Löszpartfal: a megelőzésen is múlik a katasztrófa elkerülése

Kétségtelen, a gyönyörű panoráma, az álmosan hömpölygő folyó, a felkelő nap vízen tükröződő látványa rendkívül vonzóvá teszi a Duna partján lévő települések közvetlen vízparti ingatlanjait, amelyek értéke messze meghaladja egy átlagos, belterületi ház vagy telek árát. Azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a víz az nagy úr, és ezzel számolniuk kell a vízparti élet szerelmeseinek is. 

A Duna nyugati partját végigkísérő, sok méter magas, jobbára agyagos altalajra rakódott löszös magas partok minden itt élőnek ismerősek. Ezek állandó, természetes mozgásban vannak, és az alattuk felgyülemlő talajvíz gyorsítja ezt a mozgást. Nem beszélve az időnként lehulló extrém mennyiségű csapadékról, amely szintén előrevetíti az amúgy is potenciális partfalcsúszás valószínűségét. A közelmúltban több környékbeli, Duna menti településről is arról érkeztek hírek, hogy megmozdult a part. Ennek kapcsán kerestük fel és kérdeztük meg a folyóparti települések vezetőit térségünkben. 

– Kulcson sajnos már megtapasztalhattuk korábban, milyen súlyos következményekkel járhat, ha megindul a suvadás. A lakosság érdekében a löszpart védelme azóta is állandó feladatot ad a település vezetőinek – mondja Jobb Gyula polgármester. – Az elmúlt években a partfal-rehabilitáló projekteken túl is sokat tettünk annak érdekében, hogy elkerüljük a korábbi katasztrófát. Hiszen a közelmúltban megvalósult pályázataink, úgymint a csatornahálózat kiépítése és a felszíni csapadékvíz elvezetése, az utak aszfaltozása nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a továbbiakban elkerüljük a hasonló eseteket. A megcsúszott részeket a rehabilitáció során becsövezték a szakemberek, hogy a talajban felgyülemlett vizeket el tudjuk vezetni, és mérőkutakat építettek ki, amikben ellenőrizni lehet a vízszintet, és a drénnel körbefúrt szabadonfolyókat szintén folyamatosan kontrollálják. A biztonsághoz minden negyedévben szakértői mérésekre van szükség, annak során az összes szabadvizet is mérni kell. Nagyon fontos, hogy ne alakuljon ki a rétegekből kivezető kifolyókban dugulás, hiszen akkor keletkezhet a baj. Az a célunk, hogy a település mintegy négy kilométeres Duna-parti szakaszán rendszeres monitoringrendszert építsünk ki. Ehhez speciális szakemberek bevonására van szükség, ennek érdekében rövidesen közbeszerzési eljárást fogunk kiírni – mondta Jobb Gyula, Kulcs település polgármestere. 

– Rácalmáson a löszfalomlás miatt az egész ófaluban 1968 óta építési tilalom volt érvényben. Minden feltöredezett, és a jelentős létesítményeket a település felső részére kellett feltelepíteni. Majd jóval később, 1990-ben kezdtük megoldani a gondot. Elsőként felmértük, majd többnyire pályázati forrásból kiviteleztük a szakemberek javasolta megoldást: nagy mélységben (10-11 méteren) csöveztünk, csatornát építettünk, támasztófalakat hoztunk létre. Túlzás nélkül állíthatom, a föld mélyén a település ezen részén milliárdok vannak, ami akkor bizony lakossági tiltakozást is kiváltott. Hiszen sokak nem értették, miért kell kizárólag az ófaluba ilyen jelentős forrást elkölteni. De az erőfeszítéseknek meglett az eredménye, mert a 2010-2011-es táborállási csúszás, illetve a kulcsi katasztrófa idején Rácalmásról nem jött mozgásról hír. Tehát a védműveink jól vizsgáztak, ami nagy öröm.

Természetesen megfigyelőkutakra van szükség, azok vízhozamát rendszeresen mérik a szakértők. Így utólag is köszönettel tartozunk Hajós Bélának, az akkori vízügyi államtitkárnak a segítségéért, valamint Szemesi Istvánnak a védműveknél alkalmazott szabadalmáért. Persze arról is szót kell ejtenem, hogy több kritika is ért bennünket. Már említettem a költségeket, de a véd­intézkedések miatt óhatatlan, hogy az ófaluban kiszáradtak a fúrt kutak. Azonban a közérdek az elsődleges – mondta el Schirck István, Rácalmás város polgármestere. 

– Kisapostagon tudomásom szerint nem volt löszcsúszás, és jelzés sem érkezett ez ügyben hozzám. Persze ebben biztosan közrejátszik az is, hogy a mi löszfalunk messze van a vízparttól. Mert a vasmű építése során a Duna főágát elterelték a település közvetlen közeléből. Ezért nálunk védmű építésére sem volt szükség – nyilatkozott a témában Nagy Attila, Kisapostag polgármestere. 

– A támfalunkat két európai uniós pályázatból megerősítettük a dunaföldvári Piac tér feletti részen. Azóta nem tettünk semmilyen védelmi intézkedést, nem is volt rá szükség. Az önkormányzat csak akkor avatkozik közbe, ha a löszfalcsúszás közterületet érint vagy közműveket veszélyeztet. Magánterületen a védekezés, a takarítás a tulajdonos feladata. Természetesen, ha bejelentés érkezik hozzánk hivatalosan a lakosság részéről, azt is kivizsgáljuk és jegyzőkönyvet készítünk. De egyeztetve az illetékes műszaki osztály munkatársaival, ilyen megkeresést a közelmúltban nem kaptunk. A Mély útnál történt omlás magántulajdont érint, és nem veszélyeztet önkormányzati közművet – fejtette ki Dunaföldvár polgármestere, Horváth Zsolt.