A várakozás idejében

A görögkatolikusok vasárnap már a harmadik gyertyát gyújtják meg. Itt meg kell állni egy szóra, mert sokan összetévesztik a görögkatolikus vallást a görögkeletivel. A legnagyobb különbség az, hogy a görögkatolikusok ugyanúgy Rómához tartoznak, mint a rómaiak, nekik is Ferenc pápa az első számú vezetőjük, a görögkeletiek pedig ortodoxok.

Szóljunk néhány mondatot annak érdekében, hogy egy kicsit tisztában lássunk e kérdésben. A nyugati és a keleti egyház nagy szakadása 1054-ben következett be. Azonban ezt követően mindkét egyház részéről történtek kísérletek az egység újbóli helyreállítására, ami hellyel-közzel sikerült is. Ennek lényege: a keletiek elfogadják a római pápa elsőbbségét, azt, hogy a Szentlélek az Atyától és Fiútól származik, a tisztítóhely létét valamint azt, hogy az Eukarisztia, azaz az Oltáriszentség érvényes alapanyaga a kovászos és a kovásztalan kenyér (ostya). Ennek fejében megőrizhették rítusaikat és egyház­fegyelmüket. A magyar görögkatolikus egyház teljességgel a római katolikus egyház része. A görögkatolikusok hidat képeznek a latinok és az ortodoxok között.

Két lila, egy rózsaszín, s ismét egy lila gyertyát gyújtunk meg vasárnaponként

„Olykor még a legtájékozottabb katolikus hívek sem tudnak hova helyezni bennünket, görögkatolikusokat. Sokan összetévesztenek minket az ortodoxokkal a görögkeletiekkel, más néven a pravoszlávokkal. Pedig a görögkatolikusok ugyanúgy katolikusok, mint a római szertartásúak, ugyanúgy a római pápa alá tartozunk, s épp ezért ugyanúgy érvényesek a szentségeink, ami azt jelenti, hogy a római szertartású hívő is bármikor részt vehet a liturgiánkon, gyónhat, áldozhat nálunk, csak épp mi a szertartás, a rítus tekintetében a keleti, bizánci hagyományokat őrizzük. Ezért neveznek bennünket görög- vagy bizánci szertartású katolikusoknak” – olvasható a meghatározás a görögkatbuda.hu honlapon.

A görögkatolikusoknál november 15-én, vasárnap kezdődött a karácsonyi böjt, amely a görögkatolikusok számára az egyik legkiemeltebb időszak az évben. A családok sok helyen meggyújtják az első gyertyát a hatgyertyás adventi koszorún. A keleti egyház évezredes hagyományát őrizve a görögkatolikusok is negyven napig készülnek a karácsonyra, hasonlóan a húsvét előtti böjthöz. A görögkatolikus egyházban a hívők igyekeznek tartani a szerdai és pénteki húsmentes étkezést, ilyenkor terítékre kerülnek a tipikusnak mondott görögkatolikus ételek, mint a mákos bobojka (más néven bobájka, ami hasonló, mint a mákos guba, de nem kifliből készül, hanem külön készítik hozzá a tésztát, a bobojkát) vagy a káposztaleves, és a paprikás lisztes hal. December 24-e pedig szigorúan böjti nap.

A római katolikusok az első gyertyát az adventi koszorún most vasárnap gyújtják meg. (A rómaiaknál advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik. Az utolsó hét hossza lehet egy nap, amikor a negyedik vasárnap december 24-re esik, vagy akár egy teljes hét is, amikor az utolsó vasárnap december 18-a.)

Az adventet az V. század óta tartják számon. A karácsony ünneplésével együtt terjedt el, és összetartozik a két fogalom: az advent és a karácsony, vagyis a felkészülés és az ünneplés.

A rómaiaknál a négy vasárnapból álló adventi időszakot VII. Gergely pápa rendelte el.

Az advent jellegzetes jelképévé vált az adventi koszorú. A valódi adventi koszorú készítése a XIX. században jött divatba, Magyarországon azonban csak a XX. század vége felé kezdett elterjedni.

Az első adventi koszorút Johann Hinrich Wichern német evangélikus lelkész készítette el 1840-ben egy árvaházban, oktató jelleggel. A hamburgi lelkész otthonába hatalmas fenyőkoszorút erősített a mennyezetre, amelyen huszonnégy gyertya volt, minden adventi napra egy-egy. Később az egyszerűség kedvéért csak négy gyertyát helyeztek el a koszorún. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg.

Az adventi gyertyánál tisztázni kell a gyertyák színeit, mert mindenfélékkel készítik. Kezdjük azzal, hogy az advent színe a lila (a templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel). Ezért a koszorún is az első gyertya színe lila, a második is lila, a harmadik viszont rózsaszín. A negyedik ismét lila. Leegyszerűsítve a dolgot: a gyertyák sorrendben a hitet, a reményt, az örömöt és a szeretetet jelképezik. (Egy másik magyarázat szerint azonban minden adventi gyertya piros színű, mivel Jézus vérére emlékeztetnek.) Az adventhez tartozó másik elterjedt szokás, hogy adventi naptárt tartunk, elsősorban a gyerekeknek. Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva várt karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért érdekes játékot talált ki: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet azokból. Utána pedig már jön a Jézuska!

Forrás: wikipedia.hu, alon.hu.

Az észak-amerikaiak készülődése

Észak-Amerikában egészen másképp töltik az adventi időszakot, ünneplik a karácsonyt, mint nálunk. Magyarországon van Mikulás-ünnep december 6-án, és karácsonykor a Jézuska hozza az ajándékot, addig az észak-amerikai gyerekeknek csak a Santa Claus (az ottani Mikulás) hozza a meglepetéseket. Nálunk december 24-én este van ajándékbontás, az USA-ban és Kanadában 25-én reggel. A fát általában advent elején állítják fel, és folyamatosan díszítik, folyamatosan kerülnek a csomagok a fa alá. Advent kezdetekor, de sokszor már hamarabb elkezdik az utcákat, a házakat, a lakásokat kivilágítani, díszíteni. Innentől kezdve egy hatalmas buli az élet, rendszeresen összejárnak a baráti társaságok, készülnek és várják a karácsonyt. Észak-Amerikában az advent ténylegesen a várakozást, a készülődést jelenti, az ajándékozással befejezettnek tekintik a karácsonyi ünnepeket. Ez annyira igaz, hogy december 26-át már nem is számítják a karácsonyi ünnepekhez, az már az úgynevezett boxing day, a „dobozoló nap”.

Ekkor az üzletek kinyitnak, a hivatalok, a bankok, a posták maradnak zárva, és kezdődhet a „nagy dobozolás”, vagyis az áruházak kínálta kedvezmények, árleszállítások kihasználása. Persze nem egységes a karácsony Észak-Amerikában, hiszen sok nemzetiségűek az országok, és sokan megtartják a saját szokásaikat.