Isten éltesse Marcsi nénit!

Marcsi néni 1932. január 9-én született Szeghalomban. 1951-ben érettségizett, majd felvételt nyert a szegedi Juhász Gyula Pedagógusképző Karra, ahol testnevelés és biológia szakon végzett. 1956 augusztusában került Dunaújvárosba. Férje, Schnemilich Rezső, a MÜM 316. intézet igazgatóhelyettese volt. 

Marcsi néni a Vasvári Pál Általános Iskolában 29 és fél évet dolgozott, mindvégig oktatta mindkét tantárgyát, a biológiát és a testnevelést is. Első osztálya egy 44 fős fiú­osztály volt, ami nem kis szakmai kihívás elé állította őt, amit azonban kiválóan teljesített, ezt nem mutatja jobban más, mint hogy páran a mai napig látogatják az akkori diákok közül. 

Akkoriban 1500 gyerek nyüzsgött az intézményben: edzések, sportkörök, úttörő-foglalkozások váltották egymást, Marcsi néni pedig versenyek sokaságára készítette fel a vasváris sportoló diákokat. 

1953–1987-ig dolgozott, 35 évet töltött a pedagógusi pályán, 1987-ben a Gárdonyi Géza Általános Iskolából vonult nyugdíjba először. Azért írjuk, hogy először, mert a pedagógusi pálya után 8,5 évet dolgozott még a Szent Pantaleon Kórház rehabilitációs osztályán, gyógytornászként. Innen 70 éves korában vonult nyugállományba, immáron másodszor. 

Egy lánya született, két unokája és már három dédunokája van, mindennapjai ma már sütéssel-főzéssel telnek. Úgy véli, a pedagógusi pályához a türelem és az emberszeretet elengedhetetlen. Schnemilich Rezsőné Fekete Mária hatvan évnyi oktatói-nevelői munka után gyémánt diplomában részesült 2015-ben. 2019 júniusában pedig tanári diplomája megszerzésének 65. évfordulója alkalmából és ennek elismeréseként vasoklevelet vett át Cserna Gábor akkori polgármestertől. 

A koronavírus-járvány növekvő aktivitása miatt az időskorúak védelmében szerkesztőségünk nem vett részt az önkormányzat által szervezett köszöntő eseményen, az ünnepelt lakásán.