A piacok még nem veszik komolyan az izraeli háborút

A Hamász szombati, Izrael elleni támadása sokkolta a világot, és ismét fellángoltak a félelmek, hogy a világ egy újabb nemzetközi konfliktus felé tart. Pénzügyi szinten azonban a reakciók visszafogottak voltak, miközben a befektetőknek most sokkal óvatosabbnak kellene lenniük – olvasható a Bloomberg véleménycikkében.

Egy ilyen sokkoló geopolitikai esemény után az egyik legelső, és leglátványosabb reakció, hogy a befektetők gyorsan biztonságos menedéket keresnek a pénzüknek – az arany és az amerikai államkötvények elsők szoktak lenni ezen a listán.

Ezek árfolyama valóban emelkedett a hétvége óta, de egyik sem mozdult olyan sokat, mint amire a közgazdászok számítottak – főleg úgy, hogy mindkettő készen állt a ralira az elmúlt hónapok nehézségei után, írja a vg.hu.

Ám nem egyértelmű, hogy ezt a mozgást valóban az izraeli háború okozta. Az utóbbi időben a kötvényárfolyamok esése uralta a pénzügyi vitákat, a piac készen állt a megszorításokra, a Fedtől érkező jegyzetek pedig önmagukban is befolyásolhatták volna az árfolyamokat.

Az arany különösen érzékeny a kötvények reálhozamára, mivel nem termel jövedelmet, így azok csökkenése természetesen a nemesfém árát is felhajtaná.

Az izraeli háborúnak egy ilyen környezetben meglepően kevés hatása volt

Ami a tőzsdéket illeti, a vezető részvényindexek több mint 2 százalékot emelkedtek a konfliktus kirobbanása óta eltelt három kereskedési napon, miközben a hét legfontosabb amerikai részvény – az Amazon, az Apple, az Alphabet, a Meta, a Microsoft, az Nvidia és a Tesla árfolyamai új csúcsra ugrottak az S&P 500 átlagához képest.

Az olaj ára, amelyet egy közel-keleti konfliktus a legjobban tudna befolyásolni, csak néhány órán át emelkedett a támadás utáni nyitásnál, ám azóta vissza is esett – ugyanez igaz az energiaipari részvényekre is, részben az ExxonMobil nagyszabású, a Pioneer felvásárlására irányuló üzlete miatt.

A Citi elemzőinek az összefoglalója szerint a piac pénzügyi szempontból viszonylag kedvező kimenetelt árazott be anélkül, hogy a fennálló kockázatokat figyelembe vette volna:

A piac reakciója azonban egy területen kimagasló volt, mégpedig a katonai eszközöknél. Az S&P repülőgép- és védelmi ipari indexe a világjárvány óta gyengélkedik, a fegyvergyártók számára pedig még az orosz–ukrán háború is csak visszafogott eredményeket hozott. A védelmi részvények a héten azonban hatalmasat ugrottak, az elemzők pedig arra számítanak, hogy még bőven van hely a növekedésre.

Tony Bancroft, a Gabelli Funds védelmi részvényportfóliójának vezetője is felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO jelenleg évente körülbelül 1,26 ezermilliárd dollárt költ katonai felszerelésre, ami 2019-ben még 980 milliárdról indul. A jelenlegi helyzetben ez nagy valószínűséggel tovább fog emelkedni, ami jó hír a fegyvergyártóknak.

A Citi közgazdászai szerint az egyik legnagyobb kockázatot jelenleg Irán jelenti. Az ország, akárcsak az izraeli–palesztin konfliktus, az elmúlt években lecsúszott a nyugati radarról, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokkal és annak régiós szövetségeivel is jelentősen megromlott a kapcsolata.

Egyelőre még korai lenne a jelenlegi helyzetet teljes mértékben beárazni, hiszen könnyen lehet, hogy a konfliktus gyorsan véget ér, a környező országok beavatkozása és a kapcsolatok megromlása nélkül. A piacoknak azonban jobban fel kell készülniük a negatív eshetőségekre is, amelyek az utóbbi években nem egyszer be is következtek.

De még mindig van néhány vonzó lehetőség azok számára, akik komolyan akarják venni az ilyen csúnya előrejelzéseket: a védelmi és energiaipari részvények, az olaj, a nemesfémek és még a kötvények vásárlása is jó választás lenne az eszkaláció elleni védekezéshez.