Minden jó, ha a vége jó!

Pedig egy napra a diákok kedve szerint, csupa vidám dologgal töltötték az idejüket. Ezzel nyugtatott meg Serák Gabriella az iskola intézményvezetője.

– A mai programunk túlnyomó részben egy csodálatos környezetben, a parkunkban zajlik. Ez a már hagyományos év végi Diák Napunk, amikor mindenféle vidám programokat szervezünk. Ez az évközihez képest egy másfajta időtöltés, hiszen a gyermekek nem tanulási környezetben, de mégis együtt vannak ezért sokkal jobban összecsiszolódnak közösségek, mint más esetekben. E mellett a tanárokat is egy másik szemszögben láthatják, például, amikor együtt sportolnak, vagy a koncerten töltik velük az időt. A pedagógusok is tudnak ilyenkor újat mutatni egymásnak. Minél jobban megismerjük a másikat, annál jobb közösséggé válunk, tanárok-diákok együtt.

Flér Henriett tanárnő a Diák Önkormányzat patronálója láthatóan nagy feladatot vett a nyakába, de szemlátomást roppant élvezte. – A mi Diák Napunk egy extra programmal szokott járni. Az idén is úgy alakult. Minden percét imádom. Reggel egy Tanár-Diák röplabda meccsel kezdtünk, aminek óriási a tétje. A nyolcadikosok is mindent beleadtak, de nem tudtak ellenünk győzni! Utána jött Katus Attila aki megmozgatott és életmódtanácsokkal látott el bennünket. A záró nagy meglepetés (mert egészen idáig titokban tartottuk a nevét) Szabyest fellépése volt.

Élvezed még ezt a gyönyörű környezetet?

– Természetesen ezt nem lehet megunni. Évről - évre rá tudok csodálkozni, büszke vagyok és nagyon élvezem, hogy naponta használhatjuk ezt a parkot. A mai vendégeink is rácsodálkoztak és elismerően mondták, hogy itt valószínűleg jó lehet iskolába járni.

Katus Attila személyi edző, életmód-tanácsadó, világ- és Európa-bajnok sportoló. Néhány perc alatt meggyőzte az előszállási iskolásokat a sportszerű élet szükségességéről, akik alig várták, hogy újabb feladatokkal lássa el őket. Vajon az idősebbekhez is van jó tanácsa?

– Azt gondolom, hogy a sport mindenkié. Akinek megvan a keze – lába és van egy kis szabadideje, már neki is láthat. Azt is mondhatnám, hogy ne halogassuk, hogy „ha majd lesz rá időm…”, hanem föl kell ismerni, hogy mennyire fontos az egészséges életmód. Óriási kincs, ha van energiánk és hozzá az egészségünk, mert akkor az élet minden nehézségével szembe tudunk nézni. Jó lesz mindenkinek körülnézni a környezetében és, ha előre gondolkodik és nem úgy akar megöregedni, mint sokan mások, akkor neki kell állni és tenni kell érte. Soha nem késő neki állni, akár az idézőjelben mondott „vén, ötvenes embereknek” is ajánlom a testmozgást és a sokat emlegetett egészséges életmódot. Érezni fogják a különbséget. Nekik is szabad a pálya! Nem mondom elég nehéz nekiállni, Olyan, mint ha az ember sokáig nem fésülködne és egyszer csak nekiáll. Nahát az sem lenne egyszerű, ahogy ez sem, de mindenképpen kifizetődő. Talán tudtunk valamennyit tenni annak érdekében, hogy nyitottabbakká váljanak az egészséges életmód irányában. Azt hiszem arra is fel tudtam hívni a figyelmüket, amik nem a boldogság felé viszik őket, és ez a drog, az alkohol és a dohányzás. Ezért egy nagyon hasznos kis napot töltöttünk együtt.

Két nyolcadikos tanulótól, Csordás Lucától és Einviller-Huli Dávidtól a Diákönkormányzat elnökétől ezt is hallottam. – Nem félek, hogy valami hiba csúszik a gépezetbe, megoldjuk a problémákat is. (Mondta magabiztosan Dávid.) A rendcsinálás már nem a mi gondunk lenne, hiszen ahhoz a tanároknak van igazán ereje. Nem hiszem, hogy bajt csinálnánk a nagy jókedvünkben. Az ősztől Dunavecsén, épületszerkezeti lakatos tanulóként folytatom. A nyári szünetben a mezőgazdasági alapismereteket tanulom és dolgozni fogok a kertünkben.

Lucának sarkos véleménye volta dolgokról. – Nem kell ám ezt a diákigazgatást olyan komolyan venni, inkább egy jó játék az egész. Itt volt a Katus Attila, aki a többséget ugyan beindította, de rám nem volt olyan nagy hatással. Annyira azért nem volt szörnyű, ezért bajom se volt vele, pedig nem a mindenem a mozgás. Nagy meglepetés volt, hogy ma délelőtt föllép nálunk Sabyest. Néhány éve még nagyon sokat lógtam a zenéin, mára viszont „kinőttem” őt. Ettől persze megnéztem a műsorát, csak nem visítottam, mint a fiatalabbak. Szeretnék továbbtanulni. A helyszínül Szekszárdot választottam és általános ápolónak jelentkeztem. A nyáron anyukámékkal Zalába megyünk egyet nyaralni.

Szabó Achilles, azaz Szabyest énekes, dalszerző, dalszövegíró, producer, ezen a délelőttön az előszállási gyermekek megbabonázója volt. - Nagyon örülök, mert megtudtam, hogy titokban tartották a nevemet, de amikor ma reggel kiderült, hogy én jövök,, egyből rám hangolódtak a gyerekek. Amikor megláttak és annak híre ment az osztályok között, akár azonnal kezdhettünk volna. Különleges a helyszín, egy gyönyörű parkban találkozok a közönséggel, színpadot sem építettek hozzá, de jól van ez így. Szerintem most senkinek sem fog hiányozni egyik sem. Nem attól lesz jó egy műsor. Azt már látom, hogy nagyot lehet velük bulizni, hangosak lesznek, nem fogunk csalódni egymásban. 

Szeretek nem hétköznapi helyeken föllépni! – Szerencsére ez sem az. Nagyon sok nagy kaliberű eseményen léptünk már föl és nem igazán újdonság az, amikor az ember színpadról-színpadra jár. Itt most hiányoznak a bevált körülmények, és sokkal kevesebben is vannak, viszont sokkal közvetlenebb a hangulat, úgy hogy ez más kategória, de jó buli lesz belőle. Soha nem húztam a számat egy kisebb létszámot hozó fellépés miatt, ezt is nagyon élvezem. Számomra fontos, hogy aki akar, velem énekelhessen és egy jó élményt adjak neki.