az iskolarendszer „csak” egy keret, azt a pedagógus, a diák, nota bene a szülő együtt tölti meg tartalommal. Hogyan látja Ön ezt?

– Abszolút csatlakozom ehhez. A szülőkkel, a családokkal, akik ránk bízták gyermekeiket párhuzamosan, együtt neveljük őket. Az a szó, hogy szocializáció úgy telik meg tartalommal, hogy a gyerekek a családból hozzák magukkal személyiségük alapvonásait, amelyeket elsőként otthonról hoznak. A közösségi, a társadalmi nevelés alapjait azonban az iskolában kapják meg. Ennek a felelőssége rajtunk van.

Önből a pszichológus is beszél, hiszen az egyik képzettsége, ha jól tudom ez.

– Nem lehet elválasztani a kettőt, hiszen a pszichológia és a pedagógia abszolút rokon területek, egymásra épülnek. Azt gondolom, hogy a mainál hangsúlyosabban jelen kellene lenni gyermekeink nevelésénél, mert a felgyorsult világ kevesebb időt ad vagy szán erre.

A színvonalas oktatáshoz felkészült pedagógusok kellenek. Sok a külső hatás, éppen ezért nagy a felelősség is e téren. Hogyan lehet lépést tartani ezekkel a kihívásokkal?

– Valóban nem egyszerű. Az anyagiak utáni hajsza, és ezt nem ironikusan mondom, sajnos majd mindent felül ír. A pedagógusoknak két lábbal a földön is kell állniuk, ismerni kell a társadalmi kihívásokat, a családok életének szokásait. Tehát nem elég csak a tudást és az információt átadni, hiszen nemcsak közoktatásról, hanem köznevelésről is szólnak ezek a folyamatok. Ehhez nem kell pszichológusnak lenni, hiszen a pedagógusok is tanulnak pszichológiát és tudjuk, hogy egészen kis gyermekkortól az ifjú korig alakulnak ki a személyiség fejlődés abszolút alapjai a fejlődés lélektan szerint. 

Mennyire lehet lefejteni, le kell-e egyáltalán fejteni azokat a külső hatásokat az iskolában, amelyek nap, mint nap érik a diákokat és érnek bennünket is. Olyanra gondolok, hogy nem feltétlenül kell mindenáron tanult embernek lenni ahhoz, hogy vagy keményen dolgozni azért, hogy jól éljünk, gyakran például a média, vagy akár a környezetünk is ezt közvetíti. 

– Egyrészt a személyes példánál nincs jobb! Nyilván szükség van a verbális kommunikációra is, hogy ténylegesen beszéljünk ezekről a tartalmakról. Szükség van olyan foglalkozásokra, mondhatni terápiás jellegű beszélgetésekre, amikor át kell adnia az intézményben dolgozó felnőttnek, a pedagógusnak a személyes példáját. Hitelesnek kell lenni, mert a tisztelet nem attól van, hogy én vagyok a tanár, vagy az igazgató, a tiszteletet ki kell érdemelni! És ha ezt kiérdemeljük, akkor szavaink, amit mondunk azok is meghallgatásra találnak és akkor olyan személyes példák is lehetünk, akikre a diákok adott esetben hasonlítani akarnak. 

A pedagógusoknak ismerni kell napjaink történéseit a világban, beszélni kell tudni róla, hiszen a diákok részéről felmerülhetnek ezekkel kapcsolatban is kérdések, amelyekre adott esetben hiteles válaszokat várnak akár a pedagógustól is. 

Természetesen nem mindegy az sem, hogy a szülők, a családok hogyan kezelik ezt. Igazából velük együtt, közösen lehet ezt jól csinálni. Az iskolai kötetlen – hagyományteremtő – közösségi, családi programjaink is ezt erősítik. Abban bízva, hogy fiataljainkra ne a „minél kevesebb befektetéssel, minél többet szakítsunk” gondolkodásmód legyen jellemző, hanem a munka világában állják meg a helyüket. 

Dunaújvárosban itt lett először a hagyományos négyosztályos mellett hatosztályos gimnázium. Egy évre vannak attól, hogy valamennyi tervezett osztályt el tudják indítani és végig tudják vinni. Melyek az eddig tapasztalatok? 

– Így van, a hatosztályos képzésünk a jövőre induló osztállyal lesz majd teljes. Ez az iskolarendszerű képzés – fogalmazzunk úgy, hogy – elérte a célját. Különösen igaz ez a nyelvi képzésekre. Hiszen azok, akik ebben a korban már tanultak is valamilyen idegen nyelvet, azok is kezdő csoportban tudták kezdeni tanulmányaikat. A „hagyományos négy év” alatt úgy felkészülni, hogy két középfokú, vagy felsőfokú nyelvvizsgát is elérjenek, kicsit „versenylónak” kellett lenniük a gyerekeknek. A hat évfolyam alatt azonban jobban be tudjuk osztani a képzés idejét, azt sem elfelejtve, hogy az ő 12-13 éves koruk szinte a legalkalmasabb arra, hogy rendszerszerűen nyelveket tanuljanak, és azt a hatosztályos rendszerben végig is tudják vinni egészen a már említett nyelvvizsgákig. 

Mindamellett a középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredmények is azt bizonyítják, hogy jó úton járunk. Ezt folytatni szeretnénk a jövőben is. 

Úgy látom, hogy a „kisgimibe” bekerülni rangot jelent, ahol is egy válogatott csapat jön össze, és ahol nem csak a gyerekek, hanem a szülők is „motiváltak”, értem ezalatt ennek a képzésnek a magas presztizsét.

– Azt tapasztaljuk, hogy ezek között a gyerekek között nagyobb a versenyszellem, és szülők is nagyon részt vesznek ebben a munkában. Az együttes munka rendre meg is hozza a gyümölcsét, amely a tanulmányi eredményekben is leképeződik. 

Már idén elkezdődött ugyanakkor a jövő évi felvételi előkészítők munkája és összesen a hat- és négyosztályos előkészítőkben már most jóval több, mint hatvan tanuló vesz részt, ebből a hatévfolyamos jelentkezők száma huszonhét. Mindez azt mutatja, hogy az érdeklődés nem lanyhul, aminek nagyon örülünk, és a szülőktől, a családoktól érkező hírek is azt erősítik, hogy ők is elégedettek az oktatás színvonalával, ami nagyon fontos visszacsatolás a számunkra. A legutóbbi tanévet követően a négyosztályos végzőseink közül a legtöbb tanulónkat első helyre vették fel, és mindössze ketten nem nyertek csak felvételt felsőoktatási intézménybe a két érettségiző osztályunkból. 

A képzések terén – gondolok itt a szakképzés rendszerére – egyre inkább egymásra épül a középiskolai és a felsőoktatási képzés. Az egyetem keresi a kapcsolatot más középiskolákkal, így Önökkel is. Ez egyfajta orientáció is a hogyan továbbra. Miként tud ebbe rendszerbe bekapcsolódni a POK?

– A Dunaújvárosi Egyetem velünk is kezdeményezte az együttműködési szerződés aláírását, amelyet október 17-én meg is tettünk. Természetes, hogy városunkban igyekszünk együttműködni az egyetlen felsőoktatási intézménnyel és törekszünk arra, hogy segíteni tudjunk számukra, bővítve az ő merítési lehetőségeiket. A gyerekeinknek is jó bizonyos szempontból, hiszen itt a felvételi előkészítőktől kezdve a pályaorientációs tanácsadásig térítés mentesen részt vehetnek ezekben a programokban. Más egyetemekkel is évek óta együttműködünk, kapcsolatban vagyunk az ELTE-vel, a Szegedi Tudományegyetemmel és a Pécsi Tudományegyetemmel is. De működik az is, hogy tanulóink rendszeresen részt vesznek az egyetemek nyílt napjain is, ebben segíteni szoktak iskolánk szaktanárai, akikkel a gyerekek együtt mennek el ezekre a bemutatókra. 

Visszatérő kérdés, hogy az oktatási portfolióban terveznek-e változást, bővítést, vagy inkább a meglévő területekre fókuszálnak?

– Inkább a meglévőkre fókuszálunk, ezt egyértelműen mondhatom, hiszen jövőre elérjük azt a kapacitást, ami az intézmény méreteit illeti. Ahogy mindig is mondtuk, próbálunk családiasak maradni, nem a tömegképzésre, hanem a minőséget kívánjuk megtartani és fejleszteni, erre helyezve a hangsúlyt. 

Az iskola nem csak szigorú képzési helyszín, hanem egy közösségi tér is, amely szintén egy indikátora egy oktatási intézménynek. Hogyan állnak ezen a területen? 

– Ebben a tanévben is sok olyan programot szervezünk, amelyeken erősítjük a gyerekek kötődését az intézményhez. Ezek részei nemzeti megemlékezéseink, a hagyományos családi karácsony, de a gyerekek szeretik a halloween-t is. Az egyik legfontosabb megünneplendő rendezvényünk a szalagavató. Ezeket az eseményeket hagyományosan méltó módon, magas színvonalon szoktuk megrendezni, hogy mindezekből a gyerekek maguk is érezzék melyiknek mi a jelentősége. 

És talán ide köthető az ünnepi alkalmakkor viselt formaruha is, ami egyfajta kötődést, identitást erősít. Mert itt arról van szó, hogy amikor ünneplőbe öltözünk, akkor a lelkünk is ünneplőbe öltözik. Ezek költői szavak, de e mögött ott kell lennie és ott is van a tartalom.