Elkezdődött a tudományos hét a városi egyetemen

Dr. András István beszédében kiemelte, jól látszik, hogy a tudományos hét programja tükrözi az egyetem nyitását a kutatásfejlesztés és az innováció terén is a nukleáris szektor felé. Majd röviden összefoglalta, hogy az intézmény honnan indult és hova is tart, kiemelve a főbb pontokat. Az intézmény kohóipari technikumként indult, ami a vasműre épült, később a miskolci anyaintézménnyel együttműködve lett főiskola, majd vált függetlenné és lett az alkalmazott tudományok egyeteme 2016-ban, amit 2021-ben egy modellváltás követett.

Hangsúlyozta, arra nagyon figyelnek, hogy az egyetemen az oktatás, a kutatás, az innováció szinergikus egységben valósuljon meg. Ezekben a törekvésekben az ipari partnerekkel együttműködve szeretnének dolgozni, reagálva az innovációs szükségletekre.

2016 és 2021 között több pályázaton is sikeresen vett részt az egyetem, jelentős eredményeket elérve abban, hogy megerősítsék a természettudományos egyetemi szakokat, hogy népszerűsíteni tudják a duális képzést. Mint mondta, a piaci kutatás-fejlesztési innovációs pályázatok jelenleg is zajlanak.

A következő 3–5 évre előre tekintve elmondta, hogy a már zajló intézeti kutatásokat mindenképpen érdemes folytatni. Ilyenek például a Műszaki Intézetben az anyagtudományi és technológiai kutatások, az Informatikai Intézetben a mesterséges intelligenciát és a robotikát érintő kutatások, a Társadalomtudományi Intézetben pedig az elektromobilitás társadalmi hatásairól szóló kutatások folytatása prioritást élvez. Az egyetem fejlődési lehetőségeiről szólva kiemelte, hogy az összhangban van a ma létező valamennyi felsőoktatási és ipari fejlesztési iránnyal, mind a tiszta fejlődési stratégiával, az ipari fejlesztési központok kialakításával és a fenntartható fejlődés kérdéseivel is.

Aláhúzta a 2018-ban kötött háromoldalú megállapodás fontosságát, amelynek eredményeképpen létrejött a Dunaújvárosi Egyetem Paksi Kompetencia- és Kutatóközpontja. Létrejött a Paks II Akadémia, amely a hallgatók körében is nagyon népszerű oktatási platform lett. Hangsúlyozta továbbá, hogy az egyetemnek a jövőben hangsúlyt kell fektetnie a Paks II projekt megvalósításához érkező szakemberek családtagjainak a képzésére, a fejlesztő szabadidős tervre, továbbá a fitt egyetem és a családok egyeteme arc poeticájának megteremtésére, amelyhez egy kollégiumi fejlesztési program is kell, hogy társuljon.

A rektori beszéd után kezdődött a plenáris ülés.

Elsőként Kovács Pál, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár tartott előadást a villamosenergia-ellátás biztonságának kihívásairól. Ezután Kóti Lóránt, a Rosatom Central Europe Kft. PR-menedzsere beszélt az orosz nyomott vizes reaktorok evolúciójáról, majd Balogh Dániel, a Linde Gáz piaci és üzletfejlesztési vezetője és Horváth Zoltán alkalmazástechnikai mérnök beszélt a hidrogénes alkalmazások jelenéről és jövőjéről. A plenáris ülést dr. Keszi-Szeremlei Andrea, a Társadalomtudományi Intézet intézetvezetőjének előadása zárta A zöld pénzügyek térnyerése címmel.