Az ötkarikás játékok világnapja

Az Olimpiai világnap – június 23. – egy nemzetközi olimpiai mozgalom, amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által szervezett sportágakat, és az azokon való tömeges részvételt népszerűsíti. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalosan 1894. június 23-án alakult meg Pierre de Coubertin báró erőfeszítései révén, azóta ezt a megmérettetést az ősi olimpiai játékok újjáélesztésével hagyományosan négy évenkénti megrendezésével népszerűsítik.

Farkas Lajos

Fotó: MW

A politika és a sport

Európában a XIX. század 70-es éveiben kezdett elterjedni a versenyszerű sportolás, így egyre gyakrabban rendeztek nemzetközi versenyeket. A politika viszont árnyékot vetett a sportra is, ugyanis a francia–német szembenállás tükröződött a testnevelés és a különböző versenyek terén is. Ezt kívánta megváltoztatni Pierre de Coubertin francia pedagógus, történész, sportvezető, mégpedig a sporton keresztül. 1889-ben vetette fel először a négy évenkénti megrendezett ókori olimpiák felújításának gondolatát, majd öt év múlva döntés is született az olimpiai játékok modern formában történő felújításáról. Ezt tekinthetjük a Nemzetközi Olimpia Bizottság megalakulásának. Az első újkori olimpia 1896-ban Athénban, a második 1900-ban pedig Párizsban került megrendezésre, meghatározták a kötelező sportágakat is, melyek a következők voltak: atlétika, torna, küzdő, vízi és lovas sportok. Magyarország első olimpiai bajnoka pedig Hajós Alfréd lett. A két világégés miatt elmaradtak az olimpiai játékok, például a második világháború miatt az 1940-es, és az 1944-es olimpiai játékokat nem tartották meg.

Mi is maga az olimpia?

Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olimpiai játékok mintájára. Eszmeisége mindig is kapcsolódott a békéhez és a nemzetek közötti toleranciához. Az újkori játékokat, mint mondtuk 1896-ban indították el, első helyszíne pedig a görög főváros volt, ezzel is utalva az ókori görög játékokra. A négyévente megrendezésre kerülő sporteseményt, melyet még ötkarikás játékoknak is szoktak nevezni, a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró álmodta meg. Az ő nevéhez fűződik az öt karikás szimbólum is, mely egyesek szerint az öt kontinenst jelképezi, de egy másik magyarázat szerint, a sport alapelveit szimbolizálják. Ezek a szenvedély, a hit, a győzelem, a munkaerkölcs, és a sportszerűség.

1948 januárjában a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jóváhagyta az Olimpiai világnap ötletét, hogy megemlékezzen a NOB 1894. június 23-ai, párizsi létrehozásáról, vagyis az olimpiai mozgalom megszületéséről. 1987-ben elindítottak el egy mozgalmat, aminek a lényege az volt, hogy olimpiai napi futást rendeznek annak érdekében, hogy minden NOB-tagország megemlékezzen és ünnepeljen az olimpiai világnapon, azzal a céllal, hogy elősegítse a felnőttek és a gyermekek sportolási lehetőségét, függetlenül attól, hogy versenyszerűen sportol, vagy csak lelkes amatőrökről van-e szó. Az első olimpiai napi futamot 1987-ben tartották 10 km-es távolságon, még 45 NOB-tagország részvételével, de ez a szám folyamatosan bővült. 2006-ban már 161 tagszövetség vett részt az Olimpiai világnapi versenyen. Az olimpiai napi futamot általában 1,5 km-es távon tartják, de rendeznek 5 km-en és 10 km-es versenyeket is.

Néhány érdekesség az olimpia világából

Tavaly és az idén, tekintettel az orosz-ukrán háborúra n a Nemzetközi Olimpiai Nap a sport erejét és közösségépítő szerepét kívánja közvetíteni a világbéke jegyében. Magyarország az Olimpiai Játékok történetében 184 arany, 158 ezüst, és 183 bronzérmet szerzett. Érdemes megemlíteni, hogy két olimpiai bajnok vízilabdázónk, dr. Kárpáti György és Kenéz György is június 23-án született, az előbbi 1935-ben még az utóbbi 1956-ban. Sajnos tragédiák is kísérték a játékokat, az 1972-es müncheni olimpián palesztin terroristák túszul ejtettek majd megöltek tizenegy izraeli sportolót. A politika is sajnos közbeszólt, bojkottálva lett az 1980-as moszkvai, majd az azt követő 1984-es Los-Angeles-i olimpia is, az akkori politikai döntéshozók nem vették figyelembe a sportolók érdekeit. Az olimpiai részvétel, a becsületes helytállás, a helyezés vagy győzelem nemcsak a sportolót, hanem az egész országot, így a sportoló nemzetét is büszkeséggel tölti el. Egy sportoló karrierjének a csúcsa és álma az olimpián való részvétel, vagy egy esetleges dobogós helyezés, amit azonban egy bojkott teljesen tönkretesz. Politikai döntés, aminek az árát az évekig erre a versenyre készülő sportoló fizeti meg, mert 4 évet egy ilyen döntéssel elvesznek az életéből, ki tudja, hogy a következő játékokon már milyen formában lesz. Sajnos mind ezt a nyolcvanas években átélték a magyar versenyzők is.