2020.08.19. 10:00
Új kenyér ünnepe
Nemzeti ünnepünk, augusztus 20. alkalmával két dologgal kell foglalkoznunk. Az egyik az új kenyér, amelyet azelőtt évszázadokon át kemény verejték árán szereztek meg az emberek, és nem véletlenül aratás végeztével rendezték az aratóünnepségeket.
Az sem véletlen, hogy a templomokban ilyenkor megáldották az új kenyeret, a protestáns vallásúaknál pedig úrvacsorás istentiszteleteket tartottak.
Az Úr imádsága, vagy ahogyan jobban ismerjük, „Miatyánk” középső meghatározó része is azt mondja: „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.” Ha van kenyér az asztalodon – mondta mindig a nagyapám, egy 6 osztályt végzett egyszerű parasztember – akkor mindened van, éhezni nem fogsz! Az evolúció folyamán az ember egyik legalapvetőbb élelmiszere a kenyér lett. Az a kenyér, amely szimbolizálja az életet, a megélhetést és az otthont. Az augusztus 20-ai állami ünnepen a piros-fehér-zöld színű szalaggal átkötött kenyérrel azt fejezzük ki, hogy az élet és a magyar haza szorosan összekapcsolódik egymással. A ma ismert, kovásszal készülő kenyér őse egykoron a lepény volt. Ezt egy kovász nélkül, csupán liszt és víz keverékéből készülő étel volt, majd ebből fejlődött ki a ma ismert kovászos kenyér. Nem véletlenül kapcsolódik tehát az új kenyér iránti tisztelet nemzeti ünnepünkhöz.
A másik fontos kérdés, hogy Szent István királyunk helyesen cselekedett-e, amikor a magyar nemzetet a kereszténység útjára terelte. Ma is időközönként felröppennek olyan elméletek, amelyek azt próbálják bebizonyítani, hogy államalapító királyunk itt tévedett, jobban jártunk volna, ha a sztyeppékről hozott ősi hitet ápoltuk volna továbbra is. Szerintem Vajk jól döntött, ha akkor a magyar nép nem veszi át a keresztény vallást, már rég eltűnt volna a történelem süllyesztőjében, beolvasztottak volna bennünket a germán, szláv és latin tengerbe. A keresztény hit az, amely végigkísérte nemzetünk történelmét, amelyből táplálkozott magyarságunk, és megtartott bennünket itt a Kárpát-medencében.
Kultúránk, nyelvünk és történelmünk összeköt bennünket magyarokat, függetlenül attól, hogy milyen a politikai nézetünk, társadalmi helyzetünk és vallásunk. Fontos augusztus 20-án kihangsúlyozni az ünnep fontosságát és az egységre való törekvést. Ezt az egységet jelképezze az új kenyér, amelyet mielőtt megszegnek, egy keresztet rajzolnak rá szimbolikusan.
Tiszta szívből kívánok minden magyar állampolgárnak meghitt ünnepet és azt, hogy az év minden napján jusson új kenyér az asztalára!
Vezető képünk illusztráció.
