2023.04.02. 18:01
Húsvétkor se kerüljön élelmiszer a konyhai szemetesbe!
Ahogy karácsonykor, úgy a húsvéti ünnepek során is rengeteg élelmiszer kerül a kukába – a pazarlás odafigyeléssel és különböző praktikákkal elkerülhető, hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
A tudatos tervezés az alapja mindennek.
Fotó: MW archív
Karácsony és húsvét – az évben két olyan alkalom, amikor különösen nagy szerepet kap a finomságokkal megpakolt asztal, és amikor ezzel együtt az átlagosnál is több élelmiszer kerül a szemetesbe.
Átlagosan 65 kg élelmiszer-hulladékot termelünk egy évben fejenként, aminek a fele egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne, hívják fel a figyelmet a szakemberek. – A vendégvárás nem kell, hogy együtt járjon az élelmiszer-pazarlásával – hangsúlyozzák.
A tudatos tervezés az alapja mindennek – reálisan végig kell gondolni, hogy várhatóan mennyi ételt-ital fogy majd el, ennek megfelelően tervezzük a húsvéti menüt.
– Fontos tudni, hogy a minőségmegőrzési idővel rendelkező alapanyagok, mint a száraz tészta, a liszt vagy a cukor, a lejárati időt követően is biztonsággal elfogyaszthatóak. Ha ilyet találunk a kamrában, vegyük szemügyre, szagoljuk, ízleljük meg, és ha rendben találjuk, nyugodtan használjuk fel. Ezzel ellentétben a fogyaszthatósági idővel rendelkező élelmiszerek
– azaz a tejtermékek, húsfélék – esetében nem érdemes kísérletezni, mert a lejárati idő után megbetegedést okozhatnak - hívja fel a figyelmet a Nébih.
Azt, hogy mennyi locsoló érkezik húsvét hétfőn, általában nehéz előre megjósolni. Ezért érdemes olyan, tartós, jól tárolható vendégváró falatokkal készülni, amelyek a locsolkodás után is biztonsággal elfogyaszthatóak majd.
Ilyen tartós aprósütemény a pogácsa, a sajtos tallér vagy a linzer. Vásárlás előtt készítsünk listát, és tartsuk is magunkat hozzá, így elkerülhető a felesleges költekezés. Akciós termék csak akkor kerüljön a kosárba, ha pontosan tudjuk, mikor és mihez fogjuk felhasználni, mert ezek a termékek jellemzően rövidebb lejárati idővel rendelkeznek.
A friss tojás a vízben elmerül, de más praktikák is vannak
A megmaradt húsvéti tojásból is számtalan fogást készíthetünk, fontos azonban tudni, hogy a főtt tojás 5–7 napig fogyasztható 0–5 °C-os tárolás mellett, viszont ha több órán keresztül szobahőmérsékleten tartjuk, a kedvezőtlen mikrobiológiai folyamatok már nem gátolhatóak meg. Érdemes a tojás frissességét vízbemerítéssel ellenőrizni – a friss tojás onnan ismerhető fel, hogy elmerül.
Ha lebeg a vízben, akkor már nem friss, de még fogyasztható. A víz felszínén úszó tojás fogyasztásra alkalmatlan. Az édes, húsvéti kalács máglyarakásnak kiváló, a megmaradt csokinyuszi pedig sütemények készítéséhez használható fel. A sonka főzőlevét se kell kiönteni: hűtőbe, vagy fagyasztóba téve később bablevest, lencsefőzeléket készíthetünk belőle.
Ha a főtt sonkából megmarad egy darab, nem kell kidobni, hiszen több napig is eláll a hűtőszekrényben. Felhasználhatjuk például szendvicskrém, sonkás tészta, vagy különféle rakott ételek előállítása során. A sütemények készítésekor is kerüljük a pazarlást: ha a recept szerint például csak a tojás sárgájára vagy fehérjéjére van szükség, a kettő közül ami megmarad, felhasználható levesek gazdagításához, vagy akár palacsintatésztához.