Vadászati kultúra

2023.06.18. 11:30

Nem kezdők a vadgazdálkodásban – Fél évszázada foglalkoznak fácánneveléssel

A Sárréti Egyetértés Vadásztársaság ötven évvel ezelőtt elhatározta, hogy a területükön lévő fogyatkozó fácánállományt nem csupán megóvja, hanem szakembereikkel közösen beírják magukat a hazai és nemzetközi vadgazdálkodás sikertörténetébe. A Kazsoki-tanyán meggyőződhettünk ennek máig érvényes valóságtartalmáról.

Szente Tünde

Fotó: Szente Tünde

Szabó János hivatásos vadász, a hazai és külföldi vadászok köreiben népszerű fácánvadászatok vadászmestere
Fotó: Szente Tünde

– A fácánok élőhelyei a szántóföldek melletti fás, bokros erdősávok, illetve árkok, ahol búvóhelyet találnak – tudjuk meg Szabó János hivatásos vadásztól. – Március-április a szaporodási időszakuk, ilyenkor halljuk a kakasok jellegzetes dürgését az elfoglalt territóriumukban, amelyet a fácántyúkok felkeresnek, és annak rendje és módja szerint a fészkeiket a tojásaikkal együtt a földre rakják. Az utóbbi időkben azonban a mezőgazdasági táblák szélén lévő fás-bokros élőhelyek beszántása, a rovarölő-szerek használata miatt fellépő ízeltlábútáplálék-hiány következtében a fácáncsibék száma csökken. Ezért tenyésztjük, majd a felnevelés után helyezzük vissza őket természetes közegükbe. Elődeink ezerkilencszázhetvenöt előtt kotlósos ládákban nevelték a fácánokat. A vadászok kaszáláskor gyűjtötték a tojásokat, a traktorosok pénzt kaptak azért, ha összeszedték a fészkeket. A vadászház mögött vadföld és gyümölcsös volt, és megerősödve, oda helyeztük ki a madarakat.

Ha nem nevelsz, nem is vadászol…

Korábban a MAVOSZ központilag előírta és támogatta az apróvadnevelést. Akkoriban szinte minden vadásztársaság nevelt fácánt, majdnem hogy kötelező volt – veszi át a szót Méhes Lajos vadásztársasági elnök. – A hetvenes, nyolcvanas években azt mondták, hogy az intenzív mezőgazdasági termelésben a nagytáblás rendszer tönkreteszi az apróvadat. Ma már tudjuk, hogy ez nem teljesen igaz, ugyanis szép számmal voltak árkok és nádasaink is, amely élőhelyül szolgált. Most azonban, mindent felszántanak, minden fát kivágnak, élőhelyek szűnnek meg. A rendszerváltás óta eltelt több mint harminc év, és a kis parcellákban sincs fácán. Napjainkban kevesebben tenyésztik, zömében a vállalkozó szférába került át a fácánnevelés. A hullámvölgyeket igyekszünk kikerülni azzal, hogy folyamatosan ugyanazt a mennyiséget neveljük: évente öt-hétezer fácánt. Napos korban vásároljuk és hét hetes korukban kerülnek ki a volierekbe, ahol a vadászati idény kezdetére, októberre szépen megerősödnek. Harminc nappal a vadászat előtt helyezzük ki őket a területre. Kereső vadászattal, szakképzett hajtókkal, kutyásokkal zajlik a vadászat. A vadászati idény alatt, október elsejétől február utolsó napjáig egymást sűrűn váltják a fácánvadászat iránt érdeklődő, rendszeresen visszatérő vendégeink.

Arra a kérdésre, hogy vajon a természet rendjébe való beavatkozásról van-e szó, egyöntetű válasz érkezik: - Ha nem nevelsz, nem is vadászol fácánt. Régebben a vadmadárnak volt élőhelye, mostanra ez jelentősen lecsökkent, ezzel minden megváltozott.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában